Az alábbi témával a TASZ Gyülekezési jog programja foglalkozik. Egyetért a céllal? Támogatná az ügyet? Támogassa a TASZ-t!
A TASZ álláspontja a közrendvédelmi törvénycsomagról
A TASZ állásponjának teljes szövegét letöltheti itt:
A törvénytervezet összesen kilenc jogszabály módosítását érinti, a közrendet és köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek mellett számos további kérdéskörben is módosítást javasol, amelyek érintőlegesen sem kapcsolódnak az előterjesztés tárgyához, így többek között szerzői jogi jogsértésre, vagy az elítéltek sajtónyilatkozatára vonatkozóan. A Minisztérium összesen hat napot biztosított a véleményezésre. A sürgősség oka feltételezhetően az, hogy az október 23-i esetleges eseményeken már alkalmazhassák az új jogszabályokat. A TASZ álláspontja szerint az ilyen kampányszerű jogalkotás – különösen a büntetőjogi és szabálysértési jogi jogszabály-módosítások esetén - súlyosan sérti a jogbiztonságot, alkalmazása elfogadható érvekkel nem indokolható. A társadalom tagjaitól jogkövető magatartás is csak akkor várható el, ha a hatályba lépésig elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az egyes jogszabályokat megismerhessék a polgárok.
A TASZ sajnálatosnak tartja, hogy a büntetőpolitika elsődleges eszköze a jogalkotás, ahelyett, hogy a jogalkalmazás hatékonyságára és a jogkövetés feltételeinek biztosítására helyeznék a hangsúlyt. Álláspontunk szerint az utóbbi időben felmerült sajnálatos események, így a Meleg Méltóság Menetének megtámadása és egyéb utcai randalírozások nem azért történtek, mert a jelenleg hatályos szabálysértési törvény és büntető törvénykönyv szerint ne lenne bűncselekmény a békésen tüntetők fenyegetése, a bennük való félelem kiváltása. A probléma a szankcionálás szempontjából elsősorban a jogalkalmazás területén érhető tetten. Sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróságok nem alkalmazták és nem alkalmazzák következetesen többek közt a jelenleg hatályos garázdaság büntetőjogi és szabálysértési tényállásait.
A TASZ a törvénytervezet által bevezetni kívánt jogszabály-módosítások egy részével egyetért, más esetekben ugyanakkor álláspontja szerint a módosítások szükségtelenül és aránytalanul terveznek korlátozni alapjogokat.
A TASZ álláspontja szerint a törvénytervezet olyan fontos kérdéseket érint, melyek esetében sem a saláta típusú jogalkotás, sem a jogalkotási törvény előírásaival szembeni, hatásvizsgákat nélküli jogszabály-alkotás nem fogadható el. A TASZ szerint aggasztó, hogy hasonlóan a 2007. március 15-ét megelőző időszakhoz, a kormány ismét néhány héttel október 23-a előtt szeretne életbe léptetni olyan törvénymódosításokat, melyek megismerésére a társadalomnak szinte semmilyen ideje nincs a – nem is szólva a törvénytervezettel kapcsolatban elmaradni látszó valódi szakmai és társadalmi vitáról.
A törvénytervezet módosításai között a TASZ által már korábban is szorgalmazott módosítások mellett szakmailag erősen megkérdőjelezhető változtatások, sőt egyes esetekben már-már abszurdnak tűnő jogalkotási kezdeményezések is szerepet kapnak. A „félelmet keltő alakzatban való vonulás” szabálysértése jó példa a veszélyes, ad hoc jellegű törvényalkotásra, amikor az illetékesek egy-egy konkrét probléma megoldására kívánják a szabálysértési jogot felhasználni, a szabálysértők nyilvános szégyentáblájára vonatkozó javaslat pedig a TASZ szerint súlyosan alkotmánysértő.
Kérjük, a rendelkezésére álló eszközökkel tegye lehetővé, hogy az ügyről a nyilvánosság tudomást szerezhessen. Amennyiben a TASZ álláspontjáról a törvénytervezettel kapcsolatban további kérdései vannak, kérjük hívja a TASZ irodáját a 209-0046-os telefonszámon.








Hozzászólások
Törvények módosítása
Tisztelt TASZ!
Az okfejtésükkel kapcsolatban az alábbi kérdéseim lennének:
Ma Magyarországon van-e közrend és köznyugalom?
Ha az utcáról eltűnnének a nemzeti radikálisok, akkor minden a legnagyobb rendben lenne-e?
Az emberek elégedetlenségének kezelésére megfelelő eszköz-e a törvények olyan módosítása, mely az állam despotikus hatalmához vezet?
Önök szerint az állig felfegyverzett - harcigázt is bevető - 'rendőrség' fellépésének 'hatékonyságát' növelni, vagy éppen inkább megfékezni kellene-e?
(Itt megjegyzem, hogy a hétköznapi, azaz nem politikusok hatalmát védő rendőri egységek potenciálja és hatékonysága valóban kritikán aluli, de ez a törvénytervezet a politikai megmozdulások 'leverésével' kapcsolatban született)
Működik-e ma Magyarországon igazságszolgáltatás? (A kérdés megválaszolásához megközelítés képpen megemlítem, hogy ügyvéd barátaim szerint is csak maximum jogszolgáltatás folyik. Véleményem szerint még az sem, inkább csak felülről irányított 'bűntetőszolgáltatás'.)
Önök szerint az utcai 'randalírozások' megfékezése (pár autó felgyújtása, kb. egy tucatnyi kuka felgyújtása, ugyanennyi megrongálása, tojásdobálás, kődobálás az amúgy sérthetetlenné páncélozott rendőrök felé, utcabútorok pármillió Ft-os megrongálása, tucatnyi 'Molotov koktél' eldobása, stb. melyek eddig nem követeltek még súlyosabb emberi sérüléseket sem) arányban áll-e a 'rend' fenntartására elköltött milliárdokkal, és az erre vonatkozó törvények szigorával, szigorításával? Más típusú bűncselekmények (gyilkosságok, lincselések, rablások, lopások) melyek a lakosság számára valóban élhetetlenné teszik a mindennapokat - így alkotmányos alapjogainkat sértik - nem érdemelnének-e nagyobb figyelmet a törvényalkotás, és a törvényt alkalmazók részéről?
És végül, de nem utolsó sorban, véleményük szerint a Meleg Méltóság Napján tartott felvonulás kapcsán a demonstrálók gyalázhatják-e mások vallási meggyőződését, viselkedhetnek-e szeméremsértően a közterületeken? Ha Önök szerint sem, akkor ezen jelenségek ellen miért nem emelik fel a szavukat? Miért nem követelik a felelősök megbűntetését?
Válaszukat várva:
Tisztelettel
Horváth Attila (attika60@freemail.hu)
Szóljon hozzá!