RSS
English

Holokauszt-tagadás újra - véleményeztük a törvényjavaslatot

2010. február 22. hétfő, 12.27 Nyomtatás

A TASZ álláspontja szerint – mint azt már több, a holokauszt tagadásának kriminalizálására vonatkozó törvényjavaslat során kifejtettük (T/9584, T/9861) – az antiszemitizmus és a kirekesztő, rasszista szemléletmód és az ilyen vélemények nyílt hangoztatása súlyos problémát jelent, azonban a holokauszt tagadásának büntetőjogi tiltása nem megoldás. Olvassa el álláspontunkat!

Felmérések bizonyítják, hogy a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségekkel szembeni előítéletek és kirekesztő attitűd egyre inkább része mindennapjainknak. Ezt a helyzetet megszüntetni azonban nem egyes, a holokauszt tragédiáját tagadó, kétségbe vonó, jelentéktelen színben feltüntető emberek börtönnel való fenyegetése fogja megoldani, hanem elsősorban jogon kívüli társadalompolitikai eszközök, mint a nemzeti alaptanterv átalakítása, az anti-diszkriminációs oktatás bevezetése, stb. 

A TASZ álláspontja szerint a kriminalizálás nem megfelelő eszköz.  Amennyiben azonban a holokauszt tagadása bűncselekményt is megvalósít – így például a közösség tagja elleni izgatást, kegyeletsértést, rágalmazást, becsületsértést -, akkor a jogalkalmazó már most is fel tud lépni. 

Jelenleg a magyar büntetőjogi rendszerben kimutatható problémák sokkal inkább abból fakadnak, hogy a rendőrség, bíróság, ügyészség nem alkalmazza a meglévő törvényi tényállásokat és nem képes érvényt szerezni a jogerős bírói ítéleteknek.

Az azonban, ha a büntetőjog nem üldözi bizonyos álláspontok hangoztatását, még nem jelenti azt, hogy az államnak is értékítélettől mentesnek kell maradnia. A közhatalmat gyakorlók és a politikusok részéről ugyanis elvárható, hogy minden olyan esetben, amikor a holokauszt tagadásával a holokauszt első, második, harmadik generációs túlélőinek traumáját teszik nevetség tárgyává, akkor az alkotmányos értékek közvetítésével adjanak hangot annak, hogy az ilyen nézetek elfogadhatatlanok. 

A büntetőjog elsősorban nem szimbolikus értékek közvetítésére való, az ultima ratio elvből fakadóan a jogalkotónak egyéb eszközöket kell először alkalmaznia. Az álláspontunkat innen letöltheti.

Hozzászólások

Az elfogadás időpontja miatt szerintem ez egy kampányfogás volt, szimbolikus politizálás a Maszop részéről. Mint ahogy szimbolikus lesz, ahogy majd a Fidesz hatályon kívül helyezi még az idén. :) Na erre azért persze nem tennék fel pénzt.

Nekem egyébként, ha mindenképp ilyen Nagy Testvér törvénykezést folytató pártok által uralt ország akarunk lenni, a Fidesz által javasolt verzió jobban tetszik (ti. hogy a komcsi bűnökkel kapcsolatban se legyen más megítélés). Végül is így lenne logikus. Baromság a kormányszóvivő nyilatkozata, mi szerint "itt nem szélsőbaloldali pártoktól kell félni manapság" - ami persze 100% igaz, viszont azért baromság, mert nem ez a lényeg. Rendszerszinten, "aki A-t mond, mondjon B-t is" alapon, etikusan kell gondolkodni. Persze egy olyan országban, ahol szovjet emlékmű áll a parlament előtti téren, ezt hogy is várhatnám el...

Illetve persze a fideszes kiegészítéseknél számomra jobbak azok az európai példák, amikről olvasni, hogy mindenféle népirtással kapcsolatban ugyanaz a törvényi megítélés, nincs külön nevesítve egy vagy több. Ha jól láttam egy ezzel foglalkozó cikkben, Európa túlnyomó részén ilyen jellegű törvények hatályosak, és kb. csak nálunk sikerül ezzel ennyire átpolitizáltan, aktuálpolitikai célokat támogatva játszadozni. Persze mindegyik ilyen európai megoldás - és persze ebből kitűnhet, hogy így a fideszes, és legjobban a Maszopos is - ellenszenves számomra, hiszen mindegyik Nagy Tesós.

A Ti érvelésetek (TASZ) nekem ott nem áll közel a gondolkodásomhoz, amikor az ilyen jellegű eszközt (= törvényi tiltás, kriminalizálás) "hatékonytalannak" írjátok le, és helyette más, hatékonyabbnak mondott eszközöket javasoltok. Én nem ilyen céletika alapján nézem ezeket a dolgokat, tehát hogy "ennek a célnak az eléréséhez bármilyen eszközt bevethetünk, és válasszuk ki közülük a leghatékonyabbakat." Hanem egyszerűen önmagában nem etikus szerintem ilyen törvényt hozni. Ha nem lennének más, lehetséges eszközök, akkor sem. Tehát én inkább valahogy így fogalmaztam volna az antidiszkriminációs-NAT-os ajánlás kapcsán: ha a céllal egyetértünk, akkor inkább a prevencióban érdemes gondolkoznunk.

A gyakorlati oldalról:

Jól értelmezem, hogy ha egy internetes történészfórumon, vagy egy történészi publikációban egy, a holokauszttal kapcsolatos korábbi téves adatot szeretnének korrigálni és nyilvánosságra hozni az ezzel foglalkozó kutatók, az adat mondjuk a halálozási számra vonatkozik, és alacsonyabb a ma elfogadott halálozási számnál - akkor ők 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők?

Mennyi a most elfogadott halálozási szám? 6.000.000 zsidó pontosan? Kinek az adatát fogadjuk el, a Wikipediáét, vagy kiét? Ezt az adatot ezek szerint mindenkinek pontosan ismernie kell? És ha változik, akkor annak a változását, gyakorlatilag mint az adókulcsokét? Külön holokauszt-figyelő hírlevélre érdemes feliratkozni tehát?

Ha tegyük fel, pontosan 6.000.000 zsidó halálát jelenti a holokauszt, akkor az 5.999.999 számmal, mint állítással egy hónap múlva (a törvény hatályba lépésekor) már büntethető lennék? Pontosan meddig szabad lemenni?

Úgy érzem, alaposan sérül a jogbiztonság, ha ez a 2 szám pontosan nincs meghatározva. Hiszen nem csak hogy az eltérés mértéke, de innentől kezdve már a kiindulási alap megállapítása is bírói jogkörbe tartozik.

A témát kutatók és a köznyelv is megosztott abban, hogy mit tekint holokausztnak. Mi a törvény alapján a holokauszt definíciója? A fogyatékosok, cigányok, stb. is benne vannak? Ez esetben a szóban forgó mágikus szám nem is pontosan 6.000.000, hanem mondjuk pontosan 11.000.000? (Ekkor egy 10.999.999-ces állítás miatt büntethető valaki 3 évig terjedő szabadságvesztéssel?)

A törvény egyébként lehetőséget ad arra, hogy nyilvánosan idézzenek valaki/valami mást? Pl. a hivatalos iráni álláspontot közölheti egy magyar internetes portál?

Technikai kérdés: mi a sorsa a már közzétett, és most is bármikor elérhető holokauszttagadásoknak? Minden honlapról el kell tüntetni minden ilyesmit, cikkeket, és az összes ilyen hozzászólást? (Néhány tízezer találat gondolom van a témában.) A Google keresési találatokból, a tárolt oldalaik közül is 30 napon belül el kell tüntetnie a Google-nak ezeket a tartalmakat?

Egy szlovák szerveren, szlovák domain alatt futó magyar nyelvű oldalon lehetőség van a holokauszttagadásra?

(Csak jelzem, hogy az előző hozzászólásom második felében feltett kérdések nem költőiek. Tényleg jó lenne ezekre választ kapni, kapnom, hátha eltűnik néhány rémes látomás a szemem elől. Úgyhogy ha megfordul errefelé olyan jogász, aki foglalkozott ezzel a témával, szívesen olvasnám a válaszait, remélem, pozitívan csalódva ebben a jogszabályban és a mai magyar jogalkotókban. :

Csűrhetjük,csavarhatjuk a témát,(prókátorok,és fogadottak,névtelenek,és nevesítettek)-szócsépléssel-,pro és kontra.Az EMBER alapvető tulajdonságai tartósan,és lényegesen nem változnak.Csak a körülmények befolyásolhatják-átmenetileg.Kényszerítő eszközökkel lehet ezt(többé-kevésbé),befolyásolni,de adott estben,ez semmivé foszlik,és ilyenkor, félelmetes,addig elfojtott,de mindig is létezett,emberi tulajdonságok jönnek elő.Nem gondolom,hogy ez megváltozna,de amíg lehet,féken kellene tartani.

Gyerekek!
Tudjátok, hogy egyszer minden ember meghal? Ti is, meg én is. Mi kinek az áldozatai leszünk?
Magyarországon minden évben meghal kb. 140 ezer ember. Ők most a Bajnai-kormány áldozatai?
A marhavagonban meghalt a 98 éves nagypapa. Nyilván a MÁV az oka. Az örmények 1915-ben gyalog mentek. Ők nem tudják perelni a török vasutakat. Nem is voltak török vasutak.

Hogy lehet linket beküldeni? Még sem működik valamiért az a dolog, amit a "További információ a formázási lehetőségekről" link alatt olvasni: "A web és email címek automatikusan linkekké alakulnak"? Szétszedem 2 sorba:

http://hircsarda.hu/kultura/3132-breaking-tortenelem-felelet-kozben-
csaptak-le-a-holokauszt-tagadora-a-kommandosok/

Szóljon hozzá!