Romaprogram nem csak romáknak

Négy civil szervezet közbenjárásának köszönhetőn kikerült egy BM dokumentumból a célcsoport etnicizáló, stigmatizáló meghatározása.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda valamint a Társaság a Szabadságjogokért szerint a Belügyminisztérium (BM) megbélyegzi a cigány gyerekeket. A minisztérium a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia keretében olyan modellprogram kidolgozását írja elő, amelynek célja kizárólag a cigány gyerekek jogkövető magatartásának elősegítése. A Belügyminisztérium így azt sugallja, hogy csak a roma származású gyerekek magatartásával van probléma, miközben nyilvánvaló, hogy a jogkövető magatartás minősége nem etnikai vagy szociális helyzet kérdése.

Itt lett volna az alkalom, hogy a kormány – legalább részben jóvátéve sorozatos mulasztásait a gyöngyöspatai események kezelésében – határozottan elítéljen minden, a kollektív bűnösség elvén alapuló politizálást és akciózást, valamint rámutasson a Jobbik felelősségére a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség elleni gyűlölet szításában.

Ehelyett a kormány egyrészt a szélsőjobb érvelését veszi át, másrészt saját nemzetközi jóhíréért aggódik, miközben nyilvánvaló, hogy egy kormányt csak saját tettei és mulasztásai minősíthetnek.

Néhány nappal ezelőtt kaptuk a tájékoztatást, hogy Gyöngyöspata 2011 című filmünkkel díjat nyertünk az V. Roma Élet – Közép-európai Dokumentumfilm Fesztiválon. Úgy döntöttünk azonban, hogy a díjat visszautasítjuk.

Olvassa el Simon János fesztiváligazgatónak írt levelünket, amiből megtudhatja, mi az oka döntésünknek.

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

Magyarországi civil szervezetek – a romákkal és romákért tevékenykedő roma és nem roma civilek – együttműködésében elkészült egy, a romastratégiáról (teljes nevén a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia) szóló, szakmai észrevételeket tartalmazó dokumentum, hogy segítse a stratégia szakmai értékelésében és továbbfejlesztésében közreműködő európai és hazai szereplők munkáját. 

A Hír tévé a Kímélet nélkül című, a gyöngyöspatai iskolai szegregációról szóló filmünkben megfogalmazott kritikákat szó nélkül hagyja, amit jelzésértékűnek tartunk. Szerzői jogi fogást igyekeznek találni rajtunk. Hiába.

A TASZ filmet készített a gyöngyöspatai iskolai szegregációról. Köszönjük a Hír TV-nek a motivációt! A részletekről blogunkon olvashat, videónkat honlapunkon is megtenkintheti.

Gyöngyöspatán 2011. április 26-án, a szélsőségesek több hete tartó  provokációjának következményeként néhány, a Véderőhöz, a Betyársereghez, illetve a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülethez kötődő, fekete ruhás, bakancsos férfi és helyi romák között verekedés tört ki, amely kapcsán tudomásunk szerint csak roma gyanúsítottakkal szemben indult büntetőeljárás. Egyiküket a Gyöngyösi Városi Bíróság már 2011. május 18-án garázdaság miatt 2 év letöltendő börtönbüntetésre, és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, a vádlott azóta előzetes letartóztatásban volt. Az Egri Törvényszék mai napon, II. fokon hozott végzésével az I. fokú bíróság ítéletét megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül, a vádlottat pedig – akinek védelmét a TASZ ügyvédje látja el - azonnali hatállyal szabadlábra helyezte.

A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban  a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.