A TASZ álláspontja a Jobbik kampányfilmje körüli vitáról

A kampányfilm–sugárzás megtiltásának lehetőségének érvei összhangban állnak a TASZ által képviselt értékekkel. A véleménynyilvánítás szabadsága igen fontos alapjog, amelyet bárki gyakorolhat mindaddig, amíg közlése külső korlátba nem ütközik. A beszédek tiltása esetén a külső korlátot jelent a beszéd hatása (uszítás), a közlés körülménye (foglyul ejtett közönség) vagy akár a közlési csatorna megválasztása is (közszolgálati műsorszolgáltató).

Az alkotmányos értékek megjelenítése a közpénzen működtetett televíziók és rádiók egyik legfontosabb feladata. A közszolgálati műsorszolgáltatók általi tiltás természetesen nem jelenti azt, hogy a Jobbik bármelyik pártrendezvényén, saját YouTube csatornáján ne tehetne közzé olyan tartalmat, amely sok embert sért, egészen addig, amíg a véleménynyilvánítás külső korlátját nem lépi át a közlés.

A közszolgálati műsorszolgáltatók műsorai és reklámideje azonban nem esnek azonos elbírálás alá egy gyűlésen vagy saját lapban elmondottakkal. A közszolgálati műsorszolgáltatók műsorrendjében való megszólalás ugyanis nem politikai szabadságjog, ezért az ott elhangzó beszédek köre jóval szűkebb, mint egy pártrendezvényen, saját újságban, vagy YouTube videón közzétehető tartalmak köre.

A választási kampány során szélesebb a véleménynyilvánítás szabadsága: a választási gyűléseket nem kell bejelenteni, a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. Azonban a közmédia alkotmányos értékeket közvetítő funkcióját nem írja felül a választási kampány esélyegyenlőségi követelménye.

Az, hogy büntetőjogilag nem tiltott az olyan kifejezések használata, mint „cigánybűnözés”, még nem jelenti azt, hogy az állam szervei, a közhatalom gyakorlói, a közszereplő politikusok vagy maguk a közszolgálati műsorszolgáltatók is semlegesek kell maradjanak olyan helyzetben, amikor milliókat, romákat és nem romákat egyaránt sért egy beszéd.

A rasszista szólamokkal szemben a politikai, közéleti elkötelezettség jóval hatékonyabb, mint bármilyen kriminalizálás. Álláspontunk szerint az alkotmányos értékekkel szemben álló ideológiák elleni hatékony küzdelem az állam elsőrendű kötelezettségei közé tartozik. Az állam ebben a küzdelemben nem eszköztelen: az oktatás, a közhatalom nevében eljárók megkérdőjelezhetetlen fellépése és a közszolgálati média értékközvetítése csak néhány fontos eleme ennek a folyamatnak.

Ahogyan azt az Alkotmánybíróság 2004-ben megfogalmazta: a faji, etnikai, nemzeti vagy vallási közösségekkel és tagjaikkal szembeni uszító, gyalázkodó, gyűlölet- és hisztériakeltő megnyilvánulások ugyanis az emberi civilizáció ellen hatnak. Az ilyen jelenségekkel szembeni határozott fellépés mindenkitől, és különösen a közélet szereplőitől elvárható.

Az Alkotmánybíróság 2001-ben és 2007-ben is vizsgálta és alkotmányosnak ítélte a műsorszolgáltatókra vonatkozó szigorúbb szólásszabadság-korlátokat. Indokolt, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatókra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a kereskedelmi műsorszolgáltatókra. A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. (Médiatörvény 23. §)

A kérdést tehát olyan szempontból kell megközelíteni, hogy vajon a közszolgálati műsorszolgáltatók támogathatják-e a kirekesztő beszédek elhangzását azzal, hogy ilyen tartalmú politikai hirdetést tesznek közzé. A műsorszolgáltatónak, mint minden jogalanynak tiszteletben kell tartania az alkotmányos rendet.
Ezért a TASZ álláspontja szerint az ilyen értékkel szemben álló politikai hirdetés műsorra tűzését jogszerűen tagadták meg a műsorszolgáltatók.