Az Alkotmánybíróság döntését követően több civil és érdekvédelmi szervezet nyílt levélben kérte az MSZP és az LMP frakcióvezetőit, az igazságügyért, valamint a szociális ügyekért felelős minisztereket és a miniszterelnököt, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a gondonksági reform minél hamarabb megvalósuljon. A nyílt levél mellett kisfilmben kértük az állampolgárokat, hogy ők is kérjék arra a döntéshozókat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az emberi méltóságot tiszteletben tartó, a támogatásra szoruló embereknek valódi segítséget kínáló szabályok minél előbb hatályba lépjenek. Emailen és postai úton több száz levelet kaptak a felelős miniszterek.
A cselevőképességre vonatkozó új szabályok erényeit a kódexszel szemben rengeteg bírálatot megfogalmazó Sólyom László is elismerte. Emellett az új szabályozás alapjogi jelentőségét határozatukban az alkotmánybírák is megjegyezték.
Levelünkre elsőként az LMP frakció válaszolt, amikor benyújtották a T/182. számú törvényjavaslatot, amely az új Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályait emelné a jelenleg hatályos Ptk-ba. Ezzel lehetővé válna, hogy a kodifikáció befejezése előtt hatályba lépjenek a gondnoksággal érintett emberek életét alapvetően befolyásoló szabályok. A törvényjavaslat június 3-ai benyújtása óta tárgysorozatba vételre vár. Ez azt jelenti, hogy azóta sem döntött arról a kijelölt bizottság, hogy támogatája-e azt, holott erre 30 napja van a Házszabály szerint.
A MSZP próbálkozásának tárgysorozatba vételét elutasította a kijelölt Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság. E törvényjavaslat szerint a már elfogadott kódex, változatlan formában 2010 májusa és 2011 januárja helyett 2012. január 1-jén lépett volna hatályba, addig a mai gondnoksági rendszer működött volna tovább. A Lamperth Mónika által küldött levél tanúsága szerint a T/391. számú törvényjavaslat „az Alkotmánybíróság határozata nyomán kialakult visszás jogi helyzetet rendezi és megőrzi mindazokat az eredményeket, amelyeket a fogyatékossággal élő személyek alapvető jogait érintő cselekvőképességi szabályokkal létrehoztunk”.
A Kormány mindeközben benyújtotta, az Országgyűlés elfogadta, a köztársasági elnök kihirdette a törvényjavaslatot, amelyaz új Ptk. hatályba nem lépéséről, s a szükséges törvénymódosításokról szól. Június 28-ai keltezésű az a levél, amelyben Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter az elmúlt hónapok, sajtóból és jogszabályokból megismert fejleményeiről tájékoztat: három kodifikációs bizottság fog dolgozni az új polgári jogi kódex kidolgozásán. Július 15-én már a bizottságok összetételét is megismertük [3]. A 1129/2010. (VI. 10) Kormányhatározat tanúsága szerint 2011. szeptember 30-ra kell elkészülnie az új Polgári Törvénykönyv szövegének, amelyet aztán társadalmi vitára bocsátanak. A hatálybalépés tervezett időpontja sem ismert.
A jelenleg kizáró és korlátozó gondnokság alatt álló, s a következő két évben gondnokság alá kerülő embereknek pedig álljon itt a közigazgatási és igazságügyi miniszter, dr. Navracsics Tibor üzenete [4]:
"A fentiekre tekintettel szíves türelmüket kérjük."