Perek

A gyógyfürdők bekamerázásával kapcsolatos közbeszerzési anyagok miatt indítottunk pert.

Nyilvánosságra kell hoznia a parlamenti pártoknak, hogy az államtól mennyi hitelt kaptak, és ebből a pénzből milyen ingatlanokat vásároltak a működésükhöz. Olvassa el a mai döntésről szóló beszámolónkat!

A mai napon, 2009. november 19-én tárgyalta a Fővárosi Bíróság a rektori fizetések nyilvánosságának kérdését. A bíróság a pert kezdeményező Bodoky Tamás újságíró, és az őt képviselő TASZ jogvédő szervezet javára döntött: az ítélet szerint az egyetemi rektorok fizetése közérdekű, és így nyilvános adat kell hogy legyen.

Nyilvános adat az a szerződés, amely a parkolási rendszer üzemeltetési jogainak Centrum Parkoló Kft. javára történő átruházásáról szól a Fővárosi Bíróság ma hozott ítélete szerint

Kiderülhet, hogy miért nem férhettek hozzá az ingatlanalapokban elhelyezett betéteikhez a befektetők, amennyiben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete végrehajtja a ma hozott jogerős ítéletet.

Az 1956-os forradalmat követő megtorló perekben eljáró ügyészek személyi anyagai tudományos kutatás céljából megismerhetőek – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a 2009. június 4. napján kihirdetett jogerős ítéletében. A TASZ által képviselt jogtörténész a Legfőbb Ügyészség irattárában őrzött, személyes adatokat is tartalmazó anyagokat szerette volna tanulmányozni, azonban az Ügyészség elutasította a kutatási kérelmét, mert álláspontja szerint az ügyészségi irattárra nem vonatkoznak a levéltári törvény kutatás szabadságát biztosító rendelkezései. Olvassa el az ügy összefoglalóját és tekintse meg a tárgyalásról készült videót, valamint az interjút Dr. Lupkovics Györggyel, a TASZ ügyfelével!

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon nyilvánosságra hozott döntésével a Társaság a Szabadságjogokért beadványa nyomán elmarasztalta Magyarországot, és kimondta, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés egyedülálló módon, elsőként az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában kiterjesztően értelmezte az Egyezmény 10. cikkében biztosított szólásszabadságot, hiszen közérdekű információ visszatartását értékelte a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként.

Titok, ami nem titok: miért nem ismerhető meg a lejárt minősítésű államtitok?

A Fővárosi Ítélőtábla 2009. február 11-i jogerős ítéletében kimondta, hogy Paizs Miklós „Balra át!“ című számával nem követett el becsületsértést Grespik Lászlóval szemben. Az ítélet szerint a zeneszám szövegének Grespikre vonatkozó része a véleménynyilvánítás szabadságának határain belül van. A bíróság szóbeli indokolásában elmondta, Grespik László közszereplő volt a szám megjelenésekor, ezért az átlagembernél többet kell tűrnie. A Balra át! című dalban megjelenő, Grespikre vonatkozó vélemény nem súlyosan gyalázkodó, és nem éri el azt a szintet, ami az emberi méltóságában sértené a Fővárosi Közigazgatási Hivatal volt vezetőjét.

Közérdekű adat a parkoló-milliárdok sorsa - nézze meg a tárgyalásról szóló videónkat!