Civil szervezetek szerint a Kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.

A Velencei Bizottság (VB) és a Kormány legújabb, ezúttal az Alkotmánybíróságról (AB) és az ügyészségről szóló sarkalatos törvényekről folytatott párbeszéde a már ismert képlet szerint alakult. A Velencei Bizottság ez alkalommal is komoly aggályokat fogalmazott meg a fent említett törvényekkel összefüggésben, kritikái azonban újfent leperegtek a Kormányzatról. A Kormány e törvényekhez kapcsolódóan eddig egyetlen, a Velencei Bizottság által jelzett alkotmányossági probléma orvoslását sem helyezte kilátásba, a kritikákra adott válaszában pedig alkotmányjogi szempontból túlnyomórészt elégtelen vagy védhetetlen érvekkel állt elő. A Kormány válasza helyenként cinikus hangvételű, másutt semmitmondó, számos kritikára pedig egyáltalán nem reagál. A magyar Kormány egyébként a válaszát maga nem tette közzé, az csak a VB weboldalán olvasható, kizárólag angol nyelven.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Társaság a Szabadságjogokért – a kormánnyal ellentétben – továbbra is szükségesnek tartja, hogy a közvélemény magyar nyelven is megismerje az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőinek a jogállamiság Magyarországot érintő kérdéseiről kialakított álláspontját. A három szervezet ezért lefordította a VB szóban forgó véleményeit, továbbá mindkét sarkalatos törvény kapcsán kommentárral ellátott rövid összefoglalót készített a véleményekről és a Kormány reakciójáról.

Az alkotmánybírósági törvény kapcsán a VB többek között a következő kritikákat fogalmazza meg:

1. Hiányolja az AB függetlenségét biztosító garanciákat, így a testület és tagjai függetlenségének deklarálását, valamint az alkotmánybírák elmozdíthatatlanságának biztosítékait.

2. Szót emelt a VB az alkotmánybírák mandátumának alaptörvény-ellenes kiterjesztésével szemben, és emlékeztette a Kormányt arra is, hogy az előzetes normakontroll széles indítványozói köre folytán az AB könnyen az aktuálpolitika játszóterévé válhat.

3. Kifogásolja azt is, hogy a sokak számára akadályt jelentő kötelező jogi képviseletet az alkotmánybírósági eljárásokban még csak kedvezményes jogi segítségnyújtás sem ellensúlyozza.

4. A legélesebb bírálat, illetve a legvédhetetlenebb és legőszintétlenebb Kormányzati álláspont az AB hatáskörét tovább korlátozó Átmeneti Rendelkezésekhez kapcsolódik, amelyek még jelentősebb mértékben fosztják meg az AB-t attól, hogy hatékonyan védelmezze az alapjogokat, és ezzel értelmet adjon az alaptörvény létezésének.

Az ügyészséggel kapcsolatos legfontosabb kritikák a következők:

1. A legsúlyosabb kritikát az Átmeneti Rendelkezésekben szereplő, a legfőbb ügyészt az adott ügyben eljáró bíróság megválasztására feljogosító szabály kapta. A VB egyértelműen fogalmaz: ezt a szabályt hatályon kívül kell helyezni, ha Magyarország összhangban akar maradni az európai elvekkel. A magyar Kormány azonban még ennek a szabálynak a megváltoztatására sem mutat hajlandóságot. 

2. A VB felhívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy az új szabályok alapján a parlament kisebbsége blokkolni tudja az új legfőbb ügyész megválasztását. 

3. Kritizálták azt is, hogy a törvény nem rögzíti, a felettes ügyészek milyen kritériumok alapján vonhatnak el ügyeket az eljáró ügyésztől. 

4. A VB szerint a törvény nem garantálja a magánszféra védelmét sem, amikor túl széles körben engedi meg az ügyésznek, hogy adatszolgáltatásra kötelezzen vagy magánterületre belépjen.

 

A civil szervezetek kommentárja és összefoglalója az alkotmánybírósági törvény kapcsán magyarul itt, angolul itt, az ügyészségi törvények kapcsán pedig itt olvasható.

A Velencei Bizottság jelentése az alkotmánybírósági törvényről magyarul itt érhető el. A Velencei Bizottság jelentése az ügyészségi törvényekről magyarul itt érhető el.

 

Forró hírek

2014. október 31. péntek

TÜNTETSZ? ENGEDETLENKEDSZ? ERŐSZAKOSKODNÁL?

Fejezd ki a véleményed bátran, de ne sértsd meg mások jogait!

2014. május 28. szerda
Az Alkotmánybíróság ma nyilvánosságra hozott határozata szerint a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság döntése aránytalanul nagy visszatartó hatással fog járni az interneten zajló, ma még élénk közéleti vitákra nézve.
2015. január 7. szerda

A Roma Program a magyarországi romák intézményi diszkriminációja ellen küzd, elsősorban a büntető igazságszolgáltatás, az önkormányzati jogalkotás és jogalkalmazás, illetve a közigazgatási hatósági gyakorlat terén. A jogi munkatárs feladata a program szerteágazó emberi jogi munkájában való részvétel lesz. Olyan jogi végzettségű, emberi jogi érdeklődésű jogászt keresünk, aki elkötelezett szervezetünk és a Roma Program céljai iránt és segíteni akarja a romák integrációjának ügyét.

Kapcsolódó hírek

Kommentek

Hozzászólások

Magyargyűlölő az, aki meg akarja fosztani a magyarságot a jogállamiságtól, a demokratikus szabadságjogoktól, a bírói függetlenségtől. Pl. te :-)

Mert a jogállamiságot és a demokratikus szabadságjogokat ti kiválasztott gyerek csonkító rasszisták diktáltok a Jordán partjáról és a cigányok tartatják be! Muhhhaha libsi cica...