Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.

A Velencei Bizottság (VB) és a Kormány legújabb, ezúttal az Alkotmánybíróságról (AB) és az ügyészségről szóló sarkalatos törvényekről folytatott párbeszéde a már ismert képlet szerint alakult. A Velencei Bizottság ez alkalommal is komoly aggályokat fogalmazott meg a fent említett törvényekkel összefüggésben, kritikái azonban újfent leperegtek a Kormányzatról. A Kormány e törvényekhez kapcsolódóan eddig egyetlen, a Velencei Bizottság által jelzett alkotmányossági probléma orvoslását sem helyezte kilátásba, a kritikákra adott válaszában pedig alkotmányjogi szempontból túlnyomórészt elégtelen vagy védhetetlen érvekkel állt elő. A Kormány válasza helyenként cinikus hangvételű, másutt semmitmondó, számos kritikára pedig egyáltalán nem reagál. A magyar Kormány egyébként a válaszát maga nem tette közzé, az csak a VB weboldalán olvasható, kizárólag angol nyelven.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Társaság a Szabadságjogokért – a kormánnyal ellentétben – továbbra is szükségesnek tartja, hogy a közvélemény magyar nyelven is megismerje az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőinek a jogállamiság Magyarországot érintő kérdéseiről kialakított álláspontját. A három szervezet ezért lefordította a VB szóban forgó véleményeit, továbbá mindkét sarkalatos törvény kapcsán kommentárral ellátott rövid összefoglalót készített a véleményekről és a Kormány reakciójáról.

Az alkotmánybírósági törvény kapcsán a VB többek között a következő kritikákat fogalmazza meg:

1. Hiányolja az AB függetlenségét biztosító garanciákat, így a testület és tagjai függetlenségének deklarálását, valamint az alkotmánybírák elmozdíthatatlanságának biztosítékait.

2. Szót emelt a VB az alkotmánybírák mandátumának alaptörvény-ellenes kiterjesztésével szemben, és emlékeztette a Kormányt arra is, hogy az előzetes normakontroll széles indítványozói köre folytán az AB könnyen az aktuálpolitika játszóterévé válhat.

3. Kifogásolja azt is, hogy a sokak számára akadályt jelentő kötelező jogi képviseletet az alkotmánybírósági eljárásokban még csak kedvezményes jogi segítségnyújtás sem ellensúlyozza.

4. A legélesebb bírálat, illetve a legvédhetetlenebb és legőszintétlenebb Kormányzati álláspont az AB hatáskörét tovább korlátozó Átmeneti Rendelkezésekhez kapcsolódik, amelyek még jelentősebb mértékben fosztják meg az AB-t attól, hogy hatékonyan védelmezze az alapjogokat, és ezzel értelmet adjon az alaptörvény létezésének.

Az ügyészséggel kapcsolatos legfontosabb kritikák a következők:

1. A legsúlyosabb kritikát az Átmeneti Rendelkezésekben szereplő, a legfőbb ügyészt az adott ügyben eljáró bíróság megválasztására feljogosító szabály kapta. A VB egyértelműen fogalmaz: ezt a szabályt hatályon kívül kell helyezni, ha Magyarország összhangban akar maradni az európai elvekkel. A magyar Kormány azonban még ennek a szabálynak a megváltoztatására sem mutat hajlandóságot. 

2. A VB felhívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy az új szabályok alapján a parlament kisebbsége blokkolni tudja az új legfőbb ügyész megválasztását. 

3. Kritizálták azt is, hogy a törvény nem rögzíti, a felettes ügyészek milyen kritériumok alapján vonhatnak el ügyeket az eljáró ügyésztől. 

4. A VB szerint a törvény nem garantálja a magánszféra védelmét sem, amikor túl széles körben engedi meg az ügyésznek, hogy adatszolgáltatásra kötelezzen vagy magánterületre belépjen.

 

A civil szervezetek kommentárja és összefoglalója az alkotmánybírósági törvény kapcsán magyarul itt, angolul itt, az ügyészségi törvények kapcsán pedig itt olvasható.

A Velencei Bizottság jelentése az alkotmánybírósági törvényről magyarul itt érhető el. A Velencei Bizottság jelentése az ügyészségi törvényekről magyarul itt érhető el.

 

Legolvasottabb hírek

2015. szeptember 2. szerda

A honvédség határokon belüli bevetésével és az illegális határátlépés szabálysértés helyett bűncselekménnyé nyilvánításával a rendszerváltás előtti gyakorlatot léptetné életbe a kormány. A TASZ ezért felszólítja az országgyűlési képviselőket, hogy a menekültek nagy száma miatt előállt emberi jogi krízishelyzetre hivatkozva se fogadjanak el az alkotmányosság alapkövetelményeit figyelmen kívül hagyó törvényt.

2007. október 19. péntek

Két és fél év pereskedés után, idén tavasszal a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy a BRFK köteles a részünkre a Budapesten működő, a rendőrség által működtetett közterületi térfigyelő kamerák adatait kiadni. A kamerák elhelyezkedése, illetve a kamerákkal kapcsolatos üzemeltetési, pénzügyi, technikai, jogi, személyzeti, valamint a lakosság tájékoztatására, a rendszerek ellenőrzésére vonatkozó információk mind közérdekű adatok.

Kapcsolódó hírek

Kommentek

Hozzászólások

Magyargyűlölő az, aki meg akarja fosztani a magyarságot a jogállamiságtól, a demokratikus szabadságjogoktól, a bírói függetlenségtől. Pl. te :-)

Mert a jogállamiságot és a demokratikus szabadságjogokat ti kiválasztott gyerek csonkító rasszisták diktáltok a Jordán partjáról és a cigányok tartatják be! Muhhhaha libsi cica...

Segítségre van szükségem!

Támogatni akarom!