Az alábbi témával a TASZ Roma ügyek programja foglalkozik. Egyetért a céllal? Támogatná az ügyet? Támogassa a TASZ-t!
Roma diszkrimináció és a fejlesztési források elosztása - Pályázati felhívás!
A Társaság a Szabadságjogokért tapasztalt társadalomtudományi kutatót vagy kutatócsoportot keres romák diszkriminációja és fejlesztési források elosztásával kapcsolatos projektje megvalósításához.
A kutató(k)nak egy tanulmányt kell készítenie és a kutatási eredményeket elektronikus formában térképen láthatóvá kell tennie 2010. március 1-ig.
Háttér
A TASZ Roma Empowerment projektje (a projektnek még nincs magyar elnevezése) jelenlegi vagy potenciális roma vezetőket (akik akár roma közösségekből, akár civil szervezetekből, akár cigány kisebbségi önkormányzatokból jönnek) arra fogja képezni, inspirálni és segíteni, hogy információszabadsághoz való jogukat és részvételi jogaikat gyakorolják.
A TASZ segítségével az aktivisták képessé válnak majd arra, hogy a helyi vagy regionális döntéshozatali folyamatokra rálássanak és aktív részvételükkel és állandó figyelmükkel javítsanak helyzetükön, amivel a kevésbé hátrányos helyzetű többség szintjét érik el.
A TASZ potenciális cigány vezetőket képez, akciótervet készít és segít a döntéshozatali folyamatokba való bekapcsolódásban még a döntés meghozatala előtti fázisban, valamint a már meghozott döntéseket monitorozza az infrastrukturális fejlesztések területén a gazdaságilag és környezetileg hátrányos helyzetű területeken, ahol egyszersmind a lakosság jelentős részét adják a romák.
Kutatás
A kutatás hipotézise az, hogy a fejlesztési források elosztásakor diszkriminálják azokat a településeket vagy településrészeket, ahol a cigányok a lakosság nagy többségét adják.
A fentiekben ismertetett képzésbe olyan településen élő aktivistákat szeretne a TASZ bevonni, ahol fennáll ez a feltételezett hátrányos megkülönböztetés. A kutatás keretei a következők:
- A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kezelt fejlesztési forrásokból támogatott infrastrukturális fejlesztések megvalósítási helyeinek azonosítása. Az infrastrukturális fejlesztések és a jelentős roma népességgel rendelkező települések vagy településrészek egymásra vetítése. A kutatásnak - az egyenlőbánásmód törvény logikájának megfelelően - azt kell vizsgálnia, hogy az adott településen vagy településrészen milyen arányban él cigány és nem cigány népesség és a cigányokat fejlesztések kapcsán érte-e hátrány. A hátrány megjelenhet fejlesztések elmaradásában, ám éppúgy hátránynak számít pl. egy jelentős környezetterhelésű hulladéklerakó vagy szennyvíztisztító-telep közelsége.
- A kutatás konkrét, a döntéshozatali folyamat különböző fázisaiban tartó infrastrukturális fejlesztési projekteket azonosít, a TASZ-szal egyeztetett szempontok szerint.
- Az infrastrukturális fejlesztések közül, az ivóvíz, a csatorna, a szilárd burkolatú út, szilárd burkolatú járda, a közvilágítás, játszótér, parkosítás, valamint az egészségügyi és oktatási intézmények létesítése, felújítása, bővítése vizsgálandó.
- A kutatásnak állami szervek által előállított, valamint korábbi kutatások roma lakosságra vonatkozó adataira kell támaszkodnia, mivel országos, de akár helyszíni felmérésre nincs forrás. A fejlesztésekre vonatkozó adatok az NFÜ-től beszerezhetők.
- A kutatásnak a térkép megrajzolásán túl ki kell terjednie a fejlesztésekre vonatkozó döntéshozatali folyamatok részletes ismertetésére, a döntéshozatali fórumok azonosítására, a döntéshozatali folyamat fontosabb szakaszainak meghatározására. A kutatásnak be kell mutatnia az NFÜ területi szerveinek, a kistérségi igazgatási szerveknek, a megyei és a helyi önkormányzatoknak az egyes beruházások megvalósításához szükséges döntéshozatali rendszerben betöltött szerepét.
A TASZ a kutatás egyes vonatkozásait a kutatás megkezdése előtt a kutatóval együttműködve pontosítja.
A TASZ két árajánlatot kér: Borsod-Abaúj-Zemplén megyét és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét felölelő kutatásra, valamint az egész országra kiterjedő kutatásra.
A pályázat elemei:
- a kutatónak vagy kutatócsoportnak a fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos alapos ismereteit igazoló referenciák (elvégzett kutatás, tudományos publikáció, stb.);
- a kutatónak vagy kutatócsoportnak a térkép elkészítéséhez szükséges felkészültségét igazoló referenciák;
- egy rövid, vázlatos kutatási terv, a kutatás egyes részeire vonatkozó megvalósítási idők feltüntetésével;
- két árajánlat.
A pályázatokat Földes Ádámhoz, a foldes@tasz.hu e-mail címre 2010. január 31-ig kell eljuttatni. A pályázatokról 2010. február 4-ig döntünk.






a rasszisták, nácik,
a rasszisták, nácik, antiszemiták stb. gyakorlatilag soha sem tanulnak - nem rossz ötlet a becstelen brigantikban brad pitt karakterének a megolás
Butaság!!!
A cigányok NEM akarnak integrálódni, minek a pénzt szórni rájuk??!?! Amelyik része akar, annak ugyanúgy van lehetősége tanulni, sőt, a felsőoktatás ingyenes is nekik FAJI ALAPON!!! Miről beszélünk ???
Nevetséges!!!
szégyen
és gyalázat
92 éves néni
A jogtalanul c. filmükkel kapcsolatban, a benne szereplő 92 éves nénivel történtek kapcsán:
Kérem állatokról ne forgassanak több videót, arra ott van a National Geographic csatorna.
Szegregált oktatás.
A szegregált oktatással kapcsolatban. Tegye föl a kezét az, aki teljes lelki nyugalommal elengedi a gyerekét egy olyan iskolába, ahová az itt tárgyalt gyerekek, vagy az oroszlányi nyugdíjas kirablásában és meggyilkolásában résztvevő 13 éves kislány jár. Meg lehet nézni, hogy mi van azóta Hajdúhadházon, hogy Mohácsiék bekevertek. Van olyan gyerek, aki inkább ellóg az iskolából, mert nem bírja már a napi 4-5 verést. Ameddig Mohácsitól kezdve Horváth Aladárig nem indulnak hosszú tömött sorokban a telepekre felvilágosító munkát végezni, addig nincs miről beszélni. A homoknak a szemekbe történő szórása helyett szálljanak magukba és ne mindig másra kenegessék azt a bizonyosat. A rasszistázásra meg már egyre kevesebben kapják fel a fejüket, úgyhogy arról le is szokhatnak nyugodtan. Sem az én, sem a más gyereke nem kísérleti nyúl. Amelyik iskolában gond van a kisebbség viselkedésével, onnan bizony vinni fogja mindenki a gyerekét. Hiába záratja be Mohácsi az iskolákat. A gettóiskolák helyett lesz másik.
Kedves Péter! A
Kedves Péter!
A cigánytelepeken felnövekvő gyerekek nagy része nem részesül otthon abban a fajta nevelésben, ami a civilizált országokban Európától Ázsiáig megszokott. Az ilyen gyerekek speciális nevelési programra van szükségük, mivel - ez saját tapasztalat is - sokszor az is gondot okoz neki, hogy egyáltalán 5 percig csendben maradjanak vagy odafigyeljenek az órákon.
Egy olyan osztályban, ahova 3-5 ilyen gyerek bekerül a nevelők gyakorlatilag nem végezhetnek érdemi oktatói munkát, az idő nagy része a fegyelmezésre megy el, ami a többi, normálisan szocializált gyerek fejlődését is ellehetetleníti.
Azt persze nem is említettem, hogy az ilyen gyerekek is látják, hogy társaik jobban tanulnak, okosabbak és sikeresebbe knáluk, viszont ezt ők a sajátos alulszocializáltságuk miatt rendszerint nem úgy kompenzálják, hogy jobban odafigyelnek, vagy többet tanulnak, hanem verbáis és/vagy fizikai agresszíóval mind a társaik, mint a nevelők irányába, amibe sok esetben a népes rokonág is partner.
Az igazat megvallva abban sem vagyok biztos, hogy a speciális iskolák segítenének, mivel pszichológiai/szociálpszichológiai tanulmányaim során úgy tanultuk, hogy egy kisgyerekben 5-6 éves korára végleg kialakul a jó/rossz, helyes/helytelen eldöntésének képessége, ill. az ehhez való viszonyulás.
Ezen elmélet szerint akik olyan családi közegben nőnek fel, ahonnan hiányzik az a fajta nevlés, ami a világ legtöbb kultúrájában/civilizációjában már több ezer éve alap, nos ezen elmélet szerint ezek a gyerekek már az iskolába kerülve elvesztek. A megoldás az lehetne, ha szakítanánk azzal a dogmával, miszerint a gyereknek mindenképp a családjában a legjobb, és bizony az arra alkalmatlan szülőktől el kellene venni a gyereket és a támogatásokat is.
Ami az esélyegyenlőséget illeti, hogy várhatja el az, hogy munkát kapjon, aki nem használja ki az ingyenes közoktatásban rejlő lehetőségeket, amikor a tanulás általában a legalapvetőbb módja a társadalmi előrejutásnak. Egy szakma/normális szakma és általános műveltég nélküli ember még egy betanított munkát igénylő munkakörben is nehezen fog érvényesülni. Tulajdonképp milyen alapon vár el bármit a társadalmontól az az ember, aki maga sem tesz meg minden tőle telhetőt saját előrejutása érdekében.
A munkahelyi diszkriminációról egy személyes tapasztalat. Egy meglevő üzem új egységének raktárába az induló állományba felvettek 15 ember. Ebből 12 betanítottt munkás vagy targoncás volt, fele részben cigányok, a targoncások friss vizsgával. 1 hónappal az indulás után már csak 1 fő maradt ott közülük - pedig akkor még csak próbaüzem volt. 2 fő lopás miatt távozott - "önként", feljelentés nem volt, pedig a kamerák rögzítették - 2 fő nem bírta a dolgot, mármint azt, hogy a műszak kezdésétől a műszak végéig úgymond dolgoznia kellett (pedig a munka nem volt monozton, mint mondjuk egy szalag mellett), egy fő pedig a fizetést keveselte. Mindegyikük egyik napról a másikra ment el, amivel okozott némi gondot a munkáltatónak, mivel pótolni kellett őket. Azok a munkáltatók, akik már megégették magukat hasonló területen, nyilván a saját jól felfogott érdekükben igyekeznek a jövőben elkerülni az ilyen helyzeteket.
Korábban említették a nyomortelepi körülményeket. Mivel a lakosok többsége gondolom munkanélküli, így szabadidejük bőven van. Nem kell pénz ahhoz, hogy kitakarítsanak maguk körül, vagy hogy időben felkeljenek, hogy iskolába küldjék a gyereket. Ahhoz sem kéne sok pénz, hogy a kertjeikben néhány alapvető zöldséget elültessenek. Még különösebb szaktudást sem igényel, hiszen több ezer évvel ezelőtt is képesek voltak rá az emberek. Pia, cigaretta, DigiTv, mobiltelefon (bocs, az lehet, hogy lopott) meg személygépkocsi helyett talán erre is lehetne költeni az adófizetőktől a semmiért kapott juttatásokat. Ehhez mindössze némi igényesség kéne. Érdekes módon más országban ténylegesen szegény emberek jobban adnak arra, hogy milyen körülmények közt él a családjuk.
Kedves hozzászólók! Ahogy
Kedves hozzászólók!
Ahogy feljebb is elhangzik, és ebben egyet is értünk mindannyian, szörnyű ami Solymosi nénivel történt. Remélem elhiszik, hogy engem személy szerint jobban megértint az eset, mint egy átlagos olvasót, mert hogy ismerem őt. Természetesnek és helyénvalónak tartom a felháborodást, és örülök, hogy a rendőrség elfogta a tetteseket. Nyilván példás büntetést fognak kapni, ahogy ez történt az olaszliszkai elkövetők esetében is.
Ugyanakkor fontosnak tartom tájékoztatni magukat, hogy mi nem a rendőrség helyett vállatunk munkát. A bűncselekmények felderítésében a rendőrség az illetékes, a vád meghatározásában az ügyészség, majd a bíróság ezek alapján ítéletet hoz. Ezért tartjuk fenn ezeket az intézményeket a közös adónkból, mi, kommentelők közösen. Úgy gondolom, közös ügyünk, hogy ők rendesen végezzék a munkájukat, és aki bűnözik, az kapja meg az érte járó büntetést.
Amit mi jogvédőként hozzá tudunk tenni a helyzet normalizálásához, az a hatalommal szemben állók jogérvényestésének elősegítése. Úgy gondoljuk, ha minden jogszerűen történne mindkét oldalon, sokat javulna a helyzet. De ehhez mindannyian kellünk.
Többen írják, hogy az oktatásban látják a megoldást, de nem tesznek semmit a szegregált oktatással szemben, ami éppen azt eredményezi, hogy nem adunk lehetőséget ezeknek az embereknek a többség által elfogadott minták megismerésére, elsajátítására.
Ha a romák azt tapasztalnák, hogy egyenlő bánásmódban részesülnek amikor elmennek a rendőségre/önkormányzathoz fel/bejelentést tenni, tehát számíthatnának jogorvoslatra, valószínűleg kevesebb lenne az önbíráskodás.
Ha a munkahelyek felhívásakor nem az lenne az első kérdés, hogy cigány-e az illető, ha egyenlő eséllyel jutnának munkához, valószínűleg dolgoznának, ahogy dolgoznak most is, ha munkához jutnak. De jellemzően azok nem veszik fel munkaadóként ezeket az embereket, akik a legnagyobb hangon kiabálják, hogy "ezek" nem dolgoznak.
És így nem lesz szebb a jövő.
Ha így folytatjuk, társadalmi értelemben, akkor egyre többen és többen lesznek, akik nem a bevett demokratikus intézményektől várják sorsuk jobbra fordulását, hanem maguk tesznek érte - adott esetben elfogadhatatlan eszközökkel.
Mi azért dolgozunk, hogy jogszerűen menjenek a dolgok, mert ebben hiszünk, hogy így alakulhat ki a békés egymás mellett élés, nem agresszióval.
Mi, civil szervezetként ezt tudjuk tenni. Egyébként pedig folyamatos kapcsolatban vagyunk a rendőrséggel, próbáljuk az ő munkájukat is segíteni, amiben tudjuk, hisz a célunk a felek álláspontjainak közelítése.
Épp tegnapi ORFK közlemény:
http://www.police.hu/nyitooldal/cikkek/orf100125_01.html
Meggyőződésünk, hogy akkor lesz szebb a közös jövőnk, nekünk, magyaroknak, ha az itt élők kooperálnak egymással, nem a feszültségeket gerjesztik egymás irányába.
Kedves Péter!
Kedves Péter!
Ne haragudj, nem olvastam végig az irásodat!
Nekem alapvető problémám van a "jogvédelemmel", meg a romák támogatásával.
Miért nem a Q7-l közlekedő kopasz támogatja a sajátjait?
kinek a jogát kell védeni?
Ha nekem lenne egy kiadó lakásom, és a hirdetésbe beleirom, hogy romának nem adom ki, MIÉRT NINCS JOGOM EHHEZ????
Miért leszek kirekesztőnek kikiáltva?
Nekem miért nincs jogom eldönteni, hogy kinek kivánom kiadni?
Kivel szeretnék üzleti kapcsolatba kerülni?
Engem miért nem segélyez senki, ha beperel egy a Tietekéhez hasonló "óvó-vádelmező"
Ha munkaadó vagyok, miért nem dönthetem el, hogy ki legyen a kollégám?
Kire bizom rá a megélhetésemet, reputúciómat,a cégem anyagi eszközeit?
Adjon nekik munkát a bodza gyüjtő vállalkozó...
Nincs kiadó lakásom, és alkalmazott vagyok.
Tudod az uzsorakamatra pénzt kölcsönző kizsákmányolók között milyen arányban vannak romák? Én nem, de sejtem, elég magas.
Saját fajtájuk vérét szivják, akiket, hogy ne haljanak éhen, nekünk kell támogatnunk, köszi! Tehát hová megy az adó fortintjaink jó része?
A Bömössel flangáló romákhoz.
A mi pénzünk, mert azt nem utálják, a pénzünk a krumplink, kukoricánk az jó, de amúgy rohadt módon rasszisták, és utálják a magyarokat.
Persze van akit tényleg segiteni kell, de a romák ebből biznic-t csináltak, és jelentős részük ezzel él, és vissza él.
Kedves Péter! A probléma
Kedves Péter!
A probléma veletek az, hogy a frissen felkarolt célcsoportotok minél szabadabb élethez való jogának lánglelkű védelmezése közben átgázoltok egy a társadalom működtetésében létfontosságú közösségen.
Mondok egy példát, hogy Te is megértsd: mi lenne, ha a Te élnél vidéken és a Te nagy nehezen megtermelt kannabiszodra járna rá a szomszédban lakó deviáns polgártárs. Ugye egy ideig, ha komolyan veszed magad, mondogatnád, hát rászorul, azt a kis bódottágot igazán nem sajnálom tőle. Aztán levernének és elszívnák a teljes készleted, egy morzsát sem hagynának. Másnap meg jól esne egy joint, de sehol semmi, és jönne az este, és bevillanna, hogy a szomszédok is lassan érkeznek, mert rááltak az anyagra és ha nem lesz szer akkor szar lesz neked, mert veled fognak szórakozni.
És az lenne a legszebb, hogy még a rendőrségre se mehetnél a problémáddal...
Azért értékelém, ha a TASZ
Azért értékelém, ha a TASZ hivatalos közleményt adna ki az ügyben, esetleg oknyomozó riportot is készítene, hiszen itt a lokális többség bizony brutálisan bántalmazta a terület egyetlen nem az ő csoportjukhoz/rasszukhoz tartozó lakosát, méghozzá egy védekezésre képtelen, egyedül élő idős nénit, aki elképzelhető, hogy életében egyedül többet dolgozott, mint az egész telep együtt. Vagyis akárhogyis nézzük, az eset bőven lehet rasszista támadás.
Azt is hozzátenném, hogy a 92-éves korban elszenvedett combnyaktörés tudtommal már nem gyógyul, és gondolom a néni házában/házából sem maradt semmi említésre méltó érték, vagyis esélytelen, hogy ezek után a néni valaha is vissza tudna térni (már ha vissza merne ezek után) a saját otthonába. Mi lesz vele ezután?
Érdekelne még a nyomozás állása és a helyi kisebbségi önkori és a Roma Polgárjgi alapítvány véleménye is az ügyben.
Hozzászólás