HCLU in English: English

Gyülekezési jogi 1x1

2013. március 30. szombat, 00.00

Ebben a kiadványban a gyülekezési joggal kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekre válaszolunk. Előfordulhat, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem talál választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát, vagy írjon levelet a tasz kukac tasz.hu ra, vagy hívja a +36 1 209 0046-os számot.

I. A GYÜLEKEZÉSI JOGRÓL ÁLTALÁBAN

II. A BEJELENTÉS SZABÁLYAI

III. A RENDEZVÉNY MEGTILTÁSA

IV. A RENDEZVÉNY MEGTARTÁSA

V. A FELOSZLATÁS SZABÁLYAI

VI. A GYÜLEKEZÉS SPECIÁLIS ESETEI

VII. A GYÜLEKEZÉSI JOGGAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK

I. A GYÜLEKEZÉSI JOGRÓL ÁLTALÁBAN

1. Mi a gyülekezési szabadság és miért fontos?

A békés gyülekezés (más szóval demonstráció, tüntetés, felvonulás) a szabad véleménynyilvánítás fontos formája, melynek a hatékonyságát az adja, hogy a gyülekezés résztvevője másokkal közösen nyilvánítja ki politikai véleményét. Nem képviselők útján, hanem személyesen vesz részt a közügyek megvitatásában, ami különösen alkalmas lehet figyelemfelhívásra és a nyomásgyakorlásra.

2. Kell-e engedély a gyülekezési jog gyakorlásához?

Demokratikus alapelv, hogy a gyülekezési jog körébe tartozó rendezvények nem engedélykötelesek. Egy alapvető emberi jog gyakorlásához nem szükséges semmilyen hatóság engedélye, így a rendőrségé sem. Azonban a közterületen (3. pont) tartandó gyülekezést (a spontán gyülekezések kivételével – 35. pont) előzetesen be kell jelenteni annak érdekében, hogy a rendőrség megállapíthassa, nem áll-e fenn valamely előzetes tiltási ok (13. pont). Ha nem áll fenn, akkor a rendőrség tudomásul veszi a bejelentést. A bejelentés és az engedély között egyebek mellett az a különbség, hogy ha a bejelentésre a hatóság határidőn belül nem reagál, akkor a rendezvény megtartható. Nem kell bejelenteni a rendőrségnek a magánterületen tartandó rendezvényeket, mert azok csak a terület tulajdonosának/üzemeltetőjének beleegyezésétől függenek. Ugyancsak nincs szükség bejelentésre akkor, ha a rendezvény helyszíne az ügyfélforgalom számára nyilvános hely, a nyitvatartási időn belül (pl. kormányhivatal, polgármesteri hivatal). Valamint nem bejelentés-kötelesek az oktatási intézményben tartandó rendezvények sem. Ezekben az esetekben az intézmény belső szabályzatait, házirendjét érdemes átnézni a rendezvény megtartása előtt.

3. Mit jelent az, hogy közterület?

A törvény szerint közterület a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyülekezési jog gyakorlására nemcsak közterületen van lehetőség, hanem magánterületen is, és korlátozottan nyilvános helyeken is (pl. hivatal, iskola, kórház). A bejelentési kötelezettség csak a közterületen tartott rendezvényekre vonatkozik.

4. Lehet-e egy helyen egy időben több gyűlést vagy ellentüntetést tartani?

Akár több rendezvényt vagy ellentüntetés is lehet tartani egy időben és közel azonos helyen. Egy demokratikus társadalomban nagyon fontos szerepük van az ellendemonstrációknak. Mindenkinek ugyanannyi joga van közterületen gyülekezni ugyanazon feltételek mellett, tüntetésre tüntetéssel reagálni. A rendőrség feladata ezekben az esetekben az, hogy a békés gyülekezés zavartalanságát minden résztvevő számára biztosítsa. A magyar jogban nincs elsőbbsége annak, aki korábban jelenti be a rendezvényét. Ebben az esetben a szervezők – akár a rendőrség bevonásával – megegyezhetnek a közel azonos helyen és időpontban tartott (ellen)rendezvényről.

5. Mi nem számít gyülekezésnek?

A törvény szerint nem tartoznak a gyülekezési jog körébe a választási kampányidőszakban tartott politikai gyűlések, a vallási szertartások, a kulturális és sportrendezvények, a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények. Az ilyen tárgyú közterületi rendezvényeket nem a gyülekezési szabályok, hanem más törvények és helyi önkormányzati rendeletek alapján bírálják el. Természetesen nem gyülekezés a békétlenné váló tüntetés, a csoportos randalírozás sem.

6. Ki szervezhet rendezvényt?

A rendezvény szervezője magyar vagy európai uniós állampolgár, bevándorolt, letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. Vagyis csak az Európai Unión kívüli állampolgárok, ha nem élnek Magyarországon, valamint a hontalanok nem szervezhetnek tüntetést. Ha egy szervezet (egyesület, alapítvány, párt stb.) kíván gyűlést rendezni, akkor meg kell határoznia a képviseletére jogosult személyt.

7. Ki vehet részt a rendezvényen?

A gyülekezési szabadság mindenkit megillető alapjog, ezért bárki részt vehet a rendezvényen: gyermekek, külföldiek, bárki. Részt lehet venni kutyával, biciklivel, traktorral stb. a jogszabályok betartásával mások veszélyeztetése nélkül. Azokon a rendezvényeken, amelyeket nem közterületen vagy bárki számára nyilvános helyszínen tartanak (pl. ügyfélszolgálati iroda, önkormányzati váró), csak azok vehetnek részt, akik egyébként jogosultak az adott helyre belépni (pl. iskola).

II. A BEJELENTÉS SZABÁLYAI

8. Mikor kell bejelenteni a gyülekezést?

A közterületen tartandó rendezvény szervezőjének a dolga, hogy a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, legalább 72 órával a tervezett kezdőidőpontot megelőzően jelentse be a rendezvény. Ebbe az időtartamba a hétvége is beleszámít. Mivel érdemes számolni az esetleges tiltással és jogorvoslattal is, célszerű legalább egy héttel korábban bejelenteni a rendezvényt, ha a szervezők egy konkrét időpontban szeretnék azt megtartani. Az azonnali reagálású gyülekezésekre nem vonatkozik a 72 órás bejelentés, a spontán tüntetéseket (35. pont) és a flashmobokat (36. pont) pedig nem kell bejelenteni.

9. Hogyan lehet bejelentést tenni?

Bejelentést tenni szóban és írásban – személyesen átadva vagy postai úton – lehet. A személyesen benyújtott bejelentés átvétele, a szóbeli bejelentés jegyzőkönyvbe foglalása hivatali munkaidő alatt a közrendvédelmi szerv, egyébként a rendőrkapitányság ügyeleti szolgálata, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeleti Osztálya feladata. Az ügyelet azt jelenti, hogy bármikor lehet bejelentést tenni éjjel-nappal, hétvégén, ünnepnapon stb. A távirati úton, illetve levélben, faxon, e-mailben érkezett bejelentést írásbeli bejelentésnek kell tekinteni. A személyesen és írásban benyújtott bejelentésről az átvevő rendőri szerv két példányban igazolást állít ki. Ebből egy példányt a bejelentést benyújtónak átad, egy példányt pedig a bejelentéshez csatol. A szóban tett bejelentést az arról készült jegyzőkönyv igazolja, melynek egy példányát a bejelentőnek kell átadni, aki az átvételt a rendőrségi példányon aláírásával igazolja. A bejelentés idejét a felvett jegyzőkönyv, illetve a kiállított igazolás a nap és az óra pontos megjelölésével tartalmazza. Nagyon szűk határidőnél érdemes a telefonszámot is megadni, hogy hiánypótlás esetén a rendőrség idejében fel tudja venni a kapcsolatot a szervezővel. A telefonszám megadása azonban nem kötelező.

10. Mik a bejelentés tartalmi elemei?

Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

  • a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;
  • a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;
  • a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;
  • a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. Ha ezek az elemek nem szerepelnek a bejelentésben, akkor a rendőrség hiánypótlásra hív fel, azaz kéri a hiányos adatok kiegészítését (lásd alább – 12. pont).

11. Mennyi ideje van választ adni a rendőrségnek?

A bejelentést követően a rendőrség 48 órán belül megvizsgálja a bejelentést, és ezután határozatát 24 órán belül írásban közölnie kell a szervezővel. A rendőrségnek tehát 72 órán belül kell választ adnia. Ebben a határozatban a rendőrség megtilthatja a rendezvény tartását. (A tiltási okokat a 13. pont alatt találja.) A rendőrség köteles az esetleges megtiltást megalapozó körülményre felhívni a szervező figyelmét és tájékoztatni, hogy ez hogyan hárítható el a hely vagy az időpont megváltoztatásával.

12. Melyek a hiánypótlás szabályai?

A rendőrség csak a törvényben előírt adatokat igényelheti. Ha a bejelentés azokat nem, vagy hiányosan tartalmazza, akkor a bejelentést felvevő rendőri szerv felhívja a szervező figyelmét, határidő megjelölésével, a hiány pótlására. Postán érkezett bejelentés esetén – a rendezvény tervezett időpontjától függően – a hiánypótlásra való felhívás írásban, postai úton vagy közvetlen megkereséssel történik. A személyesen benyújtott bejelentés hiánypótlását a szervező helyben, azonnal elvégezheti. Ha a hiány helyben nem pótolható – szóbeli és írásos bejelentésnél egyaránt – a hiánypótlásra történt felhívást és a megjelölt határidőt jegyzőkönyvbe kell foglalni. Hiánypótlásra legkorábbi határidőként a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőző harmadik nap jelölhető meg. Ha a szervező a hiánypótlást a megjelölt határidőn belül elvégzi, a bejelentést úgy kell tekinteni, mint amit időben és szabályszerűen megtettek. Ha a hiányt határidőre nem pótolja, a közrendvédelmi szerv vezetője a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

III. A RENDEZVÉNY MEGTILTÁSA

13. Milyen indokkal tilthatja meg a rendőrség a rendezvényt?

Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek (Országgyűlés, helyi önkormányzat képviselőtestülete) vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását megtilthatja. A rendőrség tehát csak és kizárólag ebből a két okból tilthatja meg előzetesen a rendezvény megtartását.

13.1. A parlament, a város- és községházák, és a bíróságok bejáratánál, hivatali időben megtiltható a rendezvény, ha az lehetetlenné tenné a bejutást az épületbe, vagy a munkavégzést az épületben. (Minisztérium, kormányhivatal, más hatósági épület azonban nem tartozik ebbe a körbe.)

13.2. A közlekedési ellehetetlenítésére való hivatkozás a rendőrség részéről sokkal gyakoribb, de valójában csak igen ritkán lehet tiltási indok. (Ilyen például egy zsákfaluba szervezett tüntetés.) A nagyobb városokban a bejelentett rendezvény összes körülményét vizsgálni kell, és abból indokolt kiindulni, hogy minden nagyobb szabású rendezvény szükségképpen akadályozza a közlekedést. Ezért a közlekedési tiltási indok általában akkor fogadható el, ha egy kis létszámú tüntetés nagyon komoly fennakadást idézne elő a közlekedésben. (Pl. ha egy tízezres menet kíván átvonulni a hídon, akkor indokolt a híd teljes lezárása a forgalom elől, de ha csak fél tucat résztvevő várható, akkor számukra a teljes útlezárás indokolatlan lehet.)

14. Mit tehetek, ha a rendőrség megtiltja a rendezvényt?

A rendőrség tiltó határozatának közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye további jogorvoslatnak. A rendőrség tiltó határozatának hatályon kívül helyezésével a bejelentés jogszerűvé válik. Ha a bíróság a rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatnia kell a rendőrséget.

15. Mi történik, ha a gyűlést nem jelentem be, illetve ha a rendőrség megtiltotta, mégis megtartom?

Szabálysértést követ el a szervező, ha:

  • bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez rendezvényt, vagy a bejelentési kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti,
  • annak ellenére szervez rendezvényt, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta,
  • a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel.

Ezek a szabálysértések azonban nem teszik jogellenessé a békés demonstrációt. A tiltó határozat ellenére megtartott, bejelentéshez kötött rendezvényt azonban a rendőrség feloszlatja.

16. Ezek szerint 3 napon belülre törvényesen nem lehet rendezvényt szervezni?

De igen, lehet. Az előzetes bejelentési kötelezettség három napos határideje közterületre szervezett gyűlésekre vonatkozik. Az Alkotmánybíróság döntése szerint azonban önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt. Ez az ún. „azonnali reagálású gyülekezés” esete, amikor egy eseménnyel kapcsolatos véleménynyilvánítás csak azonnal aktuális, vagyis 3 nap múlva már okafogyottá válna. Ha tehát a törvény által megszabott, a gyűlés bejelentése és megtartása közötti idő túl hosszúnak bizonyul, a szervezőnek lehetősége van a gyűlés törvényes megtartására, ha azt objektív okok miatt nem tudta előbb bejelenteni. Az azonnali reagálású gyülekezés esetén is van bejelentési kötelezettség, viszont a 3 napon belüli bejelentés is szabályos. Ez egyrészt tehát azt jelenti, hogy az így bejelentett rendezvényt a rendőrség nem tilthatja meg. Másrészt a szervező sem követ el szabálysértést akkor, ha a határidő megsértésével ugyan, de a rendezvény szervezésének megkezdését követően haladéktalanul olyan rendezvény szervezését jelenti be, amelynek célja a résztvevők véleményének egy három napon belül, előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseménnyel összefüggő kinyilvánítása. (Akkor sem valósul meg szabálysértés, ha a tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre a rendezvény megtartásától független külső ok miatt kerül sor).

17. Mi történik akkor, ha a rendőrség nem veszi tudomásul a bejelentést, hanem megállapítja a hatásköre hiányát?

A rendőrség akkor állapítja meg a hatásköre hiányát egy közterületen tartandó rendezvény bejelentéssel kapcsolatban, ha az adott helyszín az adott időpontban nem minősül közterületnek. Ilyen eset akkor fordulhat elő, ha a rendőrség a területet előzetesen műveleti területté nyilvánította (18. pont), vagy ha a közterület használati jogát az azt kezelő önkormányzat korábban már másnak engedélyezte. Ilyenkor a rendőrség nincs abban a helyzetben, hogy tudomásul vegye a bejelentést. Annak érdekében, hogy közterület-használati engedélyekkel ne lehessen ellehetetleníteni a gyülekezési jog gyakorlását – az Alkotmánybíróság ítélete alapján –, a szervező a hatáskör hiányát kimondó rendőrségi határozat felülvizsgálatát is a tiltásra vonatkozó szabályok szerint kérheti a bíróságtól.

18. Mit jelent az, hogy műveleti terület?

A rendőrség gyakran arra hivatkozik, hogy „műveleti területen” nem lehet gyülekezni. A műveleti terület fogalmát csak a rendőrség szolgálati szabályzata ismeri – „terület ideiglenes lezárása” nevű rendőri intézkedésként –, de a gyülekezési jog nem. Ez a jogosítvány arra szolgál, hogy a rendőrség a közbiztonsági feladatait hatékonyan el tudja látni, amire szükség is van. Ám ha alkalmazása a gyülekezési jogot korlátozza, akkor az ilyen rendőri intézkedés jogosságát is az alapjog-korlátozásra vonatkozó szigorúbb mércék szerint a bíróság ítélheti meg. Amennyiben egy terület ideiglenes lezárásának nincs legitim célja, vagy a gyülekezési jog aránytalan korlátozását valósítaná meg, a közterület műveleti területté minősítése jogellenes. (Ilyennek bizonyult a Kossuth-tér lezárása 2006 telén, és ilyen a miniszterelnök háza környékén levő utcák lezárása is, több hónapra, törvényes indok nélkül.) Ha a bejelentett rendezvényről a rendőrség azért nem dönt érdemben, mert műveleti területnek minősíti a közterületet, akkor bírósághoz lehet fordulni.

IV. A RENDEZVÉNY MEGTARTÁSA


19. Mit tehet meg, illetve mit köteles megtenni a rendezvény szervezője?

Nem automatikus, hogy a rendőrség biztosítja az eseményt. Ez elsősorban a szervező feladata, neki kell megfelelő számú rendezőről gondoskodnia. Biztosítani kell, hogy a rendezvény a jogszerű keretek között maradjon, ha szükséges, egyeztetnie kell a rendőrség jelenlévő képviselőjével. A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére működik közre és intézkedik a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról. Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni.

20. Ki a rendbiztos és mi a kötelessége?

A területileg illetékes rendőrhatóság képviselője a közterületen tartott rendezvényen jelen lehet. A rendőrség rendezvényen jelenlévő képviselője a rendbiztos. Rendbiztost kell kijelölni minden olyan rendezvényre, melyen a szervezők a rend fenntartásához a rendőrség közreműködését kérték. Amennyiben a rendőrség a rendezvény biztosításában a szervező kérésére közreműködik, akkor a biztosítás parancsnoka a rendbiztosi feladatkört is elláthatja. A rendbiztos köteles felvenni a kapcsolatot a szervezővel és együttműködni vele, a szervező kérésére a rend fenntartásában közreműködni, a rendezvényt megzavaró személyeket személyesen vagy rendőri erő bevonásával eltávolítani, figyelemmel kísérni a rendezvény törvényességét, továbbá bejelentéshez kötött rendezvény esetén azt is, hogy a megtartásra a bejelentésben foglaltaknak megfelelően kerül-e sor.

21. Milyen kötelezettsége van annak, aki részt vesz a rendezvényen?

21.1. A gyülekezési jog gyakorlása során a résztvevő nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem sértheti mások jogait és szabadságát.

21.2. A rendbontás vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít.

21.3. A rendzavarás szabálysértését követi el, és elzárással vagy háromszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az,

  • aki verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
  • aki rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít (a garázdaság olyan kihívóan közösségellenes magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen),
  • aki nyilvános rendezvényen lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,
  • aki a szervező, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.
  • aki arcát olyan módon eltakarva jelenik meg, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság által történő azonosítását.

21.4. A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni.

22. Készülhet-e rólam kép és hangfelvétel a rendezvényen?

A nyilvános közszereplés alatt – a gyülekezés ilyennek minősül – készített kép- és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához nem szükséges az érintett személy hozzájárulása. Ugyanakkor a rendezvény nézőit, hallgatóit csak tömegszerűen szabad fényképezni, a tömegből való kiemeléshez (amikor már nem látszik, hogy egy gyűlésen vett részt) szükséges az érintett hozzájárulása. Emellett a rendőrség is sokszor készít kép és hangfelvételt. Ezek megismerésére joga van annak, aki a felvételen szerepel.

23. A vonulásos rendezvények mennyiben térnek el a helyben tartottaktól?

A vonulással járó rendezvények két szempontból érdekesek. A felvonulások esetében a közlekedés más útvonalon való biztosíthatósága sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a helyben tartott demonstrációk esetén. Ugyanakkor a felvonulások, menetek, parádék, amelyek során a résztvevők haladnak, a forgalmat csak a legextrémebb esetben tudják ellehetetleníteni, hiszen amíg a rendezvény halad egyik helyről a másikra, legfeljebb ideiglenesen és korlátozott mértékben akadályozza a forgalmat. Például a fővárosban még a legfontosabb sugár- és körutakat elfoglaló menetek is jogszerűek. A vonulások másik figyelemreméltó, hazai, sajátossága, amikor a rendezvény arra irányul, hogy a lakosság egyes sérülékeny csoportjaival szembeni szélsőséges, előítéletes, kirekesztő véleményt fogalmazzon meg, és hogy a csoport tagjai kénytelenek legyenek azt a lakóhelyükön végighallgatni. Amennyiben a rendőrség észleli, hogy a rendezvény tervezett, vagy a várható vonulása olyan helyszínt érint, ahol megvalósulhat az érintett csoport jogainak és szabadságának sérelme („foglyul ejtett közönség”), akkor figyelmeztetnie kell a szervezőt arra, hogy amennyiben ez bekövetkezik, a rendezvényt feloszlatja.

24. Mi az állam feladata a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatban?

A gyülekezési szabadság vonatkozásában az államot kötelezettség is terheli. Ennek keretében a közúton megtartott rendezvényről a rendőrség a közút kezelőjét tájékoztatja, a rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendőrség a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. Az állam kötelezettségéből az is következik, hogy szervei alkotmányos feladatukat látják el a rendezvények biztosítása keretében, nem pedig térítésköteles szolgáltatást nyújtanak. Ez azt jelenti, hogy pl. a mentőszolgálat térítésmentesen álljon rendelkezésre és működjön közre a rendezvények biztosításában azok helyszínén, amennyiben akár a rendezvény szervezője, akár a bejelentést tudomásul vevő rendőrség úgy ítéli meg, hogy ez szükséges. Az állam a gyülekezés szabadságát büntetőjogi eszközökkel is védi: a gyülekezési szabadság megsértésének bűntettét követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az, aki mást gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz. (Az erőszakot vagy fenyegetést nélkülöző, de jogtalan akadályozás szabálysértésnek minősül.)

25. Mikor van vége egy rendezvénynek?

A bejelentett rendezvénynek a bejelentésben megjelölt időpontban van vége. Erről a tényről a szervezőnek kell tájékoztatnia a résztvevőket, hiszen a rendezvény rendjéről a szervezőnek kell gondoskodnia, így arról is, hogy a résztvevők tisztában legyenek a rendezvény időtartamával, befejezésének időpontjával. A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni. A szervező erre köteles felszólítani a résztvevőket.

26. Mi történhet akkor, amikor a rendezvénynek vége van?

Amennyiben a résztvevők nem hagyják el a helyszínt, különböző esetek kerülhetnek szóba:

26.1. A rendezvénynek vége, de páran még maradnak a helyszínen, beszélgetnek, ácsorognak. Ekkor a rendezvény már nem politikai véleménynyilvánítás a továbbiakban, nem vonatkoznak az ott ácsorgókra a gyülekezési jog szabályai, nem illeti meg őket a többletjog. Így természetesen a KRESZ szabályait betartva, a járdán álldogálhatnak. A szervező pedig mentesül a további felelősség alól, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a rendezvényen résztvevők elhagyják a helyszínt.

26.2. Előfordulhat olyan eset, amikor a résztvevők továbbmaradásának az oka olyasmi, ami a rendezvény továbbfolytatását eredményezi. Például egy petíciót szeretnének átadni, de a politikus ígéretével ellentétben nem veszi azt át, vagy történik olyan politikai esemény, ami a rendezvény további spontán folytatását eredményezi (35. és 37. pont). Ebben az esetben a résztvevők magatartására az általános gyülekezési jogi szabályok az irányadóak, és a rendőrség – mennyiben a bejelentett rendezvényt biztosította – a spontán rendezvényt biztosítja.

26.3. Ismerünk olyan esetet is, amikor a rendezvény után a helyszínen maradók agresszíven lépnek fel, azaz békétlenné válik a tömeg. Ilyenkor már nem a gyülekezési jog hatálya alá tartozik a csoport, többletvédelem sem illeti meg őket, mert már nem békés gyülekezésről van szó. Ebben az esetben a tömeget a rendőrség feloszlatja.

27. Ki a felelős a rendezvény során okozott károkért?

A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsulttal szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy bármelyiküktől követelhető a kár teljes összege, egymástól pedig később követelhetik a rájuk eső összeget. A szervező azonban mentesül a résztvevők által okozott kárért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

V. A FELOSZLATÁS SZABÁLYAI

28. Mikor jogosult a rendőrség a rendezvényt feloszlatni?

A rendőrség akkor jogosult és egyúttal köteles a rendezvényt feloszlatni, ha:

  • a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg,
  • a gyülekezés mások jogainak és szabadságának sérelmével jár (29. pont),
  • a résztvevők fegyveresen, illetve felfegyverkezve jelennek meg (30. pont),
  • a rendezvényt tiltó határozat ellenére tartják meg (ha a bejelentési kötelezettséget mulasztották el a tüntetők, az nem oszlatási ok! 15. pont).

E felsorolás valamennyi lehetséges oszlatási okot tartalmazza, más okból a rendőrség nem oszlathat.

29. Mikor sérti egy rendezvény mások jogait és szabadságát? („foglyul ejtett közönség”)

A gyülekezési törvény nagyon általánosan fogalmazza meg azt a követelményt, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ez nem azt jelenti, hogy másoknak semmilyen joga nem sérülhet, de a jogsérelmek nagy részét a törvény a gyülekezési jog javára rendezi. Az a követelmény, hogy a rendezvény ne járjon mások jogainak és szabadságának sérelmével, arra vonatkozik, hogy a tüntetésen részt nem vevő személyek nem kötelesek bármit eltűrni a résztvevőktől. A gyülekezési joggal szemben érvényesülő jogok közé tartozik, hogy senkit nem lehet arra kötelezni, hogy részt vegyen egy rendezvényen, vagy arra kényszerüljön, hogy azt megfélemlítve végighallgassa. Egy rendezvény jogellenessé válik, ha a résztvevők oly módon nyilvánítanak véleményt másokkal szemben, hogy azok nem tudják elkerülni a rendezvényen elhangzó, őket hátrányosan érintő kijelentések végighallgatását (foglyul ejtett közönség). A hátrányos kijelentések a sérülékeny csoportok esetén sokkal enyhébb esetben is beállnak, mint egy nem sérülékeny csoport esetén. Így a romákra vonatkozó hátrányos kijelentés másként ítélhető meg, mint a politikusokra vonatkozó hátrányos kijelentés. A körülményektől függően jogsérelemnek minősülhet, ha a rendezvény arra irányul, hogy magánszemélyek ne tudjanak eljutni vallásgyakorlásuk helyszínére, vagy a rendezvény más módon megakadályozza vallásos cselekmény, szertartás zavartalan lebonyolítását. Sok olyan tüntetés van, amely egy üres téren, például a fővárosban a Hősök terén jogszerű, de egy érintett csoport lakóhelyén vagy temploma előtt már jogszerűtlen, mert az ott tartózkodókat arra kényszeríti, hogy végighallgassák, nézzék mások – jogszerű, békés – de ellenük irányuló tüntetését. Természetesen a békétlen tüntetéseket helyszíntől függetlenül nem védi a jog.

30. Mit jelent az, hogy fegyveresen, illetve felfegyverkezve?

Fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál. Felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál. Ez a meghatározás szigorúbb a büntetőjogi kategóriánál, mert oda csak az olyan tárgyak tartoznak, amelyek az élet kioltására alkalmasak, és amelyet a személy az ellenállás leküzdésére vagy megakadályozására tart magánál. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog gyakorlása esetén többféle eszköz is tilalom alá eshet, pl. bicska, ostor. Zászlórúd, fáklya esetén az dönti el a kérdést, hogy azt erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében tartja-e magánál a résztvevő.

31. Mi történik, ha a tüntetés helyszíne, útvonala, ideje eltér a bejelentettől?

Az eltérést, amint az arra okot adó körülmény felmerül, azonnal be kell jelentenie a rendőrségnek, és igazolnia kell, hogy az eltérésre a rendezvény megtartásától független külső ok miatt kerül sor, ellenkező esetben szabálysértést követ el a szervező. A szervező szabálysértési felelőssége mindazonáltal nem érinti a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását, így az eltérő helyszínen, útvonalon, időpontban megtartott rendezvényt a rendőrségnek nincs joga feloszlatni pusztán az eltérés miatt, amennyiben a rendezvény törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét.

32. Hogyan jogosult a rendőrség a rendezvényt feloszlatni?

Ha a gyülekezési jog gyakorlása törvénysértő és a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia (például tömegverekedés tör ki), akkor ezt a rendbiztos azt jelenti a rendőri biztosítás parancsnokának. A rendezvény feloszlatására, illetve a rendőri karhatalmi feladatok megkezdésére a parancsnok ad utasítást. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rendőrség elsődleges feladata a békés rendezvény rendjének biztosítása. Ebből az következik, hogy a rendőrségnek fokozatosan kell fellépnie. Amennyiben a gyülekezés békétlenné kezd válni, első lépésként a rendőrségnek figyelmeztetnie kell a szervezőt, illetve meg kell kísérelnie a rend helyreállítását, és az egyes békétlenkedő személyek tömegből való kiemelését. A rendőrség a rendezvény feloszlatásakor jól hallható módon – hangosbeszélőn – figyelmezteti a résztvevőket, hogy ha nem hagynak fel a törvénysértő magatartásukkal, illetőleg a helyszínről önként nem távoznak el, akkor a rendőrség – akár kényszerítő eszköz igénybevételével is – feloszlatja a rendezvényt. A rendőrség azt is közli, hogy a rendezvény helyszínét milyen irányban hagyják el. Ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre, azt kétszer meg kell ismételni. A tömeg oszlatására – a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására – akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét. A rendezvény feloszlatása során, ha erre lehetőség van, a rendőrség első intézkedésként igazoltatja a békétlen résztvevőket (42. pont). Igazoltatás esetén a személyazonosság igazolására – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány alkalmas, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat, így a jogosítvány vagy az útlevél is. Az igazoltatott személy kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. Az érintett csak akkor állítható elő, ha személyazonosságát nem sikerült megállapítani és személyazonosítás más módon nem biztosítható. A tömegoszlatás tényleges megkezdésére akkor kerülhet sor, ha a tömeg a felszólításnak, illetve az igazoltatások ellenére nem oszlik szét. A tömegoszlatást a karhatalmi feladatokra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani, az arányosság követelményének megfelelően (több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár).

33. Mi a különbség a rendezvény feloszlatása és a tömegoszlatás között?

Két külön kategória, amelyek könnyen keverhetők, mert gyakran egyszerre kerül sor rájuk. A tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, vagy jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló rendőri intézkedés. Ez egy rendészeti kategória, amely a gyülekezési jog mellett például sport- vagy kulturális rendezvények esetén is szóba jöhet. A feloszlatás viszont kifejezetten gyülekezési jogi kategória. A rendezvény szervezőjének felelősségi körébe tartozik, hogy ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, akkor a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni (vagy ehhez a rendőrség segítségét kérni). A feloszlatás tehát csak a jogszerű gyülekezésekkel kapcsolatban értelmezhető. A két dolog amiatt csúszik könnyen egybe, hogy a gyülekezéseket a törvény szerint egyes meghatározott esetekben a rendőrségnek kötelessége feloszlatni. Ilyenkor a rendőrség sokszor a tömegoszlatás technikáit alkalmazza.

34. Mit tehet a résztvevő a rendezvény feloszlatása esetén?

A feloszlatás jogellenességének megállapítására a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított 15 napon belül indíthat pert. A feloszlatás során történt rendőri intézkedésekkel szembeni jogorvoslati lehetőségek:

34.1. Abban az esetben, ha az intézkedés a gyülekezés résztvevőjének jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez. A panasz előterjesztésének határideje az intézkedést követő 30 nap, az elbírálás határideje a panasz beérkezésétől számított szintén 30 nap. A panaszt elbíráló határozat ellen fellebbezésre van lehetőség. A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. A fellebbezés határideje a döntés közlésétől számított tízedik munkanap. Ha a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálta el, a határozata ellen fellebbezni nem lehet, hanem a bírósághoz lehet fordulni a határozat felülvizsgálata iránt, a határozat közlésétől számított 30napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.

34.2. Abban az esetben, ha a rendőri intézkedés, vagy annak elmulasztása, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása alapvető jogot sértett, a panaszos kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a Független Rendészeti Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Ilyen esetben a panaszt a Panasztestületnél kell benyújtani. A panasznak a Panasztestülethez történő előterjesztésének határideje az intézkedéstől számított 20 nap. A Panasztestület a panaszt 90 nap alatt vizsgálja meg, állásfoglalását ezután megküldi az országos rendőrfőkapitány számára, aki az állásfoglalás kézhezvételét követő 30 napon belül dönt. Határozata ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatra van lehetőség (a határozat közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással). Mindkét panaszeljárás költségmentes.

VI. A GYÜLEKEZÉS SPECIÁLIS ESETEI

35. Mi az a spontán gyülekezés?

Ez olyankor fordul elő, ha egy előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseményre azonnal, spontán módon reagálnak az emberek úgy, hogy az utcára vonulnak. A spontán tüntetést nem kell bejelenteni, mert nem lehet. Bejelentésre (az azonnali bejelentésre is) értelemszerűen csak akkor kerülhet sor, ha valaki szervezi rendezvényt, és rendelkezésre állnak azok az információk, amelyeket a törvény szerint be kell jelenteni (10. pont). A spontán gyülekezésnek azonban nincs szervezője. Az a tény, hogy valaki az ismerőseit meghívja egy gyülekezésre, nem teszi őt szervezővé. A forgalmat korlátozó spontán rendezvények megítélése nem egyértelmű. A közlekedés szempontja ugyanis végső soron akkor releváns, ha viszonylag kevés résztvevő aránytalanul nagy fennakadást okozna. Ugyanakkor minél magasabb a résztvevők létszáma, annál valószínűbb, hogy a forgalom ellehetetlenül, de ekkor annál erősebb indok szól amellett is, hogy a spontán gyülekezést senki se háborgassa.

36. Flashmob

A flashmob, vagy villámtüntetés, egy előre meghatározott helyen és időben, igen rövid időre összegyűlő és véleményt nyilvánító gyülekezés. Annyiban hasonlít más demonstrációkhoz, hogy a villámtüntetésnek is van szervezője (tehát nem spontán gyülekezés), de a szervező tudatosan nem jelenti be a rendezvényt (azaz nem tekinthető gyors reagálású tüntetésnek sem). A bejelentés elmaradása a flashmobot sem teszi jogszerűtlenné (8. pont). Amíg a békés gyülekezésre vonatkozó alkotmányos kereteken belül zajlik, addig az esemény nem tekinthető jogellenes cselekménynek. Ugyanakkor a flashmob rendszerint azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők demonstratív módon jogszerűtlen cselekvést hajtsanak végre, vagy véleményüket nem törvényes keretek között fejezzék ki.

37. Mi történik akkor, ha az emberek nem mennek haza a spontán tüntetés után?

Előfordulhat, hogy a résztvevők a rendezvény befejezésének időpontjában nem hagyják el a rendezvény helyszínét, hanem spontán módon folytatják a demonstrációt. Az ilyen esetre a spontán gyülekezés szabályai vonatkoznak: amennyiben a rendezvény törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét, a rendőrségnek nincs joga feloszlatni az ilyen „folytatódó” békés gyülekezést (26 pont). Fontos megjegyezni, hogy amennyiben valaki szervezni kezdi egy spontán tüntetésnek a további irányát (helyszínét, útvonalát), vonatkozik rá a gyors bejelentési kötelezettség (aminek elmulasztása a szervező személy szabálysértési felelősségét alapozza meg). A tömeg moderátora mindaddig nem szervező, amíg nem ő hozza meg a döntéseket, a rendőrség pedig nem jelölheti ki önkényesen „szervezőt”: ha kommunikálni akar a gyülekezésben résztvevőkkel, akkor azt csak a demonstráció egészével teheti meg (pl. hangosbeszélőn).

38. Lehet-e hidfoglalást tartani?

A gyülekezési jog arra terjed ki, hogy több ember mások tudomására hozza véleményét valamilyen nyilvános kérdésben. Azért, hogy egyesek ezzel a jogukkal élni tudjanak, mások kénytelenek elszenvedni például közlekedési korlátokat. A gyülekezési jog azonban nem terjed ki arra, hogy egy csoport, meghatározatlan időre, mások elől teljesen elzárjon egy közterületet. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy ne lehetne átvonulni hídon, vagy meghatározott ideig egy hídon tüntetni (például azért, hogy épüljön még híd, vagy hogy ne bontsák le a hidat, stb.).

39. Lehet-e maszkban tüntetni?

A szabálysértési törvény szerint nem lehet maszkban tüntetni, még szimbolikus okokból sem. Aki egy rendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását, a rendzavarás szabálysértését követi el. A TASZ álláspontja szerint ez a rendelkezés súlyosan korlátozza a szabad és anonim véleménynyilvánítás szabadságát, ezért abban az esetben, ha valaki ellen szabálysértési eljárás indult maszkban való – de jogszerű, békés – tüntetésért, akkor jogsegélyszolgálatunkon keresztül segítünk.

40. Meddig tarthat egy rendezvény?

A gyülekezési jogszabályok semmiféle előírást nem tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen időtartamra lehet bejelenteni tüntetést, vagy hogy egy spontán tüntetés esetén meddig tarthat a rendezvény. Ebben a kérdésben tehát csak általános jogelvekre, az elvárható magatartásra, az alapjogok természetére tudunk hagyatkozni. Egy rendezvényt azért biztosít a rendőrség, és azért kell a lakosság nagy részének tűrnie a kellemetlenségeket, mert az az alapjog, hogy valaki a politikai diskurzusban részt tudjon venni és ki tudja fejezni kollektív módon a véleményét, előbbre való, mint a mindennapi kényelem. Azonban ez a jog nem gyakorolható bármeddig. A kollektív véleménynyilvánítást addig kell biztosítani, az állam részéről tevőlegesen segíteni, amíg a vélemény kifejezése zajlik. Ha az érintettek elmondták, kifejezték álláspontjukat, akkor véget ér a rendezvény. A hónapokig tartó tüntetések nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá. A törvény szerint a közterületen tartandó rendezvény esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell a befejezés időpontját is. A szervezőnek a rendezvény időtartamának megválasztásában tehát széles szabadsága van, de e szabadság határaira nézve irányadó a gyülekezéshez való jog lényeges tartalma, ami a véleménynyilvánításban és a véleménynek az érdekeltek tudomására hozásában áll. A magyar jog szerint a gyülekezéshez való jog nem foglalja magában valamilyen materiális cél megvalósulását, vagy megvalósításának kikényszerítését.

41. Lehet-e egyedül tüntetni?

Igen, mert a gyülekezési jog a véleménynyilvánítás egyik formája. Ha valaki saját maga akarja kinyilvánítani a véleményét, akkor ezt minden további nélkül megteheti, és ekkor nem is vonatkoznak rá a békés gyülekezési jogával együtt járó szigorúbb korlátozások. Klasszikus értelemben tehát az illető nem tüntet, de bárkinek joga van elmondani a véleményét. Az azonban a gyülekezési jog hatálya alá tartozik, ha valaki egy sok résztvevős rendezvényt szervez, amelyen végül rajta kívül nem jelenik meg senki más.

42. Mikor jogszerű a rendőri igazoltatás?

A törvény szerint a rendőr csak a közrendet vagy a közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető esetben intézkedhet, és az intézkedés célját minden esetben előzetesen közölnie kell. Gyülekezés esetén a rendőri intézkedés – az igazoltatás is – csak akkor jogszerű, ha a résztvevők magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, és e veszély elhárítása érdekében a szervező a rendbiztos figyelmeztetése után sem intézkedik.

VII. A GYÜLEKEZÉSI JOGGAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK

A rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet

A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 

A gyülekezési jogi 1x1 word formátumban innen letölthető.