A 2008 decemberében hozott elsőfokú ítélet kizárólag a nyertessel kötött pályázati szerződést találta közérdekű adatnak, mivel közpénzek elköltését jelenti a pályáztatás. Azonban az elsőfokú döntés [3] az elbírálás szempontjait és a miniszteri döntést megalapozó szakértői álláspontot tartalmazó jegyzőkönyveket olyan döntés megalapozó adatnak minősítette, amely nyilvánosságra hozatala az alperes Szociális és Munkaügyi Minisztérium feladat- és hatáskörének külső, illetéktelen befolyástól mentes működését veszélyeztetné. A Társaság a Szabadságjogokért által képviselt Helsinki Bizottság a fellebbezésében rámutatott, hogy egy döntés megszületése után kizárólag akkor lehet eredményesen hivatkozni az adat döntést megalapozó jellegére, ha bizonyított, hogy az adat megismerése a szakvéleményeknek a szabad kifejtését veszélyeztetné. Az Ítélőtábla – a fellebbezéssel összhangban – a mai jogerős ítéletében [4] rámutatott arra, hogy a Minisztérium által titkolt adatokkal kapcsolatban már végleges döntés született, ezért a pályázat nyertesére és a felperes Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó szakértői vélemény és értékelés megismerhetőek. A bíróság elvi éllel leszögezte, hogy az állami szerveknek vállalniuk kell a nyilvánosság próbáját a közpénzek felhasználásával kapcsolatos döntések esetében, és ebbe beletartoznak a döntéshozatali eljárás során keletkezett információk is.