A Magyar Köztársaság Kormánya által beterjesztett törvényjavaslat [3]az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról hatályon kívül helyezné az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/K.§ (6) bekezdését. Ez a jogszabályhely mondja ki, hogy a „magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül”. A törölni tervezett szabály elősegíti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését. Ez az alapjog teszi lehetővé az állami, önkormányzati cégek gazdálkodási adatainak megismerését az állampolgárok számára.

Amennyiben a Parlament elfogadja ezt a javaslatot, úgy a jövőben állami vállalatok szerződéseinek, gazdálkodásának nyilvánossága nem biztos, hogy kikényszeríthető lesz jogi úton. Az információszabadságot elősegítő töretlen bírói gyakorlat megváltozhat, mert új érvelési lehetőség nyílik meg a közpénzek használatát titkoló cégek számára. Ez a korrupció elleni küzdelemben komoly visszalépést jelentene.

Nehezen derülne fény például a BKV-nál zajlott pazarláshoz hasonló visszaélésekre, és nem lennének például közérdekű adatok a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos adatok. A Javaslattal bevezetni kívánt szabályozás következtében a köztulajdonban álló cégek vezetőinek fizetése a jövőben ismét titkolható lehet annak ellenére, hogy a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság ezeknek az adatoknak a nyilvánosságát mondta ki.

A TASZ levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben kértük, hogy szavazzanak nemmel.