Egészségügyi adatok

Magyarországon 1998 januárjától külön törvény védi az egészségügyi adatokat, mely törvény arról is rendelkezik, hogy valamennyi egészségügyi intézményben - kórházban és rendelőben, állami és magánintézményben - a betegeket...

Magyarországon 1998 januárjától külön törvény védi az egészségügyi adatokat, mely törvény arról is rendelkezik, hogy valamennyi egészségügyi intézményben - kórházban és rendelőben, állami és magánintézményben - a betegeket az egészségügyi adataikat illetően tájékoztatás illeti meg. Mindenkinek joga van tehát megismerni a testi és lelki állapotára, megbetegedésékre vonatkozó adatokat.

Kérheti-e a beteg, hogy tájékoztassák őt arról, milyen egészségügyi dokumentumok készültek róla a gyógykezelése során?

A beteg kezelőorvosától, háziorvosától jogosult tájékoztatást kapni egészségi állapotát, a gyógymódokat, a vizsgálatokat, illetve azok eredményét illetően. A tájékoztatásba bele tartozik, hogy megismerhesse a róla készült egészségügyi dokumentumok tartalmát. Mindenki jogosult vagyunk az egészségügyi intézményben róla tárolt bármely adatot megismerni.

Milyen adatokat tartalmaz az egészségügyi dokumentáció?

• a betegtől felvett személyi adatokat (név, születési dátum, lakhely, stb.)
• a gyógykezelés során rögzitett egészségügyi adatokat
• mindazt, amit a beteg elmondott megbetegedése körülményeiről, tüneteiről, korábbi betegségeiről
• a vizsgálati eredményeket, a betegség megnevezését, az elvégzett beavatkozásokat, a gyógyszeres terápiákat.
Ezeket az adatokat nevezik együttesen egészségügyi dokumentációnak, függetlenül attól, hogy a rögzítés milyen formában történt (kézírással, írógéppel vagy számítógépben). Az egészségügyi dokumentációt a kezelőorvos a kezelés során folyamatosan vezeti, abba a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos minden adatot köteles rögzíteni.

Kérheti-e a beteg, hogy megmutassák neki az egészségügyi adatait tartalmazó dokumentumokat?

A törvény jogot biztosít a betegnek arra, hogy a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerhesse. Így nemcsak szóbeli tájékoztatást kérhet kezelő orvosától, de kérheti, hogy az adatait tartalmazó dokumentumokat megnézhesse. A dokumentumokba nemcsak betekinthet, de annak egyes részeiről, vagy akár az egészéről is másolatot kérhet. A másolatkészítés költségei a beteget terhelik, ezért nem árt azokról előre tájékoztatást kérni - a másolás díja azonban nem lehet a szokásos áraknál annyival magasabb, hogy ellehetetlenítse a betegek másolatkérési jogának gyakorlását.

Kihez forduljon a beteg, ha egészségügyi dokumentumait akarja megnézni vagy másolatot akar kérni róluk?

Kérésével - szóban vagy írásban - forduljon kezelőorvosához, háziorvosához. Aki már nem bentfekvő beteg, annak a számára célszerűbb, ha a kórházhoz írásban nyújt be az iratokba való betekintés iránti kérelmét. Ha másolatokat akar kérni, sorolja föl pontosan, milyen iratokra van szüksége. A kérelmet címezheti orvosának vagy az intézmény vezetőjének.

Kaphat-e a beteg írásos összefoglalót a gyógyító intézménytől?

Az egészségügyi intézményből való elbocsátásakor a beteg zárójelentést kap kézhez, amelyben összefoglalják, milyen eredményekre vezettek a vizsgálatok és beavatkozások, illetve hogy esetlegesen milyen további kezelésre van szükség.

Később más ügyben is szükség lehet arra, hogy a beteg a betegségéről készült orvosi véleményt beterjessze. Ilyenkor a gyógykezelést végző kórházhoz fordulhat, és írásos véleményt vagy összefoglalót kérhet egészségi állapota vagy kezelése egyes kérdéseiről. Kérését megfelelően meg kell indokolnia és a véleményért díjat kell fizetnie.

Kérheti-e a beteg, hogy a tévesen felvett adatát kijavítsák?

Amennyiben az egészségügyi dokumentációban hibás adatot rögzítettek, a beteg kérheti, hogy azt kijavítsák. A törvény erről úgy rendelkezik, hogy a javításkor rögzíteni kell az új adatot, de a régit nem szabad törölni. Ezzel a javítás kapcsán később felmerülő esetleges jogvitáknak kívánják elejét venni.

Hány évig őrzik az egészségügyi intézmények a betegek adatait?

A törvény előírja, hogy az egészségügyi dokumentumokat 30 évig kell megőrizni, a zárójelentéseket pedig 50 évig. Ez idő alatt bármikor kikérhetők.

Elutasíthatja-e a kezelőorvos betegének az adatai megismerése iránti kérését?

Erre csak kivételes esetekben kerülhet sor, ha egy harmadik személy adatainak védelme indokolja az elutasítást: ha a dokumentáció kivülálló személyre vonatkozó részeket is tartalmaz, és azok megismerése sértené a kivülálló személy személyiségi jogait, csak azokat a részeket lehet átadni a betegnek, melyek az ő adatait tartalmazzák. A törvény ezenfelül a pszichiátriai kezelés során ad arra lehetőséget a kezelő orvosnak, hogy megtagadja a beteg kérését a dokumentumok megismerésére. Ezt kizárólag akkor teheti meg az orvos, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az adatok megismerése a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné. Az elutasítást megalapozhatja az is, ha a beteget cselekvőképtelennek nyilvánították.

Kérheti-e a beteg törvényes képviselője az egészségügyi dokumentumokat?

A beteg törvényes képviselőjét (törvényes képviselő: a gondnok, kiskorú beteg esetén a szülő vagy gyám) ugyanazok a jogok illetik meg, mint magát a beteget az egészségügyi adatok megismerésére: így kérhet tájékoztatást az adatokról és azok tartalmáról, valamint betekinthet a dokumentumokba és másolatot kérhet róluk.

Kérheti-e a beteg közeli hozzátartozója az egészségügyi dokumentumokat?

A közeli hozzátartozót is megilleti a tájékoztatás, az iratokba betekintés és a másolatkérés joga. A törvény értelmében közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, élettárs, szülő, nagyszülő, testvér, gyermek, unoka. Azoban a nem egyenesági rokon - pl.: a sógor, nagynéni, unokatestvér - nem gyakorolhatja ezeket a jogokat, nem minősül közeli hozzátartozónak!

Megtilthatja-e a beteg, hogy egyes hozzátartozói az ő adatait megismerjék?

A beteg az általa megnevezett hozzátartozó(ka)t kizárhatja a tájékoztatáshoz és betekintéshez való jog gyakorlásából. Ezt a szándékát azonban közölnie kell a kezelőorvosával. Amennyiben nem tesz tiltó nyilatkozatot, úgy tekintik, mintha beleegyezett volna a közeli hozzátartozó tájékoztatásába. A tiltó nyilatkozat a beteg halála esetén továbbra is érvényben marad.

Kérheti-e a közeli hozzátartozó elhunyt családtagjának egészségügyi adatait?

A közeli hozzátartozó hozzájuthat elhunyt családtagja egészségügyi dokumentációjához, és így mindazokat az egészségügyi dokumentumokat megismerheti, amelyekből megtudható, hogy mi volt a halál oka, illetve hogy milyen kezelésben részesült a beteg a halálát megelőzően. Az iratokról saját költségére másolatot kérhet. Az iratok kiadása csak akkor tagadható meg, ha azt az érintett még életében megtiltotta.

Egészségügyi adatai kikéréséhez, illetve hozzátartozója tájékozódási jogból való kizárásához nyújtunk segítséget az  Aktív polgár menüpont alatt található minták révén.

Magyarországi jogszabályi háttér