Védőoltás 1x1

Minden védőoltás kötelező?
Mik az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások?
Miért kötelezőek?
Ki adja be a védőoltást?
Mi van, ha éppen beteg a gyerekem az oltás időpontjában?
Mi történik, ha elmulasztok megjelenni az értesítésen szereplő időpontban?
Mihez van jogom az oltás beadása során?
Honnan tudom, hogy az oltóanyag biztonságos?
Mi van, ha én nem szeretném, hogy a gyerekem védőoltást kapjon?
Ez mindenhol így van?

Minden védőoltás kötelező?

Nem. A kötelező védőoltások alapvetően két csoportba sorolhatóak: vannak életkorhoz kötötten és megbetegedési veszély miatt kötelezőek. Ezeket a társadalombiztosítás finanszírozza. Vannak olyan oltások, amelyek akkor kötelezőek, ha bizonyos veszélyeztetett területekre utazik az ember – ezt mindenkinek magának kell fizetnie. Egyes foglalkozások végzéséhez is lehetnek védőoltások előírva, ezek költségét a munkáltató köteles állni.

Ezeken túl az is kérhet védőoltást, aki erre nem kötelezett – ilyenkor az orvos által indokoltnak tartott esetben részesülhet oltásban.

A következő összefoglaló az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokkal foglalkozik. Ilyenből jelenleg 10 darab van Magyarországon.

Mik az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások?

A 2011-es módszertani levél szerinti oltási naptár szerint kötelező a következő betegségek elleni védőoltás: gümőkor (TBC), torokgyík (diftéria), szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanus), gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta), kanyaró (morbili), rózsahimlő (rubeola), mumpsz, B típusú Haemophilus influanzae  (HiB), hepatitis B.

*Az oltások végzésénél elsősorban nem az életkor, hanem az iskolai osztályok az irányadóak
BCG = Bacillus Calmette-Guérin/tuberculosis elleni oltóanyag
DTPa = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag
Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag
IPV = inaktivált poliovírus vakcina
PCV- = konjugált pneumococcus vakcina
MMR = morbilli-mumpsz-rubeola elleni vakcina
dTap = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag újraoltás céljára

Miért kötelezőek?

A védőoltások olyan betegségek ellen védenek, amelyek korábban sok embert betegítettek meg, sok esetben súlyos és marandó károsodást, illetve halált okozva. Vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a védőoltások veszélyesek és szükségtelenek, ráadásul a mellékhatások és következmények kiszámíthatatlanok. A német Robert Koch Intézet, amely a német szövetségi állam egész területén felelős a betegségmegelőzésért, a Paul Ehrlich Intézettel együtt összeállított egy 20 pontból álló anyagot, amelyben a leggyakoribb védőoltásokkal szemben megfogalmazott állításokra reagál: ez elolvasható németül és angolul is.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO alapvetően támogatja a védőoltásokkal történő immunizáció gyakorlatát. Az immunizációval foglalkozó részlegének célkitűzése egy olyan világ megteremtése, amelyben valamennyi veszélyeztetett ember védett a védőoltásokkal megelőzhető betegségek ellen. A WHO célkitűzése tehát a minél magasabb arányú immunizáció – ebben Magyarország az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások miatt jól teljesít: az átoltottság 99% körül mozog. A világszervezet megfogalmaz ajánlásokat is a rutinszerűen adott védőoltásokra vonatkozóan – ezek körébe tartoznak az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások. A WHO általában a célkitűzéseket fogalmazza meg, például az átoltottsági arányokra vonatkozóan, az eléréshez szükséges eszközöket pedig a hiteles tájékoztatásban látja. Ezentúl pedig ún. position paper-ökben foglakozik az egyes védőoltás-típusokkal, vakcinákkal.
Ezeken a weboldalakon pedig a védőoltások veszélyeire igyekeznek felhívni a figyelmet: 1 2, magyarul pedig itt.

Ki adja be a védőoltást?

A védőoltást az oltóorvos adja be, aki a legtöbb esetben az érintett háziorvosa. Az oltóorvos felügyelete mellett beadhatja azt egészségügyi szakdolgozó is.
A védőoltások beadásáról a védőnő feladata gondoskodni, az ő feladata a kezelőorvos mellett az, hogy nyilvántartsa az illetékességi területén az oltandó és az oltásban részesített személyeket. A védőnők nevesített feladata az is, hogy tájékoztassák az oltandó személy törvényes képviselőjét, a szülőt az oltás jelentőségéről, a várható reakciókról és az elmaradás következményeiről.

Mi van, ha éppen beteg a gyerekem az oltás időpontjában?

Az oltóorvos feladata az, hogy elbírálja az oltás beadhatóságát. Az Országos Epidemiológiai Központ által minden évben kiadott Módszertani Levél szól arról, hogy mely esetekben kell az oltás végrehajtásának időleges elhalasztásáról dönteni. Általánosan elmondható, hogy a kezelőorvos akkor dönthet úgy, hogy a védőoltást egy későbbi időpontban adja be, ha a gyermek beteg vagy olyan meglévő betegsége van, amelyet károsan befolyásolna a védőoltás beadása, de ezen állapot megszűnése várható. A jelenleg érvényes Módszertani Levél szerint ilyen oltási kontraindikáció például a lázas betegség. A kontraindikációkról a WHO-nak is létezik ajánlása.

Mi történik, ha elmulasztok megjelenni az értesítésen szereplő időpontban?

A területileg illetékes védőnő értesítésére a törvényes képviselő köteles gondoskodni arról, hogy a kiskorú az oltásra kijelölt időpontban megjelenjen a kijelölt helyen. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a védőnő még kétszer értesíti az érintett gyermek törvényes képviselőjét. Az értesítésnek tartalmaznia kell a következőket: oltás esedékessége és jelentősége, a beoltás helyszíne és időpontja, a várható általános reakciókat és a védőoltás elmulasztásának következményeit. Ha bármilyen okból a megjelölt helyszínen és időpontban nem tud megjelenni, köteles ezt haladéktanul bejelenteni – ilyenkor új időpontról kap értesítést. A védőnő kötelessége havonta jelenteni a kistérségi ÁNTSZ-nek arról, hogy kiknél történt meg és kiknél maradt el a védőoltás beadása.
A három eredménytelen értesítést követően már írásbeli felszólításra kerül sor. Amennyiben az írásbeli felszólítás is eredménytelen, úgy a kistérségi ÁNTSZ elrendeli a védőoltás beadását.

Az ÁNTSZ a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint 5000-től 500.000 forintig terjedő bírságot is kiszabhat az előírt kötelezettségek felróható megszegése miatt, így a védoltás beadatásának elmulasztása miatt is. Ezt akár ismételeten is kiszabhatja az ÁNTSZ, ha a kötelezettséget ismét megszegi az érintett.

A kötelezésnek az állam úgy is igyekszik érvényt szerezni, hogy szabálysértési tényállást hoz létre azokkal szemben, akik elmulasztják gyermeküket beoltatni – ez a fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása elnevezésű szabálysértés. Ez 60.000 forintos pénzbírsággal sújtható.

Voltak olyan esetek, amikor az ÁNTSZ kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt kezdeményezett eljárást azok ellen a szülők ellen, akik nem adatták be gyermeküknek a kötelező védőoltást. A TASZ által képviselt szülőket első- és másodfokon is bűnösnek nyilvánította a bíróság kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt. Másodfokon a megyei bíróság a korábban kiszabott 1 év, illetve 10 hónap börtönbüntetést hat hónapra szállította le, 2 év próbaidőre történő felfüggesztés mellett. Azonban a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben megállapította, hogy a szülők azzal, hogy elmulasztották gyermeküknek beadatni a 15 hónapos és a 3 éves korban kötelező védőoltásokat ugyan kimerítették a fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása elnevezésű szabálysértési tényállást, azonban a bűncselekmény megvalósulásához többletelemek szükségesek. A büntetőjog az állam végső eszköze, büntető szankciókkal csak a legsúlyosabb cselekményeket kell fenyegetni. Jelen esetben a többletelemek hiányoztak, nevezetesen nem valósult meg a tényleges veszélyeztetettség, csak közvetett, távoli veszélye áll fenn a megfertőződésnek. A bíróság kimondta, hogy szabálysértésnél súlyosabb cselekmény nem állapítható meg. Ezt követően nem jutott tudomásunkra olyan eset, amelyben kiskorú veszélyeztetése bűncselekménnyel vádoltak volna meg valakit pusztán a védőoltás beadásának elmulasztása miatt.

Mihez van jogom az oltás beadása során?

A védőoltás ugyanolyan egészségügyi beavatkozás mint bármely más ellátás – így az egészségügyi törvényben megfogalmazott betegjogok az oltás beadása során is érvényesek. Így a beavatkozást ebben az esetben is tájékoztatásnak kell megelőznie, amelyet az életkorhoz kötött oltások természetéből fakadóan legtöbbször a törvényes képviselőnek, a szülőnek kell címezni. De az egészségügyi törvény azt is előírja, hogy még akkor is személyre szabott tájékoztatást kell adni az érintett részére, ha a konkrét döntés meghozataláról nem dönthet önállóan. Tehát egy hetedikes gyereket, akinek a Hepatitis B védőoltás beadása esedékes, a szüleihez hasonlóan tájékoztatni kell az oltás indokáról, esetleges veszélyeiről, az elmaradásának kockázatairól.
A tájékozott beleegyezés elve és a védőoltások kötelező jellege azonban ellentmondásban van egymással. Ahogyan az Alkotmánybíróság is megállapította a 39/2007. (VI. 20.) határozatában: „Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kötelező védőoltásokat intézményesítő és annak feltételeit meghatározó jogi szabályozás a testi integritáshoz való jog korlátozását jelenti.” Az AB szerint az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások szabályozása két alkotmányos jogot korlátoz: a gyermek személyiségének integritásához való jogát és a szülők azon jogát, hogy a gyermekeikről világnézetük szerint gondoskodhassanak.  Ebben a határozatában mondta ki a bíróság, hogy alkotmányellenes az a korlátozás, amely során nem biztosított a hatékony jogorvoslati lehetőség a kötelező védőoltás alóli mentesítés megtagadásával szemben. Azonban a kötelező védőoltások rendszerét az alapjogok szükséges korlátozásának ismerték el a bírák.

Honnan tudom, hogy az oltóanyag biztonságos?

Az oltóanyagok biztonságával és forgalomba hozatalának szabályaival több jogszabály is foglalkozik – a forgalomba hozatali engedélyt Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti intézet, az OGYI adja ki. Az oltóanyagok biztonságosságával és hatásosságával nem csak országos szintű, hanem európai uniós irányelvek is foglalkoznak, európai irányelvek szabályozzák az engedélyezési eljárást is. Ezen irányelvek megtalálhatók az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA honlapján.
Az egészségügyi törvény szerint, ha valaki a kötelező védőoltással összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, meghal vagy megrokkan, akkor őt vagy hozzátartozóját az állam köteles kártalanítani.

Mi van, ha én nem szeretném, hogy a gyerekem védőoltást kapjon?

Mivel az életkorhoz kötött védőoltások kötelezőek, így ilyen választásra lehetőség nincs. Csak egészségügyi indoklással lehetséges ideiglenesen vagy véglegesen mentesülni a kötelezettség alól.
Az ideiglenes mentesülést halasztásnak hívja a jogalkotó, amelyet a háziorvos kezdeményezhet, ha a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná és a védőoltás beadásához fűződő közegészségügyi érdeket nem veszélyeztető időn belül az előbbi  körülmény olyan változása várható, amely a beteg védőoltásban részesítését lehetővé teheti. Jelen esetben a kezelőorvos dönt a halasztásról, de az indok megszűnte után haladéktalanul pótolni kell az oltást.
A mentesítést, a végleges mentesülést a védőoltásra vonatkozó kötelezettség alól a kezelőorvos, az érintett, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A döntést a lakóhely szerint illetékes kistérségi ÁNTSZ fogja meghozni első fokon. A már említett módszertani levél tartalmazza azokat az indokokat, amelyek alapján erről dönt az ÁNTSZ. Általában véve az mondható el, hogy ugyanazok a feltételei, mint a halasztásnak, azzal a különbséggel, hogy mentesítést akkor lehet elrendelni, ha a körülményekben változás nem várható. 
A mentesítési eljárás jogerős befejezéséig nincs helye sem írásbeli felszólításnak, sem a védőoltás elrendelésének – ha erre korábban sor került, akkor az elrendelést nem lehet végrehajtani.
Fontos, hogy az elrendelés ellen lehet fellebbezni. Az eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok érvényesek – a fellebbezés határideje eszerint 10 munkanap. A fellebbezés illetéke jelenleg 3000 forint. Az eljárásban 30 napos határidőn belül kell döntést hoznia az ÁNTSZ-nek, igaz ez a fellebbezés elbírálására is. Az eljárás során szakértőket rendel ki az ÁNTSZ, illetve ehhez elrendelhet gyermekre vonatkozó meghatározott vizsgálatot is. Lehetősége van az ügyfélnek (kezelőorvos vagy jelen esetben a szülők) a szakértő személyére javaslatot tenni – csak olyan szakértő rendelhető ki, aki szerepel az igazságügyi szakértői nyilvántartásban. Ha a hatóság nem is rendeli ki azt a szakértőt, véleménye bizonyítékként ekkor is figyelembe vehető. Természetesen be lehet nyújtani olyan véleményt is, amit az említett nyilvántartásban nem szereplő szakember írt.
A kistérségi ÁNTSZ határozata ellen a fellebbezést a regionális ÁNTSZ bírálja el. Ennek döntése ellen is lehet fellebbezni: erre 30 nap áll rendelkezésre a határozat közlésétől számítva. Ezt a fellebbezést már bíróság fogja elbírálni, amely jogerős határozatot hoz az ügyben.

Ez mindenhol így van?
 
Nem, de ez nem jelenti azt, hogy az eltérő oltási renddel dolgozó országokban nincsen védőoltás. Ezekben az országokban is létezik kötelező oltás, ezt járványveszély esetén rendelheti el a megfelelő hatóság.
Németországban például nincsenek életkorhoz kötötten kötelező védőoltások, hanem egy ún. ajánlott oltási naptár van, amelyben megtalálható, hogy mely életkorban milyen oltásokat ajánlanak a nemzeti szervek. A német alkotmányban nevesített élethez és fizikai integritáshoz való jogra alapozva mindenki, ok megjelölése nélkül visszautasíthatja a saját maga és gyermeke részére adandó oltásokat. Ez alól az egyetlen kivételt a már említett megbetegedési veszély, a járvány kitörésének kockázata jelenti. Svájcban hasonlóképpen a fizikai integritásba való beavatkozásnak tekintik a védőoltásokat, így azok beadásához szükség van az érintett vagy képviselőjének tájékozott beleegyezésére.
Az Amerikai Egyesült Államok egyes államaiban nem csak orvosi indokok alapján, hanem vallási és világnézeti okokból is lehet kérelmezni a védőoltás alóli mentesítést.