Ingyenes jogi tanácsadás és képviselet.
Gyülekezési jogi 1x1
A következőkben olyan kérdésekre kap választ, amelyek a mindenkit megillető gyülekezési szabadsághoz való alapjog gyakorlása kapcsán gyakran felmerülnek. Szinte biztos, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem kap választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény a szövegben Gytv. rövidítéssel szerepel!
Mi a gyülekezési szabadság és miért fontos?
A magyar alkotmány 62. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását”. A Gytv. pedig az 1. §-ban kimondja: “A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.”
A gyülekezés (demonstráció, felvonulás) a véleménynyilvánítás egy fontos formája, melynek a hatékonyságát az adja, hogy a gyülekezés résztvevője másokkal közösen nyilvánítja ki a véleményét, nem képviselők útján, hanem személyesen vesz részt, ami különösen alkalmas lehet figyelemfelhívásra és a nyomásgyakorlásra.
Hol találom meg, hogy pontosan hogyan is élhetek ezzel a jogommal?
A gyülekezési szabadsággal a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény foglalkozik. A Gytv. rögzíti, hogy milyen módon lehet gyülekezni, mi számít gyülekezésnek, hogyan kell a gyülekezést bejelenteni, ki lehet szervező, és hogyan lehet a rendezvényt megtartani.
Fontos információkat tartalmaz a gyülekezési jogról a 15/1990. (V. 14.) BM rendelet a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról.
A magyar alkotmány 62. § (1) bek.-e szerint a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. „A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”. A Gytv. a következőképpen definiálja a gyülekezési szabadságot:
- „A gyülekezési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak zavartalan gyakorlását”;
- „A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.”;
- „A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni”.
Mely gyűlésekre NEM terjed ki a Gytv. hatálya?
- a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre, (azaz a választási kampányok politikai gyűléseire);
- a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre (a körmenetek esetében azonban a szervezőknek egyeztetniük kell a közlekedésrendészettel, amennyiben a körmenet a közúti forgalmat befolyásolja);
- a kulturális és sportrendezvényekre;
- a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre.
Ki szervezhet rendezvényt?
A rendezvény szervezője magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet. Ez azt jelenti, hogy csak természetes személy lehet rendezvény szervezője, ha - akár magyarországi, akár külföldi - jogi személy (pl. társadalmi szervezet) kíván valamely rendezvényt tartani Magyarországon, akkor olyan személyt kell szervezőként felkérnie, aki a fentiek közül valamelyik körbe tartozik.
Ki vehet részt a rendezvényen?
A gyülekezési szabadság mindenkit megillető alapjog, ezért bárki részt vehet a rendezvényen.
A rendezvényen részt vehet külföldi, kiskorú, részt lehet venni kutyával, biciklivel, traktorral stb. a jogszabályok betartásával mások veszélyeztetése nélkül.
Hol, mikor kell bejelenteni a gyülekezést?
A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak legalább három nappal (a hétvége is beleszámít) a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.
Mennyi ideje van választ adni a rendőrségnek?
A bejelentést követően a rendőrség 48 órán belül megvizsgálja a kötelező tartalmi elemek meglétét és ezután határozatát 24 órán belül írásban közölnie kell a szervezővel. A rendőrségnek tehát 72 órán belül kell választ adnia. Ebben a határozatban a rendőrség megtilthatja a rendezvény tartását.
Kell-e engedély gyűlés tartásához?
Demokratikus alapelv, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények nem engedélykötelesek. Egy alapvető emberi jog gyakorlásához nem szükséges semmilyen hatóság engedélye, így rendőrségé sem. Azonban a gyülekezést (a spontán gyülekezések kivételével – lásd később) be kell jelenteni (ami nem jelent engedélyt), hogy annak zavartalan megtartását a rendőrség biztosítani tudja.
Hogyan lehet bejelentést tenni?
Bejelentést tenni szóban és írásban – személyesen átadva vagy postai úton – lehet. A személyesen benyújtott bejelentés átvétele, a szóbeli bejelentés jegyzőkönyvbe foglalása hivatali munkaidő alatt a közrendvédelmi szerv, egyébként a rendőrkapitányság ügyeleti szolgálata, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeleti Osztálya feladata. Az ügyelet azt jelenti, hogy bármikor lehet bejelentést tenni éjjel-nappal, hétvégén, ünnepnapon stb.
A távirati úton, illetve levélben, telefaxon, telexen érkezett bejelentést írásbeli bejelentésnek kell tekinteni. A személyesen és írásban benyújtott bejelentésről az átvevő rendőri szerv két példányban igazolást állít ki. Ebből egy példányt a bejelentést benyújtónak átad, egy példányt pedig a bejelentéshez csatol. A szóban tett bejelentést az arról készült jegyzőkönyv igazolja, melynek egy példányát a bejelentőnek kell átadni, aki az átvételt a rendőrségi példányon aláírásával igazolja. A bejelentés idejét a felvett jegyzőkönyv, illetve a kiállított igazolás a nap és az óra pontos megjelölésével tartalmazza.
Nagyon szűk határidőnél érdemes a telefonszámot is megadni, hogy hiánypótlás esetén a rendőrség idejében fel tudja venni a kapcsolatot a szervezővel. A telefonszám megadása azonban nem kötelező.
Van valamilyen formai kelléke a bejelentésnek?
Igen, a bejelentésben szerepelnie kell a kötelező tartalmi elemeknek. Ha ezek az elemek nem szerepelnek a bejelentésben, akkor a rendőrség hiánypótlásra hív fel, azaz kéri a hiányos adatok kiegészítését.
Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
- a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;
- a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;
- a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;
- a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.
A rendőrség köteles az esetleges megtiltást megalapozó körülményre felhívni a szervező figyelmét és tájékoztatni, hogy ez a hely vagy időpont megváltoztatásával hogyan hárítható el.
A hiánypótlás szabályai:
A rendőrség csak a Gytv. 7. §-ában előírt adatokat igényelheti (ezek a kötelező tartalmi elemek). Ha a bejelentés azokat nem vagy hiányosan tartalmazza, akkor a közrendvédelmi szerv - a személyesen benyújtott vagy szóban tett bejelentés esetén az átvevő, illetve a bejelentést felvevő rendőri szerv - hívja fel a szervező figyelmét, határidő megjelölésével, a hiány pótlására. Postán érkezett bejelentés esetén - a rendezvény tervezett időpontjától függően - a hiánypótlásra való felhívás írásban, postai úton vagy közvetlen megkereséssel történik.
A személyesen benyújtott bejelentés hiánypótlását a szervező helyben, azonnal elvégezheti. Ha a hiány helyben nem pótolható - szóbeli és írásos bejelentésnél egyaránt - a hiánypótlásra történt felhívást és a megjelölt határidőt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Hiánypótlásra legkorábbi határidőként a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőző harmadik nap jelölhető meg.
Ha a szervező a hiánypótlást a megjelölt határidőn belül elvégzi, a bejelentést időben és szabályszerűnek kell tekinteni. Ha a hiányt határidőre nem pótolja, a vezető a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
Mikor tilthatja meg a rendőrség a rendezvényt?
Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek (Országgyűlés, helyi önkormányzat képviselőtestülete) vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben való megtartását megtilthatja.
A fenti rendelkezésből (Gytv. 8.§(1
A közlekedési útvonalra való hivatkozás gyakori indoka csak nagyon kevés esetben lehet tiltási indok. Ilyen például egy zsákfaluba szervezett tüntetésen kívül nagyobb városokban alig elképzelhető, ilyen lehet hidak lezárása, de természetesen az eset összes körülményét vizsgálni kell.
A tiltás csak a bejelentési kötelezettség alá eső rendezvények esetén képzelhető el.
Mit tehetek, ha a rendőrség megtiltja a rendezvényt?
A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a rendőrség határozatát.
A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Ha a bíróság a rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatnia kell.
Mit tehet meg ill. mit köteles megtenni a rendezvény szervezője?
A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik.
Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni.
Milyen kötelezettsége van annak, aki részt vesz a rendezvényen?
A rendezvény résztvevője köteles a szervezővel együttműködni. A gyülekezési jog gyakorlása során a résztvevő nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem sértheti mások jogait és szabadságát. A rendezvény résztvevői a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezésének időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni.
Ki felelős a károkozásért?
A rendezvény résztevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy bármelyiküktől követelhető a kár teljes összege.
A szervező mentesül a felelősség alól a résztvevők által okozott kárért, ha bizonyítja, hogy a rendezvény szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Mi a rendőrség feladata?
A gyülekezési szabadság – mint minden más alapjog – vonatkozásában az államot intézményvédelmi kötelezettség is terheli („biztosítania kell annak szabad gyakorlását” – Gytv.) Ennek keretében a közúton megtartott rendezvényről a rendőrség a közút kezelőjét tájékoztatja, a rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik.
Az állam a gyülekezés szabadságát büntetőjogi eszközökkel is védi:
- gyülekezési szabadság megsértését követi el, aki mást gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető (Büntető törvénykönyv 174/C.§)
- rendbontást követ el, aki a nyilvános rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (Btk. 271/A. §).
Mikor jogosult a rendőrség a rendezvényt feloszlatni?
A rendőrség akkor jogosult és egyúttal köteles a rendezvényt feloszlatni, ha:
- a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár,
- a résztvevők fegyveresen, ill. felfegyverkezve jelennek meg,
- avagy tiltó határozat ellenére tartják meg.
A fenti felsorolás valamennyi lehetséges oszlatási okot tartalmazza.
Mit jelent az, hogy közterület, fegyveresen ill. felfegyverkezve?
A Gytv. meghatározza ezeket a fogalmakat:
- közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybevehető terület, út, utca, tér;
- fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál.
Hogyan jogosult a rendőrség a rendezvényt feloszlatni?
Ha a rendbiztos a rendezvényen megállapítja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása törvénysértő és a rendőrséget feloszlatási kötelezettség terheli, azt jelenti a vezetőnek. A rendezvény feloszlatására, illetve a rendőri karhatalmi feladatok megkezdésére a vezető ad parancsot. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a rendőrség elsődleges feladata a békés rendezvény rendjének biztosítása. Ebből az következik, hogy a rendőrségnek fokozatosan kell fellépnie. Amennyiben a gyülekezés békétlenné kezd válni, első lépésként a rendőrségnek meg kell kísérelnie a rend helyreállítását, az egyes békétlenkedő személyek tömegből való kiemelését.
Aki a nyilvános rendezvényen a rendező szerv, illetőleg a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (Szbtv. 142. § (2) b
A rendőrség a rendezvény feloszlatásakor jól hallható módon - hangosbeszélőn - figyelmezteti a résztvevőket, hogy ha nem hagynak fel a törvénysértő magatartásukkal, illetőleg a helyszínről önként nem távoznak el, akkor a rendőrség - akár kényszerítő eszköz igénybevételével is - szétoszlatja a rendezvényt. A rendőrség azt is közli, hogy a rendezvény helyszínét milyen irányban hagyják el. Ha a figyelmeztetés nem vezet eredményre, kétszer meg kell ismételni.
A tömeg oszlatására - a rendőri kényszerítő eszközök alkalmazására - akkor kerülhet sor, ha a felszólítás és a további két alkalommal megismételt figyelmeztetés ellenére a tömeg nem oszlik szét.
A rendezvény feloszlatása során, ha a tömeg magatartására figyelemmel erre lehetőség van, a rendőrség első intézkedésként igazoltatásokat foganatosít és azokról igazoltató lapokat állíthat ki.
Igazoltatás esetén a személyazonosság igazolására a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány alkalmas, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat, így jogosítvány vagy útlevél. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. Lakcímkártyát a rendőr nem kérhet el. Az igazoltatás során rögzíteni kell - ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják - az igazoltatott személyazonosító adatait (igazoltatott személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét), az igazolvány sorozatát és számát, valamint az igazoltatás helyét, idejét és okát. Egyéb esetekben az igazoltató lap kiállítása nem jogszerű. Az érintett csak akkor állítható elő, ha személyazonosságát nem sikerült megállapítani és személyazonosítás más módon nem biztosítható.
A tömegoszlatás tényleges megkezdésére akkor kerülhet sor, ha a tömeg a felszólítás, illetve az igazoltatások ellenére nem oszlik szét. A tömegoszlatást a karhatalmi feladatokra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
A Szabstv. 142. § (1) szerint aki rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A rendőrség eljárására egyebekben a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos 15/1990. (V. 14.) BM rendelet irányadó.
Mit tehetek a rendezvény feloszlatása esetén?
Perindítás a feloszlatás jogellenességének megállapítására
Eziránt a rendezvény résztvevője a feloszlatástól számított 15 napon belül indíthat pert.
A feloszlatás során történt rendőri intézkedésekkel szembeni jogorvoslati lehetőségek:
Amennyiben úgy véli, hogy az önnel szemben intézkedő rendőr nem törvényesen járt el, a rendőrségről szóló törvény értelmében az alábbi jogorvoslati lehetőségeket veheti igénybe:
Abban az esetben, ha a rendőri intézkedés, vagy annak elmulasztása, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása alapvető jogát sértette, választása szerint:
1. Panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez (a panasz előterjesztésének határideje: az intézkedést követő harminc nap az elbírálás határideje: a panasz beérkezésétől (áttételétől) számított harminc nap).
A panaszt elbíráló határozat ellen fellebbezésre van lehetőség, kivéve, ha a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálta el, ez esetben bírósághoz lehet fordulni a határozat felülvizsgálata iránt (határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással). A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el.
(A fellebbezés határideje: a döntés közlésétől számított 10 munkanap.)
2. Vagy kérheti, hogy panaszát az Országos Rendőrfőkapitány a Független Rendészeti Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Ilyen esetben a panaszt a Panasztestületnél kell benyújtani.
(A panasznak a Panasztestülethez történő előterjesztésének határideje: az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított nyolc nap.)
A Panasztestület a panaszt kilencven nap alatt vizsgálja meg, állásfoglalását ezután megküldi az országos rendőrfőkapitány számára, aki az állásfoglalás kézhezvételét követő tizenöt napon belül dönt, határozata ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatra van lehetőség (határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással).
Abban az esetben, ha az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette:
Panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez
(a panasz előterjesztésének határideje: az intézkedést követő harminc nap
az elbírálás határideje: a panasz beérkezésétől (áttételétől) számított harminc nap)
A panaszt elbíráló határozat ellen fellebbezésre van lehetőség, kivéve, ha a panaszt az országos rendőrfőkapitány bírálta el, ez esetben bírósághoz lehet fordulni a határozat felülvizsgálata iránt (határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással). A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el.
(A fellebbezés határideje: a döntés közlésétől számított 10 munkanap.)
Ki a rendbiztos és mi a kötelessége?
A rendőrség rendezvényen jelenlévő képviselője: a rendbiztos és a biztosítás parancsnoka. A két feladatkört egy személy is elláthatja. A területileg illetékes rendőrhatóságot a Gytv. hatálya alá tartozó rendezvényen a rendbiztos képviseli.
Rendbiztost kell kijelölni minden olyan rendezvényre, melyen a szervezők a rend fenntartásához a rendőrség közreműködését kérték.
Lehet-e egy helyen egy időben több gyűlést ill. ellentüntetést tartani?
A Gytv. nem szól ezekről a lehetőségekről, nagyon helyesen megengedve akár több rendezvény vagy ellentüntetés tartását is egy időben. Egy demokratikus társadalomban nagyon fontos szerepük van az ellendemonstrációknak. Mindenkinek ugyanannyi joga van közterületen gyülekezni ugyanazon feltételek mellett.
A rendőrség feladata ezekben az esetekben, hogy a békés gyülekezés szabadságát és zavartalanságát biztosítsa minden résztvevő számára.
A magyar jogban nincs elsőbbsége annak, aki korábban jelenti be a rendezvényét. Ebben az esetben a szervezők – akár a rendőrség bevonásával – megegyezhetnek az azonos helyen és időpontban tartott (ellen)rendezvényről.
Mi történik, ha a gyűlést nem jelentem be ill. ha rendőrség megtiltotta mégis megtartom?
Szabálysértésnek minősül, ha valaki törvényellenesen gyülekezik. A gyülekezési joggal visszaélést a szabálysértésekről szóló törvény határozza meg:
„Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a rendőrség tiltó határozata ellenére szervez vagy tart, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
A spontán gyülekezés nem esik bejelentési kötelezettség alá, hiszen nincsen szervező, aki bejelenthetné, így ott a gyülekezési joggal való visszaélés a be nem jelentés miatt nem valósulhat meg. (A spontán gyűlések esetében valamely aktuális hír, esemény hatására nagy tömegek spontán módon az utcára mennek.)
Az azonnali reagálású gyülekezés esetén pedig a bejelentési kötelezettség továbbra is fennáll, viszont a bejelentés akkor is szabályos, ha 3 napon belül jelentik meg az eseményt.
Nem valósul meg szabálysértés, ha a szervező eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel, amennyiben a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre a rendezvény megtartásától független külső ok miatt kerül sor.
A tiltó határozat ellenére megtartott, bejelentéshez kötött rendezvényt a rendőrség feloszlatja.
Készülhet-e rólam kép és hangfelvétel a rendezvényen?
A nyilvános közszereplés alatt – a gyülekezés ilyennek minősül - készített kép- és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához nem szükséges az érintett személy hozzájárulása. Ugyanakkor a rendezvény nézőit, hallgatóit csak tömegszerűen szabad fényképezni, a tömegből való kiemeléshez (amikor már nem látszik, hogy egy gyűlésen vett részt) szükséges az érintett hozzájárulása.
Mit jelent az, hogy műveleti terület?
A rendőrség gyakran arra hivatkozik, hogy „műveleti területen” nem lehet gyülekezni. A műveleti terület fogalmát sem a gyülekezési, sem a rendőrségi jog nem ismeri. Ezért erre jogszerűen nem hivatkozhat a rendőrség.
Lehet-e három napon belül ill. spontán módon gyülekezni?
Az előzetes bejelentési kötelezettség három napos határideje közterületen fennáll, amennyiben a gyűlésnek van szervezője. Azonban "Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt.” (75/2008. (V. 29.) AB határozat)
Mi az az „azonnali reagálású”, és mi az a „spontán gyülekezés”?
Számos európai ország joga ismeri az azonnali reagálású gyülekezés fogalmátértve ezalatt azon eseteket, amikor valamely eseménnyel kapcsolatos véleménynyilvánítás azonnal aktuális, vagyis 3 nap múlva már okafogyottá válna. Ha tehát a törvény által megszabott, a gyűlés bejelentése és megtartására közötti idő túl hosszúnak bizonyul, a szervezőknek lehetőségük van a gyűlés törvényes megtartására, ha azt objektív okok miatt előbb nem jelenthették be, ám az első adandó alkalommal bejelentik.
A spontán gyűlések esetében pedig még szervező sincsen, hanem valamilyen esemény következtében nagy tömegek, valamely hír vagy esemény hatására spontán módon az utcára mennek. Ilyen esetben – mivel nincs szervező - fogalmilag elképzelhetetlen a bejelentés, az ilyen rendezvényt tehát nem kell bejelenteni és nem is tiltható meg előzetesen.
