A TASZ szerint ezek az adatok közérdekűek és megismerhetőek, tekintettel arra, hogy az Omninvest által kötött szerződéseknek közvetlen kihatása van állami szervek költségvetésére és a 2 milliárdos állami támogatás megtérülése is a szerződésen múlik. Csak a szerződések ismeretében dönthető el, hogy az állam valóban jó döntést hozott a milliárdos támogatás odaítélésével vagy egy értékesíthetetlen termék kifejlesztését szponzorálta.

 A csütörtöki tárgyaláson kiderült, hogy ellentétben az Omninvest által adott tájékoztatással, az eladásról még nem egyeztek meg, csupán egy előszerződést kötöttek. A tárgyalásról a peres felek hosszas jogi vitája után a bíróság kizárta a nyilvánosságot. A zárt ajtók mögött a résztvevők megvizsgálták a szerződést, és egyezséget kötöttek [3], amely értelmében vállalták, hogy egyes adatokat átadnak az origo.hu újságírójának, aki a pert kezdeményezte, míg az adatok fennmaradó részét illetően a bíróság és a felperes is elismerte, hogy jogszerű üzleti érdekek miatt azok nem közérdekű adatok.

 A kiadott egyoldalas szöveg nem tartalmaz információt arról, hogy az egyiptomi cég mennyi pénzt fizet a magyar vállalatnak a technológiáért, csupán a jövőbeni együttműködésről fogalmaz meg célokat. Mindössze annyi konkrétum szerepel a szövegben, hogy az aláírást követő két éven belül az egyiptomi cégnek meg kell kezdenie a gyártóüzem építését és az Egyiptomban gyártott, szezonális influenza ellen védő vakcinát a környező afrikai országokban is értékesíteni akarja a két cég. Arra nem tér ki a szöveg, hogy az értékesítésből származó bevétel mekkora része illetheti meg a magyar céget.

Olvassa el a témában az origo Bombaüzlet helyett kísérlet az Omninvest szerződése [4] című cikkét!