1.    A szabálysértési jog nem lehet szigorúbb, mint a büntetőjog.
A Javaslat felborítja az összhangot a szabálysértési és a büntetőjog között, mert olyan megoldásokat vezetne be a szabálysértésekre, melyek alkalmazására a büntetőjogban sincs példa, ugyanakkor az elkövetők és a sértettek közötti közvetítői eljárásokat, melyek a büntetőjogban ismertek, nem alkalmazza.

2.    Szabálysértések esetén az elzárás büntetés széles alkalmazása indokolatlan és átgondolatlan.
A törvényjavaslat tulajdon elleni szabálysértések és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel esetén bevezeti az elzárás büntetés alkalmazhatóságát. A szabadság megvonása néhány ezer forint kárértékű szabálysértéseknél szükségtelen és aránytalan. Az elzárás büntetés a legdrágább szankcióforma, és a hazai börtönök jelenleg is túlzsúfoltak. Semmilyen elfogadható indok nem hozható fel arra, miért volna szükség ezekre a szigorításokra.

3.    A fiatalkorúak elzárás-büntetése jogsértő és elfogadhatatlan.
18 év alatti gyermekeket kis kárértékű szabálysértések miatt elzárás büntetéssel szankcionálni ellentétes a Gyermekek Jogairól Szóló New York-i Egyezménnyel és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A szabálysértést elkövető fiatakorúaknak segítségre és asszitenciára van szükségük, nem pedig arra, hogy jelentéktelen súlyú cselekményükért több hétre megfosszák őket szabadságuktól.

4.    A bírósági titkárok nem vehetnek át bírói feladatokat.
Az a tény, hogy a Kormány annak érdekében, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak, kész az Alkotmány módosítására, nem teszi a bírósági titkárok jogkörébe utalt szabálysértési határozathozatalt elfogadhatóvá. A bírósági titkárok nem rendelkeznek a bírói függetlenség alkotmányos követelményével, önálló eljárásra feljogosítani őket alkotmányellenes, és nemzetközi emberi jogi elveket sért.

A TASZ és Magyar Helsinki Bizottság közös álláspontját elolvashatja itt [3].