Ingyenes jogi tanácsadás és képviselet.
Az alábbi témával a TASZ Politikai szabadságjogok programja foglalkozik. Egyetért a céllal? Támogatná az ügyet? Támogassa a TASZ-t!
Még mindig sok a fekete lyuk a médiatörvényben - Az Alkotmánybíróság beavatkozása üdvözlendő, de csak a felszínt súrolja!
2011. december 19. hétfő, 17.35 
„Ezzel a döntésével az AB egyértelműen kinyilvánította, hogy a kormánynak a sajtóval és a médiával kapcsolatos politikája alapvető korrekciókra szorul. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, hogy a bírák beavatkozása csak a felszínt súrolja, és csak néhány ponton orvosolja a kormányzat putyini médiapolitikáját. Olyan ez, mintha egy háztűz után a kertkaput megjavítanák, a postaládát visszaszerelnék, de a képet még mindig a romok és a pusztítás dominálná. A magyar demokrácia korrekciója nem lehet teljes, amíg a médiatörvény szövegének túlnyomó része és szelleme velünk marad.” – mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Programjának vezetője.
A sajtó- és médiatörvényekkel kapcsolatban az AB négy fontos ponton ítélte alkotmányellenesnek a szabályozást.
1. Az AB május 31-i hatállyal kiveszi a sajtótörvény hatálya alól a nyomtatott sajtót.
2. Az újságírói forrásvédelem hiányát intézményesítő szabályozást, az Emberi Jogok Európai Bíróságának irányadó döntéseire is figyelemmel, azonnali hatállyal megsemmisítette: holnaptól nem az újságírónak, hanem a hatóságnak kell bizonyítania a közérdekűséget.
3. Szintén azonnali hatállyal semmisítette meg az AB a médiahatóságnak (NMHH) azt a jogosítványát, hogy eljárása hiányában is adatszolgáltatásra kötelezze a médiaszolgáltatókat (praktikusan egy jövőbeli eljárás megindítása miatt).
4. Végül az AB május 31-i határidővel felszámolta az ún. „médiabiztos” intézményét.
Ugyanakkor a TASZ azt is hangsúlyozza, hogy az AB sajnálatos módon nem ítélte alkotmányellenesnek a szabályozás több olyan elemét, amelyek súlyosan korlátozzák a sajtószabadságot. Így az AB-határozat a tartalomkorlátozások tekintetében nem vizsgálta meg a széleskörű tilalmakat lehetővé tevő gumiparagrafusokat (közerkölcs védelme vagy többségi csoportok védelme), amelyek nemcsak az írott, hanem az elektronikus sajtótermékekkel szembeni eljárásokra is szinte korlátlan lehetőségeket biztosítanak. Nem vizsgálta az AB azokat a kiugróan magas bírságokat sem, amelyek kiszabását a médiatörvény a médiaszolgáltatókkal szemben lehetővé teszi. És nem foglalkozott az AB a médiaigazgatási eljárások sajtószabadságot súlyosan korlátozó hatásával.
Mindezekre tekintettel a TASZ arra hívja fel a figyelmet, hogy a sajtószabadság helyzete a mai AB-határozat nyomán sem vált megnyugtatóvá Magyarországon. Különösen veszélyes volna a mai döntést úgy értelmezni, mint ami a médiaszabályozásnak a döntéssel nem érintett részeit legitimálná. A döntés a médiatörvény alapjait kezdi ki, de megáll a kritika (és az alkotmánybírói munka) kezdetén. A TASZ továbbra is minden jogi utat ki fog használni a törvény további részeinek megtámadására, hatályon kívül helyezésére.
Rovatok:
Címkék:
Sections:
Hozzászólások
Kérdés
Sziasztok!
Olvastam ezt a kapcsolódó cikket: http://index.hu/kultur/media/2011/12/21/az_online_portalokat_sem_birsago...
A cikkben ezzel fejeződik be:
"Jó néhány egyéb beadvánnyal sem foglalkozott az Alkotmánybíróság, és ezekkel már nem is fog, mivel idén már többet nem ülésezik. Jövőre ezek a beadványok elévülnek, mivel az új alkotmány szerint ezentúl csak az ombudsman, a kormány és az országgyűlés kérhet utólagos normakontrollt a képviselők 25 százalékának egyetértésével. Vagyis a jelenlegi helyzet szerint akkor, ha legalább két ellenzéki párt megegyezik erről.
Ezentúl csak akkor lehet majd az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha valaki érintett félként egy bírósági eljárás keretében kéri a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. A médiatörvény esetében ez azt jelenti, hogy egy médiacég, vagy kiadó akkor fordulhat a testülethez, ha az NMHH megbírságolja, vagy szankcionálja, a cég pedig bíróságon fellebbez ez ellen."
Kérdésem: ez azt jelenti, hogy azt a fajta munkát, ami pl. ennek a mostani alkotmánybírósági döntésnek az előzménye volt, a TASZ nem folytathatja tovább az új alaptörvény értelmében? Jövőre már nem adhat be ilyen beadványokat a TASZ, tehát nem lehet az AB-i vizsgálatok kezdeményezője? Vagy ez valami másra vonatkozik?
Fontos lenne az értelmezés...
Légyszíves valaki kompetens
Légyszíves valaki kompetens ember válaszoljon erre az előző kérdésre! Köszi!
@Buffalo. Igen, ez azt
@Buffalo. Igen, ez azt jelenti amit mondasz: magánszemélyek, egyesületek ezentúl nem jogosultak alkotmányellenes jogszabályokat megtámadni az AB előtt, így a TASZ sem fog tudni beadványt adni ilyen esetben, sőt az eddig beadottak mennek a kukába. (leegyszerűsítve mondhatjuk:) egy lehetőség maradt: ha valakinek személyében sérti alapvető jogait egy jogszabály, az tud ABhoz fordulni - ergom ah egy újságírót a médiatörvény alapján megbüntetnek, ő fog tundni az ABhoz fodrulni. De egy egész szabályozás (pl. Médiatörvény), amely a sajtószabadságot korlátozza, megtámadása azon az alapon, h az alkellenes nem lesz lehetséges a jövőben.
T
Szóljon hozzá!