Az Országgyűlésben jelenleg határozathozatalra vár a családok támogatásáról szóló, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényeknek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amelyet Kósa Lajos Fideszes és Soltész Miklós KDNP-s képviselők terjesztettek a plénum elé. A javaslat értelmében a családi pótlékot kettébontanák nevelési ellátásra (tanköteles kor eléréséig) és iskoláztatási támogatásra (tanköteles kortól). Ha a gyerek adott tanévben 50 tanóráról igazolatlanul hiányzik, az iskolaigazgató ezt jelezné a jegyzőnek, aki gyámhatóságként eljárva a gyermek védelembe vételével egyidejűleg – az előterjesztők eredeti javaslata szerint – elrendelte volna az iskoláztatási támogatás 100%-ának természetben történő nyújtását hat hónapra (ez később meghosszabbítható). Ilyen esetben az önkormányzat elkülönített számlájára befolyó iskoláztatási támogatás természetben történő felhasználásáról a jegyző által kirendelt eseti gondnok határozott volna. A Talabér Márta, Hirt Ferenc és Dr. Tapolczai Gergely Fideszes képviselők által előterjesztett kapcsolódó módosító indítvány indokolása szerint azért van szükség még ezeknél is szigorúbb szabályok bevezetésére – vagyis a családi pótlék határozatlan időre történő felfüggesztésére – mert: „(…) a másodlagos piacon a természetben nyújtott szolgáltatás terméke azonnal megjelenik, és értékesítésre kerül“.
Le kell szögezzük, a TASZ természetesen egyetért azzal: közös társadalmi érdek, hogy minden gyermek rendszeresen járjon iskolába és ott megfelelő színvonalú szolgáltatást, oktatást kapjon. A családi pótlék szabályainak megváltoztatása az igazolatlanul hiányzó gyermekekhez kapcsolódóan azonban e fontos kérdést szankcionáló jelleggel egyetlen elemre, a szülői felelősség-felelőtlenség kérdésére redukálja, miközben nem veszi számba a társadalmi talajvesztéssel, a befogadó iskolák hiányával, az esetleges pedagógusi felelősséggel, a korosztályos befolyásoltsággal, a gyermekjóléti és szociális szolgáltatások nem elégséges voltával összefüggő, a probléma kialakulásában szintén szerepet játszó egyéb elemeket.
A jelenlegi törvénytervezet nem tesz mást, mint kiszolgálja az elmúlt években hangsúlyosan teret nyerő társadalmi közvélekedéseket, amelyeknek egyik erős eleme az a vélt meggyőződés, hogy az iskolából sokat hiányzó gyermekek családjai jellemzően szegények, a szegények pedig: érdemtelenek a társadalmi segítségre, nem tudják a részükre nyújtott pénzbeli ellátásokat megfelelően felhasználni és felelőtlenek gyermekeikkel szemben. E vélekedésnek a jogalkotás oldaláról való alátámasztása, megerősítése szankcionáló jellege miatt tovább gyengíti a társadalmi kohézió, szolidaritás szálait.
Úgy az eredeti törvénymódosító javaslat szerinti modell, mint a családi pótlék felfüggesztését kilátásba helyező módosító javaslat ellen is számos szakmai érv hozható fel, amelyeket az előterjesztők talán nem is ismernek, hiszen javaslatukat a rohamléptű demonstratív politikai jogalkotás részeként mindenféle szakmai egyeztetést nélkülözve terjesztették az Országház elé. Ezek a szakmai ellenérvek röviden úgy összegezhetők, hogy a javaslatok pusztán szankcionáló jellegűek, miközben az iskolai hiányzások problémájának kezelése tagadhatatlanul igényel egyidejűleg pedagógiai, gyermekvédelmi, szociális, szakmaközi és fókuszált, komplex eszközöket.
A TASZ alkotmányossági szempontból is aggályosnak tartja a szóban forgó törvényjavaslatokat. A szociális ellátás természetbeni nyújtására vonatkozó indítvány a szülői jogok korlátozása illetve az eseti gondnok kirendelése kapcsán vethet fel alkotmányossági szempontból kritikát. A családi pótlék felfüggesztését javasoló indítvány pedig - amennyiben a Parlament megszavazza - szinte kizárt, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját: az indítvány értelmében ugyanis a települési jegyző olyan módon kapna jogkört a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) nyújtásának időtartam meghatározása nélküli felfüggesztésére, hogy semmiféle rendelkezés nem garantálja a határozat időközönként megtörténő felülvizsgálatát. Nem szabályozza továbbá a javaslat a felfüggesztés megszüntetésének kötelező eseteit. A javasolt szabályozás tehát semmiféle biztosítékot nem épít be a rendszerbe annak érdekében, hogy a gyermek iskolába járása esetén a család az iskoláztatási támogatást haladéktalanul ismét megkapja, miközben az érintett családok egy része számára a családi pótlék a létfenntartás elengedhetetlen feltétele. Ez a helyzet álláspontunk szerint sérti a jogállamiság alkotmányos elvét.
A mai napon írt levelünkben arra kértük az országgyűlési képviselőket, hogy szavazzanak nemmel a T/21 számú törvényjavaslatra, és ehelyett alapos szakmai előkészítés után komplex intézkedés-csomagot dolgozzanak ki az iskolai hiányzások problematikájának kezelése céljából. Levelünket, amelyben érveink és javaslataink részletesebben kifejtésre kerültek,
itt olvashatja.
Hozzászólások
jogok és kötelességek
A kérdéskör érinti a jogok és kötelességek témáját. Nem szerencsés, ha egy közösségi támogatás csak jogosultságra épül, de semmilyen kötelezettség nem társul hozzá. A magam részéről szívesen igazolnám a nyivlánosság előtt, hogy a családi pótlékot szigorúan a gyerekekre költöm, hiszen rájuk vonatkozóan kapom. (Ha nem lennének, nem kapnám.) Mindennek alapja, hogy a családi pótlékot nem tekintem feltétel nélkül, kötezettségek nélküli jogosultságnak. Ismert tény, hogy éppen a mélyszegénységben élők között felülreprezentáltak azok, akik a támogatások felhasználásában nem mindig veszik figyelembe a gyerekeik érdekeit. (Más tekintetben figyelembe veszik, de családi pótlék felhasználásánál nem mindig.) Nézetem szerint érdemes lenne a neutrálisnak tűnő mélyszegénységben élők fogalmát reálisabb emberképpel felváltani. Az nem hiszem, hogy a szabadság tisztelete nevében, hagyhatjuk, hogy polgártársaink kiszolgáltattak legyenek bárki - beleértve önmagukat is - számára. Én a Provident uzsorakamatától is paternalista módon megvédeném azokat, akik önvédelemre képtelenek. Akik olyan helyzetbe hozták magukat, hogy képtelen az együttműködésre a gyerekeik érdekében az ingyenes szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel (és nem az intézmény hibájából), ott azt hiszem, fokozottabb szerepe lehet az elvárásoknak. Ha nincs ingyen ebéd, nincs ingyen élő sem - a társadalom javait használja, amikor a támogatásokat igénybe veszi. Ez szerintem elvárásokhoz köthető.
Ejnye...
Szerintem ez a törvénytervezet maximálisan megfelelő.
Kiegészíteném azzal, hogy ha a gyerek kötözködik, verekedik az iskolában, a szomszédok videózhassák le kis összegért, hogy mi történik vele otthon.
Ha nem kap enni, az egy dolog.
Ha ütik-verik otthon, mert ez a módi, akkor elvenni a szülőktől, akiket vihetnek Kalocsára-Kőhidára polírozni.
http://www.vicmara.com
Igen is meg nem is
Azért kerestem ki ezt az oldalt, hogy lássam, milyen alkotmányossági kritikákat fogalmaztatok meg, és ezzel egyet is értek. Azzal a részével azonban, hogy "a javaslatok pusztán szankcionáló jellegűek", nem. Szankcionáló javaslatok nem zárják ki, hogy később komplex megoldások is szülessenek - erre még a törvény tömeges alkalmazása előtt is van idő, hiszen a nyári törvénykezési szünetben is folyhatnak szakmai egyeztetések, és hogy egy család rögtön, már októbertől részesüljön a szankcióban, ahhoz gyakorlatilag minden második nap hiányoznia kellene a gyermeküknek. Amellé viszont szükséges egy ilyen szankcionáló törvény is, hogy alkalmazásukra motiváljon.
Ez a törvényjavaslat tehát igényel valódi megoldást nyújtó törvényjavaslatokat is, de ezt be lehet vezetni első körben nélkülük is, nyári szünetben, amikor még van idő a családoknak átgondolni a helyzetet. Később, a szakmai egyeztetések folyamán, vagy akár az első esetek alapján ki lehet dolgozni a további szükséges lépéseket.
Komplex szakmai programokat eddig is finaszírozott az állam, jól felkészített pedagógusokkal, érdekvédőkkel, gyermekjóléti szolgálatok fenntartásával. Sokszor sikertelenül. Igen, itt az ideje a szankcionálásnak, hogy nagyobb figyelmet kapjon a téma, és megszólaljanak a szakértők is.
mi történik?
Úgy látom az országban megvannak a a bűnbakok.A cigányok,a rokkantak,a szegények.A nácizmus közeledik,volt olajbűnöző közreműködésével.
Szia
Bűnbak? Viccelsz ugye? Ha az én gyerekem nem megy iskolába,megbüntetnek,elveszik tőlem.A cigánnyal miért is kell másképpen bánni?
És honnan veszed,hogy a nácizmus közeledik?
mi történik?
Úgy látom az országban megvannak a a bűnbakok.A cigányok,a rokkantak,a szegények.A nácizmus közeledik,volt olajbűnöző közreműködésével.
Névtelen 2010. július 24 szombat - válasz.
Szerintem bűnbak az, akire ráfogják. Bűnöző viszont az, aki embert öl, lop, csal, rendőrt öl - lásd tegnap - . Ezek ellen sokkal, de sokkal szigorubban kellene fellépni. Én mint adófizető állapolgár követelem, hogy a kormány a lehető legkeményebb eszközökkel szoritsa vissza a cigánybűnözést. Követelem, az önfenntartó börtönök bevezetését. A TASZ nevű korcs szervezet, meg a hozzá hasonlók miatt nekd, nekik, nekünk havonta 280,000,.- Ft ba kerül egy bünöző - színes TV, wellnes, sportolási lehetőségek, NO MUNKA! - eltartása. Tartsák el magukat. Én is csak annyi élelmet tudok a gyermekem szájába adni, amennyire a fizetésem lehetőséget ad. Érdekes ez nem eléggé jogszerű a TASZ-nak, hogy a zászlajára tűzze?
Névtelen 2010. július 24 szombat - válasz.
Szerintem bűnbak az, akire ráfogják. Bűnöző viszont az, aki embert öl, lop, csal, rendőrt öl - lásd tegnap - . Ezek ellen sokkal, de sokkal szigorubban kellene fellépni. Én mint adófizető állapolgár követelem, hogy a kormány a lehető legkeményebb eszközökkel szoritsa vissza a cigánybűnözést. Követelem, az önfenntartó börtönök bevezetését. A TASZ nevű korcs szervezet, meg a hozzá hasonlók miatt nekd, nekik, nekünk havonta 280,000,.- Ft ba kerül egy bünöző - színes TV, wellnes, sportolási lehetőségek, NO MUNKA! - eltartása. Tartsák el magukat. Én is csak annyi élelmet tudok a gyermekem szájába adni, amennyire a fizetésem lehetőséget ad. Érdekes ez nem eléggé jogszerű a TASZ-nak, hogy a zászlajára tűzze?
Szóljon hozzá!