Elvesztettük első fokon az atomos pert

Az adatvédelmi törvény szerint az adatkérés megtagadásának jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani. Az ügy második tárgyalásán sem terjesztett elő az alperes Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága konkrét bizonyítási indítványt, és a Paksi Atomerőmű Rt. sem reagált a bíróság perbe hívására. A felperes szervezetek és az alperes is fenntartották kérelmeiket.

A bíróság nem jogerős határozatában megállapította, hogy jelen ügyben a 2001. évi LXXXI. törvényben kihirdetett a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény azon rendelkezését kell figyelembe venni, miszerint „a hatóságok környezeti információ kérése esetén a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják a kért információt a nemzeti szabályozás keretében”, azaz az adatvédelmi törvénynek a közérdekű adatok kiadására vonatkozó rendelkezései alapján kell az ügyben dönteni.

A Bíróság a döntését, melyben a közérdekű adatok kiadását elutasította az adatvédelmi törvény 19.§ (5) bekezdésére alapozta: „Ha törvény másként nem rendelkezik, a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a kezelését követő húsz éven belül nem nyilvános.” Az idézett rendelkezés mind a mai napig hatályos, azonban az Alkotmánybíróság 12/2004. (IV. 7.) AB határozatában kimondta, hogy az alkotmányellenes, és a törvényhozót 2004. december 31-ével a mulasztásos alkotmánysértés kiküszöbölésére hívta fel az Országgyűlést (a törvényt ezidáig nem módosították).

Kapcsolódó anyagok:

– Vesztettek a környezetvédők az atomperben – Népszabadság
– A zöldek folytatják az atompert – Magyar Nemzet