A gyülekezés szabadsága

A magyar alkotmány 62. § (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását”.

A gyülekezési jog azért képez külön csoportot a kommunikációs jogokon belül, mert e jogát az egyén másokkal közösen gyakorolja, míg egyéb véleménynyilvánítás esetén szintén másokkal kommunikál, de az egyénileg történik. A gyülekezés szabadsága biztosítja, hogy az emberek valamilyen cél érdekében ad hoc jelleggel összejöjjenek másokkal. A gyülekezés szabadsága azért fontos alapjog, mert a gyülekezés résztvevője – nem képviselő útján, hanem - másokkal közösen nyilvánítja ki a véleményét. A gyülekezés legtöbbször közterületet foglal el, célja a figyelemfelkeltés és a nyomásgyakorlás. A gyülekezés megsokszorozza az egyéni véleménynyilvánítás erejét, tudatja, hogy a vélemény egy összefogásra kész közösség álláspontja, melynek tagjai elszántak a közös cselekvésre.

A gyülekezési jogot a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény szabályozza.

Ajánló:

A TASZ közirata a gyülekezési szabadságról

Gyülekezési szabadság 1x1

A TASZ alkotmánybírósági indítványa a Fővárosi Közgyűlés 59/1995. (X.20.) rendelete ellen

Az alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos határozatai:

55/2001. (XI. 29.) AB határozat

4/2007. (II. 13.) AB határozat 

75/2008. (V.29.) AB határozat

Megosztás