2004 májusában nyolcvan kérdésből álló kérdőívvel fordultunk az egyes budapesti kerületek rendőrkapitányaihoz. A kérdések a közterületi kamerás térfigyelő rendszerek telepítésére, technikai feltételeire, jogi, ill. gazdasági hátterére, a lakosság hozzáállására, a rendszerek ellenőrzésére, a személyzetére és a személyzet képzésére vonatkoztak.

Kérdőíveinkre meglepő módon nem a kerületi rendőrkapitányok, hanem a BRFK hivatalvezetője a kerületi adatokat összesítve válaszolt. Sajnos néhány témakörben azonban újabb levelünk után sem volt hajlandó adatot szolgáltatni, annak ellenére, hogy az Adatvédelmi Biztos a BRFK megkeresésére úgy foglalt állást, hogy az általunk kért adatok közérdekűek.

Ezek után 2004. november 24-én a közérdekű adatok kiadása iránt pert indítottunk a BRFK ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. Az ilyen ügyekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint a bíróság soron kívül jár el.  

  •  A bíróság 2004. december 2-án keresetpontosításra szólította fel a TASZ-t.
  • 2004. december 22-én eleget tettünk a felszólításnak.
  • 2005. január 5-én a bíróság elutasította a hiánypótlásunkat arra hivatkozva, hogy a „bíróság megvizsgálta a kérdőívet, és abban közérdekű adatot nem talált. A kérdésekből nem derül ki, hogy mely kerület adatait kérdezik, és nem adatok vannak benne, hanem kérdések vannak megfogalmazva”.
  • a végzés ellen 2005. január 26-án fellebbeztünk, majd hét hónap csend következett a bíróság részéről soron kívül. 2005 augusztusában a Fővárosi Bíróságnál (FB) érdeklődtünk, hogy hogy áll a fellebbezésünk elbírálása.
  • az FB Gazdasági Kollégiumának vezetője 2005. augusztus 16-i levelében arról tájékoztatott minket, hogy még júliusban áttették az ügyünket a Polgári Kollégiumhoz.
  • következőnek (2005. szeptember 5-én) arról értesültünk, hogy 2005. augusztus 23-án a Polgári Kollégium ki is osztotta az egyik tanácsának az ügyünket azzal, hogy soron kívül határozzanak benne.
  • 2005. szeptember 27-én meg is született az FB végzése, amely hatályon kívül helyezte a PKKB végzését. Ennek „kapcsán a másodfokú bíróság mindenekelőtt arra mutat rá, hogy az első fokú bíróság tévesen értelmezte a kérdőíven szereplő kérdéseket- lsd. a kérdés szövegéből mi az, amit a felperes közérdekű adatnak tart és közölni kér −, ebből következően a keresetpontosításra vonatkozó felhívása sem volt helytálló. A kérdések ugyanis már önmagukban közérdekű adatnak minősülnek, így e tekintetben további pontosításuk szükségtelen volt.”
  • a soron kívüli per első tárgyalását kis híján egy évvel a keresetlevél benyújtása után 2005. december 5-re tűzték ki.
  • a per második tárgyalásán (2006. január 9-én) a bíróság meghozta elsőfokú ítéletét, amelyben elutasította TASZ keresetét.  

A per másodfokú tárgyalására 2006. november 7-én került sor a Fővárosi Bíróságon. A bíróság a keresetünkben foglaltak többségének helyt adott, és kötelezte a BRFK-t az alábbi közérdekű adatok kiadására: térfigyelő-rendszer működtetésének statisztikái, illetve az erre vonatkozó hatástanulmány; kamerák elhelyezkedésének megjelölése (illetve az erre vonatkozó térkép, ha rendelkezésre áll); a térfigyelő-rendszerek működtetéséről a helyi önkormányzatokkal kötött megállapodások, szerződések; a kamerákat jelző táblák száma és helye; a térfigyelő rendszerek bővítésére vonatkozó stratégia.

A közterületi térfigyelő-rendszerekre vonatkozóan kiadott intézkedések illetve utasítások, valamint egyéb szabályzatok kiadásának megtagadását alaposnak találta a Fővárosi Bíróság. A bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a fenti adatokat. A jogerős ítéletet 2006. december 21-én vettük kézhez, valószínűleg a BRFK is körülbelül ekkor.

A rendőrség januárban arról értesítette társaságunkat, hogy az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz.

A Bíróság a kérelem alapján ítéletében hatályon kívül helyezte a jogerős ítélet azon rendelkezéseit, amellyel a rendőrséget a térfigyelő-rendszer működtetésének statisztikái, illetve az erre vonatkozó hatástanulmány kiadására, kamerák elhelyezkedésére vonatkozó figyelmeztető táblák számának és helyének, valamint a térfigyelő rendszerek bővítésére vonatkozó stratégia közlésére kötelezte.

A Bíróság a statisztikák és a hatástanulmány tekintetében arra hivatkozott, hogy az alperes erre vonatkozóan már valamennyi birtokában lévő adatot kiadta. A térfigyelő kamerák létére felhívó táblák elhelyezésénél az alperes válaszai alapján abból indult ki, hogy a tájékoztatás a kamerák helyszínén található. A térfigyelő rendszerekre vonatkozó stratégiákkal kapcsolatban kiemelte, hogy közérdekű adatkérésünk általánossága miatt a kért adatok egy későbbi döntés meghozatalának előkészítését jelentik, tehát az alperes ezek kiadására nem kötelezhető.

Az ítélet azonban kötelezi a rendőrséget térfigyelő kamerák pontos helyének megjelölésére, valamint a kamerák működésével kapcsolatban az egyes rendőrkapitányságok és az önkormányzatok között létrejött szerződések kiadására.

A kamerák pontos elhelyezkedését, a BRFK által kiadott adatok alapján a www.geospace.hu oldalon találja meg.

Megosztás: 

Kapcsolódó hírek

Kommentek