RSS
English

Az alábbi témával a TASZ Szólásszabadság programja foglalkozik. Egyetért a céllal? Támogatná az ügyet? Támogassa a TASZ-t!

A TASZ álláspontja a holokauszttagadással kapcsolatos állami feladatokról

2009. április 21. kedd, 16.03 Nyomtatás

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) álláspontja szerint a Magyar Gárda 2009. április 18-i, Budapesten tartott rendezvényén elhangzott, a holokauszt megtörténtét tagadó beszédek elítélendőek, ugyanakkor önmagában a holokauszttagadás nem büntethető és nem is büntetendő beszéd. NÉZZE MEG ÉRVEINKET VIDEÓN!

 

 A holokauszt a világtörténelem egyik legnagyobb tragédiája. Megtörténtének tagadása hazugság, a történelmi tények meghamisítása, mely a holokauszt áldozatainak és családtagjainak érzékenységét joggal sértheti. A Magyar Állam feladata, hogy oktatási intézményeken keresztül, a közszolgálati médiában és egyéb rendelkezésére álló eszközökkel a holokauszt tragédiájáról tájékoztasson és a történelmi tényeket ismertesse. A közhatalmat gyakorlók és a közjogi méltóságok feladata pedig az, hogy tegyék nyilvánvalóvá, a holokauszt tagadása elfogadhatatlan. A TASZ álláspontja szerint kívánatos lenne az is, hogy azok a politikai közszereplők, akiknek az elhatárólódás az ilyen beszédtől nem alkotmányból fakadó kötelezettsége, szintén elítélnék el a holokauszt megtörténtét tagadókat.

Ugyanakkor a holokauszt tagadása önmagában nem büntetendő, és a TASZ álláspontja szerint továbbra sem kívánatos az ilyen beszéd büntetőjogi tiltása. Ahhoz ugyanis, hogy valaki teljes meggyőződéssel állíthasson valamit, ismernie kell a kritikát és az ellenvéleményeket is. Csak úgy lehet meggyőzni azokat, akik a történelmi tényeket félremagyarázzak, ha nem elhallgattatjuk a másik felet, hanem meghallgatjuk. Vitatkozni és álláspontokat kialakítani csak úgy lehet, ha az álláspontok ütköztetésére lehetőség van. A beszédek büntetőjogi korlátozása csak nagyon kivételes esetben lehetséges megoldás. A tartalom alapú szólásszabadság-korlátozás nem járható út, mert nem felel meg az alkotmányos követelményeknek: a beszédet legfeljebb az általa kiváltott hatás alapján lehet korlátozni, akkor is csak nagyon körültekintően. A holokauszt tagadása fájdalmas lehet, azonban az államnak nem büntetőjogi eszközökkel kell beavatkoznia az ilyen cselekményekkel szemben, hanem egyértelművé kell tennie, hogy az ilyen beszéd elítélendő, és aki ilyet mond, kiírja magát a demokratikus közéletből. A TASZ véleménye szerint a büntetőjog nem alkalmas az ilyen beszéd visszaszorítására.

A TASZ felhívja a jogalkotó és a kormány figyelmét arra, hogy a holokauszttagadás büntetőjogi kodifikációja helyett az állam aktív tevőleges feladataival kellene inkább foglalkozni: elsősorban az oktatás területén szükséges és lehetséges a téveszméket felszámolni, és a kisebbségek iránti toleranciát növelni.

Dénes Balázs elnök s.k.
Társaság a Szabadságjogokért

További tévés megjelenések:

MTV Szempont 2009. április 30-án
TV2 Mokka - 2009. 04.23.-án
ATV Civil a pályán 04.29-én 1. rész 2. rész

Címkék: 

Hozzászólások

Vitatkozni hülyékkel? Hogy lehúzzanak a szintjükre és legyőzzenek a rutinjukkal? Hogy vitapartnernek tekinthessék magukat? A Nap kering a Föld körül? A történelemhamisításról vitatkozni? Ön történész, elnök úr? Talán tanulniuk kellene, nem? Most is vannak erre irányuló programok a közoktatásban, nem kéne úgy csinálni, mintha nem lennének. És a holokauszt csak úgy megtörtént, nem követte el senki? Nehogy már a most 80-90 éves utolsó túlélők és az ő szintén meggyötört leszármazottai legyenek a főszereplők! Itt nem az ő érzékenységükről van szó, ahogy a köztársasági elnök is gondolja. Hitler, a nácik nem léteztek? Vagy ők jók és aranyosak voltak, csak rosszul emlékszünk? Nem irtották a "másokat" (fogyatékosokat, homoszexuálisokat, cigányokat, zsidókat, továbbá hadifoglyokat)? A holokauszt tagadása nem téveszme, nem vélemény, hanem tudatosan generált rasszizmus, antiszemitizmus és náciimádat, és mint ilyen minimum büntetendő. Évekkel Deborah Lipstadt szenzációs győzelme után egy szabadságjogokkal foglalkozó szervezetnek Magyarországon, ahol elég sok családot tizedeltek meg a magyar és német nácik, illene felfognia, miről van szó. A holokauszttagadók tényeket kérdőjeleznek meg, mellékes dolgokat tesznek zárójelbe, és ez alapján, pars pro toto, semmisítenék meg a történelmet. Emellett a holokauszttagadás (az ún. történelmi revizionizmus fősodra) alapvetően erkölcstelen, mert arra készül, hogy megerőszakolja a társadalmi emlékezetet, amely az egyének elmondásaiból, a közösségek tapasztalatából áll össze. Ha ez a TASZ szerint tolerálható, akkor elnök úr bizonyítsa be, dokumentumokkal, független tanukkal, mit ebédelt 30 évvel ezelőtt ezen a napon? Nem fogja tudni bebizonyítani, tehát nem is ebédelt. Nem tudom, tetszik érteni? De ha nem: ezek mindenki saját történelmét hazugságnak tekintik.

A TASZ a holokauszt-tagadással kapcsolatban kialakított álláspontja szerint nem a büntetőjog a megfelelő eszköz a holokauszt-tagadókkal szemben való fellépésre. A TASZ minden munkatársa egységes abban, hogy a holokauszt drámája szörnyűséges, feldolgozása lehetetlenség.

Azt gondoljuk, az egyik legnagyobb probléma az, hogy Magyarország soha nem nézett szembe azzal, milyen szerepet vállalt a második világháborúban. Emiatt az antiszemitizmus és az idegengyűlöletet sem kezeli helyén a magyar társadalom jelentős része. Az államnak és a társadalomnak kiemelt szerepe lenne a megértésben, a tolerancia növelésében a kisebbségekkel szemben, az áldozatok és családtagjaik tragédiájának feldolgozásában, hogy mindenki biztos lehessen benne: soha többé nem történhet ilyen Magyarországon.

Azt gondoljuk, a holokauszt-tagadók történelemhamisítók, akik az ilyen állításokkal nagyon sok embert bántanak meg.

Ugyanakkor az, ha az ilyen gondolatokat megfogalmazókat börtönnel fenyegetjük, azzal nem oldjuk meg a valós társadalmi problémát. Jól ismerjük az egyes szavak, gondolatok és szimbólumok tabusítását. Ha nem horogkereszt, akkor árpádsáv. Ahhoz, hogy az így gondolkodókat cáfolni tudjuk, a bizonytalankodókat meggyőzhessük, sajnos teret kell engednünk annak, hogy a mégoly utálatos nézeteiket kifejtsék.

Kedves Molnár Simon! Ön Deborah Lipstadtra hivatkozik. Arra a Deborah Lipstadtra, aki David Irving 2005-ös elítélése után úgy nyilatkozott, hogy nem ért egyet azzal, hogy embereket az általuk elmondottak miatt börtönbüntetéssel sújtsanak.

Simon Éva

 

TASZ politikai szabadságjogok programvezető

Kedves Simon Éva,

köszönöm válaszát.

Alapvető különbségben "leledzünk": én nem gondolom, hogy a börtön az _egyetlen_ válasz, amit a társadalom, illetve az állam adhat, de azt sem, hogy fenyegetni nem kellene vele. Válaszlehetőség, amit fenn kell tartani, mert ha már kimerülnek a meggyőzés, az érvelés eszközei, akkor mihez folyamodik a tisztelt társadalom? Nem a bizonytalankodókat kell büntetni, hanem a hordószónokakat. Nem a börtön az egyetlen büntetési forma a jogban, sok más lehetőség van a közmunkától kezdve pénzbírságig.

Továbbá nem arról van szó, hogy soha ne történessen ilyen; hiszen nem a Holokausztról van szó. Arról van szó, hogy vannak emberek, akik (ebben az esetben antiszemitizmusuktól hajtva) azt állítják (pontosabban: hazudják), hogy sok millió ember hazudik a történelem egy korszakával kapcsolatban. Nem a túlélők érzékenységéről (csupán) van szó: a társadalom egyik alappilléréről, a múlt-tudatról, a történelem- és időtudatról van szó. Milyen társadalom az, ahol hazugságok, ferdítések alapján, büntetlenül kétségbe vonják a társadalom korábbi élete egyes eseményeinek megtörténtét, és ezt hagyja?

A társadalom eszköze a jog, amellyel az erkölcstelen cselekedeteket megtorolhatja, hiszen az erkölcs is a társadalom (kultúra) terméke, része, a jog is, és a saját történelme is. A holokauszttagadók azzal vezetik féle számos országban a tudatlanokat, félművelteket, jószándékú párbeszédre törekvőket, hogy véleményként tüntetik fel a tények tagadását. A tények tagadása mióta vélemény? A tudatos hazugság, rágalmazás mióta vélemény? Mióta folytatunk diskurzust ilyen emberekkel?

Véleménnyel lehet vitatkozni, de hazugsággal, hazug, erkölcstelen, buta emberekkel meg hát minek? Rendelkezésükre áll az internet, a könyvtárak, múzeumok, járhatnak iskolába; vannak a tájékozódásra forrásaik, mégsem látszik rajtuk, hogy ezeket használnák, hiszen a már ezerszer cáfolt "véleményüket" ismétlik. Ebből is látható, hogy a holokauszttagadás mögött egészen más dolog van, de nem a diskurzus szándéka.

Ha Önök ezekkel együtt mutatkoznak, neadjisten nyilvános vitán vesznek részt velük, amellett, hogy szerezhetnek maguknak egy Kónya-Petőt horror showt, legitimálják a médiában a "véleményüket", álláspontjukat. Ezzel igen nagy szívességet tesznek nekik. Jövőre talán itt tartják a világkongresszusukat.

És még valami: a Holokauszt nem tabu, nem szimbólum, nem mítosz hanem történelmi tény.

Lipstadtra hivatkoztam, mert ő nyerte meg az ellene indított pört; ez teljesen független attól, hogy mi a véleménye a gondolatok verbális kifejezése és a jogi szankciók viszonyáról. Az ő győzelme a holokauszttagadók "érveit", "bizonyítékait" semmisítette meg. Ugyanezeket az "érveket" hangoztatják ma Magyarországon is. A TASZ miért kívánja támogatni a hazugság alternatív igazságként való megjelenését?

A másik pedig, hogy mlyen jó volna, ha nem egy kisebbségen kísérletezne a TASZ, hogy ugyan, az ő megsemmisítésükre irányzott programot most tagadókkal (akik ugye akkor nem éltek) szemben ugyan hogyan kéne a civil társadalomnak fellép
nie, kizárva az állam jogi szerepét. (Ráadásul egy olyan államét, amely eminens csatlósként részt vett a program végrehajtásában!) Szeritem más próbababát kellene keresniük.

És ha már Lipstadt: ő ugyan mit mondott a szólás szabadságáról ebben az esetben? Vajon miért nem hallani arról, hogy párbeszédbe kerülne ilyen elemekkel? Erre mondják azt, hogy van az a szint, ami alá nem megyünk. Önöknek sikerülni fog?

A holokauszttagadás mára sajnos széles hallgatóságra lelt a világban, és úgy tűnik, Magyarországon a TASZ készül hozzásegíteni ehhez a szólás szabadsága örvén az elmebeteg ideák terjesztőit. Ez nem a másik "véleményének" meghallgatása, hanem a történelem torzításának elősegítése. Ehhez nincs joga még a TASZ-nak sem.

Tisztelt Hozzászóló!

Értékes érveket sorakoztatott fel, melyek valóban elgondolkodtatóak. Magam is mélyen elítélem a holokauszttagadást, fáj, hogy újra itt tart az ország, és ehhez 60-65 év elég volt. Pedig azt hittem nem is olyan régen még, hogy ilyesmi soha-soha nem lesz már.
Viszont az érvei alapján - ha nem tévedek - büntetni kellene a tatárjárás-tagadást, a mohácsi vész-tagadást stb...

Úgy gondolom, hogy alapvetően hasonlóan gondolkodik Ön is és a TASZ is, a különbség csak abban rejlik, hogy Ön megoldást lát a büntetőjogi szankcionálásban, míg a TASZ nem.
Én úgy gondolom, hogy a problémát nem oldja meg a büntetőjog, maximum elégtételt kapunk mi, akiknek fáj a holokauszttagadás. Sőt, nemhogy nem oldja meg, lehet még súlyosbítja is azáltal, hogy az ellenség képét erősítjük a magunk vonatkozásában.

Tisztelettel: á

Elnézést, hogy ismételten visszatérek szerepvállalásukra és szerepjátszásukra.

Nyilvánvalóan nem értik a lényeget, Weimar engedékenysége biztosította Hitler felemelkedését, ha jól tudom. Az első zsidótörvény kezdte megépíteni az auswitczi vonatokhoz vezető utat, pedig senki sem gondolta, különösen a törvényt a felsőházban megszavazó egyházi méltóságok, hogy hova vezet majd az az út, melyen elindultak.

A fertőzést meg kell előzni és ennek nem a korlátlan mocskolódás megengedése és eltűrése a módja.

Ha a feketehimlő jeleit észleljük, nincsenek emberi szabadságjogok, akkor karantén van és azon belül betegjogok érvényesítésére van lehetőség és kötelezettség. A karantén azon jogkorlátozás, ami a mételytől védi a még egészségeseket. A fertőzés tovaterjedése megelőzésének ez a módja az emberiség előtt rég óta ismert és eredményesen gyakorolt, amit szembe kell állítani az állatvilág gyakorlatával, ugyanis a beteg zebrákat az oroszlánok eszik meg, így megelőzik a járványok kitörését.

A TASZ álláspontja ebben a kérdésben eltérő. Azon az állásponton vagyunk, hogy a politikai pártok részéről a Holokauszt-tagadás tiltására irányuló törekvés nem más mint a legolcsóbb látszatmegoldás. Mindaddig, amíg Magyarország nem képes szembenézni a második világháborús szerepvállalásával, vagy azzal, hogy ma Magyarországon hogyan lehetséges, hogy a romák elleni bűncselekménysorozatot rezignáltan tűri a társadalom, addig Magyarországon nem lesz jobb a helyzet, nem csökken az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a rasszizmus. Ha a Holokausztot nem lehet tagadni, az nem fogja az általános toleranciaszintet növelni.
Nem a fertőzés megelőzésére van szükség, hanem szembenézésre, amivel több mint 60 éve adós ez az ország.

A holokauszt-tagadással kapcsolatos érveinket az alábbi videón megtekintehti.
http://www.youtube.com/watch?v=HrsHyJRXs6I&eurl=http%3A%2F%2Ftasz.hu%2F&...

Simon Éva

Megdöbbentem állásfoglalásukon. Harmincnál több családtagomat ölték meg, köztük Apámat. Én leszűrtem a tanulságot: aki társaságomban zsidózott azt megtámadtam és tetleg inzultáltam, azaz jól megvertem. Nyilvános helyen is, hogy tanuljon a zsidózó és tanuljon az is aki tanúja a verésnek. Ma már igen öreg vagyok, ezért nem verekszem, de nem mehetek el szó nélkül az olyan hülyeségek mellett, amit maguk terjesztenek. Jehova mentsen meg mindenkit a szalon liberálisoktól. Szüleim jól emlékeznek az önökre hasonító szalon kommunistákra, akikből, és akik elveiből tudjuk mi lett.

Meg kívánom jegyezni, hogy ismereteim szerint, családom legalább másfél évszázada nem csak szavakban, hanem tettekben is liberális volt és én is annak vallottam és vallom magam, ezt írásaim és tetteim is igazolják, de a liberalizmus nem lehet sem parttalan, sem megengedő.

Gratulálunk a megküzdési stratégiáihoz, ezzel már sikerült is lesüllyedni a holokauszttagadók színvonalához, aminél lejjebb már nincs.

Jellegzetesebb
Hebersoadagadas
Vegtelenitett
Hatvanyositas

Szóljon hozzá!