Ingyenes jogi tanácsadás a TASZ tevékenységi köréhez kapcsolódó ügyekben, perecedens értékű ügyekben képviselet.
Információszabadság 1x1
A következőkben olyan kérdésekre kap választ, amelyek a mindenkit megillető a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjognak a gyakorlása kapcsán gyakran felmerülnek. Szinte biztos, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem kap választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény a szövegben Avtv. rövidítéssel szerepel!
Mit jelent az, hogy információszabadság?
Hol találom meg, hogy pontosan hogyan is élhetek ezzel a jogommal?
Mégis, mit jelent az, hogy egy adat közérdekből nyilvános?
Kinek van joga, ahhoz, hogy megismerje és terjessze a közérdekű adatokat?
Mik az információszabadság korlátai?
Mit jelent az, hogy a közérdekű adatokat mindenki szabadon terjesztheti?
Van valamilyen formai kelléke az adatigénylésnek?
Hogyan érdemes elküldeni az adatkérésünket?
Mennyi ideje van választ adnia az adatkezelőnek?
Mit lehet tenni, ha egyáltalán nem válaszol az adatkezelő?
Mit lehet tenni, ha a második levélnek sincs hatása?
Mennyibe kerülnek ezek a jogorvoslati eljárások?
Mi az államtitok? és mi a szolgálati titok
Ki segít nekem abban, hogy akár ombudsmanhoz, akár bírósághoz forduljak?
Mit jelent az, hogy információszabadság?
Az Alkotmány 61.§-a szerint „ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” − az Alkotmánybíróság a kezdetektől közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog szinonimájaként használja az információszabadság fogalmát.
„A közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog, mint a kommunikációs alapjogok egyik nevesített joga - ahogy erre az Alkotmánybíróság a fentiekben utalt - nem korlátozhatatlan alapjog ugyan, de a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának egyik feltételeként és annak részeként kitüntetett alkotmányos védelemben részesül. Ez azt jelenti, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket is megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom gyakorlásának nyilvánossága, az állam és a végrehajtó hatalom tevékenységének átláthatósága, ellenőrizhetősége feltétele a bírálat jogának, a kritika szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak. Ez az alapjog tehát - az alkotmányos korlátok megítélésével összefüggésben - legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az „anyajog”, a véleménynyilvánítás szabadságjoga. A nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól „elidegenedett gépezetté” , működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra.” 34/1994. (VI. 24.) AB határozat
Hol találom meg, hogy pontosan hogyan is élhetek ezzel a jogommal?
Az információszabadsággal általánosságban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) foglalkozik. Az Avtv. rögzíti az alapfogalmakat, a közérdekű adatok igénylésének módját, a kivételeket, az Adatvédelmi Biztos közérdekű adatokkal kapcsolatos jogköreit, a bírósági eljárás speciális szabályait.
Mit jelent az, hogy közérdekű adat, illetve közérdekből nyilvános adat?
„közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;”
„közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;”
A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat közötti legfőbb különbség az, hogy a közérdekű adat valamely állami szervhez vagy feladathoz kötődik, míg a közérdekből nyilvános adatot mindig valamilyen magánszeméllyel (legyen az egy állampolgár vagy egy vállalat) kapcsolatos és ez utóbbiakhoz csak akkor lehet hozzáférni vagy nyilvánosságra hozni, ha azt törvény közérdekből elrendeli.
Mégis, mit jelent az, hogy egy adat közérdekből nyilvános?
Az Avtv.-ben találunk rá példát, amikor azt írja, hogy
"Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az (1) bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."
Az említett (1) bekezdésben "állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv)" meghatározás szerepel. Tehát mindenki, aki valamilyen állami vagy köz feladatot lát el, annak az ezzel kapcsolatos adatai nyilvánosak.
Ugyanitt van egy másik eset is. "Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében levő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat."
Ilyen szolgáltatás lehet, például a kéményseprés vagy a szemétszállítás. Azok a cégek, amelyek az állammal szerződnek kötelesek kiadni az e tevékenységükre vonatkozó adatokat.
Kinek van joga, ahhoz, hogy megismerje és terjessze a közérdekű adatokat?
Az Alkotmány a „mindenki”, az Avtv. a ”bárki” kifejezést használja. A ”bárki” korlátozás nélkül jelent természetes személyeket és jogi személyeket (gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok, stb.). A ”bárki” lehet magyar vagy külföldi, kiskorú vagy nagykorú. Közérdekű adatok megismerésére és terjesztésére a szó köznapi értelmében valóban bárki jogosult. Az adatkezelő nem kérheti, hogy igazoljuk magunkat, és jogi személy esetében sem hívhat fel bejegyzési dokumentumok vagy más iratok bemutatására.
Mik az információszabadság korlátai?
Az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. Cikkének 2. pontja szerint az információszabadság gyakorlása csak „törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.”
Az adott szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény
a) honvédelmi;
b) nemzetbiztonsági;
c) bűnüldözési vagy bűnmegelőzési;
d) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;
e) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra;
f) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza.
Honnan lehet tudni, hogy az általunk keresett adatot valamely fenti kivétel miatt nem ismerhetjük meg?
Legjobb megoldás, ha kikérjük az adatot és rábízzuk az adatkezelőre, hogy maga indokolja meg, hogy miért nem adja ki a közérdekű adatot. Az Avtv. szerint, ha az adatok kiadására vonatkozó kérelmünk teljesítését megtagadják, akkor a megtagadást meg is kell indokolnia az adatkezelőnek.
Mit jelent az, hogy a közérdekű adatokat mindenki szabadon terjesztheti?
Ha valaki egy közérdekű adatot meg akar osztani másokkal, meg akarja jelentetni a sajtóban, az interneten vagy bárhol máshol a nyilvánosság előtt, akkor azt szabadon megteheti. A közérdekű adatoknak nincsen tulajdonosa, azok megismerésétől senki nem zárhat el másokat. A közérdekű adatok természetüknél fogva mindenkit megilletnek, mindenki szabadon kezelheti és terjesztheti őket.
Van valamilyen formai kelléke az adatigénylésnek?
A jogszabályok semmilyen formai követelményt nem támasztanak a közérdekű adatok kikérésénél. Azonban nekünk mégis érdemes néhány szempontot figyelembe venni, amikor közérdekű adatot kérünk ki:
* próbáljuk meg minél pontosabban meghatározni, hogy milyen adatot szeretnénk megkapni
* ha nem tudjuk, hogy létezik-e egyáltalán az az adat, amit kérünk, akkor nyugodtan kérdezzünk rá, hogy az adott szerv milyen dokumentumokkal, információkkal rendelkezik azon a területen, ami minket érdekel. Adott esetben érdemes előbb azt megtudni, hogy milyen adatok jöhetnek szóba, majd egy második levélben már pontosabban rákérdezni arra vagy kikérni azt, amire szükségünk van.
* érdemes levelünkben hivatkozni arra, hogy kérésünk a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19§ és 20.§-on alapul.
Ne feledkezzen meg a hivatal és Ön sem arról, hogy alkotmányos jogát gyakorolja, amikor közérdekű adatot kér!
* egy levélben fel lehet tenni olyan kérdéseket, amelyek közérdekű adatokra vonatkoznak és közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok másolatait is ki lehet kérni (szerződések, beszámolók, jegyzőkönyvek testületek nyilvános üléseiről…), egyszerre akár több kérdést is feltehetünk.
* Mivel az adatkezelő a közérdekű adat közléséért - legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig - költségtérítést állapíthat meg, az adatot kikérő állampolgár, pedig az Avtv. szerint kérheti, hogy a költség összegét vele előre közöljék, így érdemes a tájékoztatást már az első levélben kérni, hogy ne érhessen senkit meglepetés.
Hogyan érdemes elküldeni az adatkérésünket?
Bármilyen formában is tesszük fel a kérdéseinket, az adatkezelőnek a levelünk kézhezvételétől számított 15 napon belül válaszolnia kell. Ha biztosra akarunk menni, akkor tértivevénnyel adjuk postára a levelünket. Ez azért fontos, mert a tértivevényből kiderül, hogy mikor vette át címzett a levelünket és a 15 nap akkor kezdődik. Természetesen faxon vagy e-mailben is kérhetünk adatokat, de szükség esetén az elküldés tényét, illetve az átvétel idejét kicsit bonyolultabb lesz később igazolnunk.
Mennyi ideje van választ adnia az adatkezelőnek?
A törvény szerint „az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget.” Avtv. 20.§ (1)
Ha az adatkezelő megtagadja az érdemi válaszadást, akkor „A kérelem megtagadásáról - annak indokaival együtt - 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt.” Avtv. 20.§ (2)
Mit lehet tenni, ha egyáltalán nem válaszol az adatkezelő?
Érdemes ilyenkor még egy levelet intézni hozzá, amelyben udvariasan és igen határozottan emlékeztetni kell arra, hogy a válaszadás 15 napos határideje lejárt.
Mit lehet tenni, ha a második levélnek sincs hatása?
Két módon járhat el ilyenkor az állampolgár, a két útnak mások az előnyei és hátrányai.
Fordulhat az Adatvédelmi Biztoshoz és megírhatja neki, hogy pontosan mi történt vele, és a bejelentéséhez csatolja a levelezésének másolatát. Az Adatvédelmi Biztos eljárására az Avtv. szerint nem vonatkozik határidő, így az ombudsmani hivatal leterheltségétől és az ügy bonyolultságától függően akár több hónapig is tarthat, amíg kivizsgálják az esetet. Előnye az ombudsman eljárásának, hogy sokkal szélesebb körben tud vizsgálódni, mint a bíróság. Továbbá abban az esetben, ha olyan jogsértést észlel, amely több emberre vagy a joggyakorlatra általánosságban is kihatással lehet, akkor az ombudsman megteheti, hogy ajánlásával vagy állásfoglalásával a nyilvánossághoz fordul. Az ombudsman eljárásának további előnye, hogy „ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az országgyűlési biztos nem fedheti fel. Az országgyűlési biztoshoz fordulása miatt senkit sem érhet hátrány” (az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16.§ (4) bekezdés). Tehát úgyis kérhetjük az Adatvédelmi Biztost egy ügy kivizsgálására, hogy a vizsgálat során az inkognitónkat megőrizhetjük.
Fordulhat bírósághoz is a közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt, ilyenkor a pert a megtagadás közlésétől, illetve ennek elmaradása esetén a 15 napos határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta. A bírósági eljárás rendkívül hatékony módszer a közérdekű adatok megszerzésére, mivel az eljárást a bíróság soron kívül − adott esetben akár egy ombudsmani vizsgálatnál is gyorsabban − folytatja le. Az első tárgyalási napot a keresetlevél benyújtása után két hónapon belül ki szokták tűzni. Az adatigénylő helyzetét könnyíti, hogy a perben „a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani”. Amennyiben megindul a bírósági eljárás, abban az ügyben az Adatvédelmi Biztos nem vizsgálódhat.
"Az adatot kezelő szerv kizárólag a másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - állapíthat meg költségtérítést, amelynek összegét az igénylő kérésére előre közölni kell." A másolás költségein túl Magyarországon semmilyen további anyagi teherrel nem járhat közérdekű adatok kikérése.
Mennyibe kerülnek ezek a jogorvoslati eljárások?
Mind az ombudsman, mind a bíróság eljárása illetékmentes. Vesztes per esetén, a bíróság kötelezheti a kérelmezőt, hogy a nyertes fél ügyvédi munkadíját fizesse meg, de ez tapasztalataink szerint 10000 - 20000 Ft-nál nem több.
A Polgári Törvénykönyv (81.§) adja meg az üzleti titok definícióját és azt is, hogy mi nem minősül üzleti titoknak.
„Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.”
„Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”
Mi az államtitok? és mi a szolgálati titok?
Öt fontos feltétele van annak, hogy adat államtitoknak minősüljön:
* a titoktörvény 1. számú mellékletében (államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik
* minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította,
* hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.
* minősítő jogosult volt a minősítésre
* az érvényességi idő még nem járt le
Négy fontos feltétele van annak, hogy egy adat szolgálati titoknak minősüljön:
* a minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (szolgálati titokkör) tartozó adat
* amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti.
* minősítő jogosult volt a minősítésre
* az érvényességi idő még nem járt le
A szolgálati titok esetében nem kell az egyes adatokat egyenként minősíteni, nincs külön minősítési eljárás, mint az államtitkoknál, elég ha az adott adat a szolgálati titokkörbe tartozik.
Mit tegyek, ha a közérdekű adatigénylésemre azt a választ kapom, hogy amit kérdezek az államtitok,
illetve szolgálati titok?
Három dolgot lehet ilyenkor tenni:
Közérdekű adatkérés keretében meg lehet tudakolni, hogy mely szerv titkosította az adott dokumentumot, majd ennek az információnak a birtokában ahhoz a szervhez kell fordulni, amely a kért adatot államtitokká minősítette, illetve a szolgálati titokköri jegyzékbe felvette.
Az illetékes szervtől lehet kérni, hogy szűntesse meg az adat minősítését vagy módosítsa a szolgálat titokköri jegyzéket annak érdekében, hogy az adott dokumentumot bárki megismerhesse. Mivel a minősítés megszüntetése, illetve a titokköri jegyzék módosítása a minősítő belátásától és magától az adat jellemzőitől függ (például valóban egy olyan védendő információról van szó, amelyet valamilyen a törvényben meghatározott fontos érdekből, meghatározott ideig nem lehet nyilvánosságra hozni), így igen valószínűtlen, hogy meg tudjuk győzni az illetékes szervet arról, hogy korábban helytelenül döntött a titkosításról.
A másik lehetőség az, hogy az Adatvédelmi Biztoshoz fordulunk, mivel ő az Avtv. (26.§) szerint még a minősített iratokat is megvizsgálhatja, és amennyiben az adat minősítését indokolatlannak tartja a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. Ha pedig a minősítés megszűnt, akkor a továbbiakban nincs akadálya annak, hogy a korábban titoknak számító közérdekű adatot megismerjük és szabadon terjesszük.
A harmadik lehetőség pedig az, hogy bírósághoz fordulok, hogy az adatkezelő a bíróság előtt bizonyítsa: a kért adat minősített adat és ezért jogszerűen tagadta meg az adatigénylésem teljesítését.
Ki segít nekem abban, hogy akár ombudsmanhoz, akár bírósághoz forduljak?
A TASZ jogsegély szolgálatának komoly tapasztalata van közérdekű adatigénylések megtagadása miatt indított perekben, illetve az Adatavédelmi Biztoshoz írt beadványok elkészítésében is tud segíteni. A jogsegély szolgálatot itt érheti el.
Kapcsolódó anyagok:
Töltse le közérdekű adatot kérő sablonlevelünket!
Címkék: Információszabadság
