Ahhoz, hogy valaki élni tudjon a törvényben biztosított jogával és a művi vetélést, vagyis az abortuszt válassza, hosszú és összetett bürokratikus eljáráson kell átesni, mely nem minden esetben támogatja a nő döntését. Ezzel a tájékoztatóval ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy minél könnyebb legyen eligazodni az útvesztőben.

A következő kérdésekre adunk választ:

Mit is jelent az abortusz?

Hogyan történik?

Ki kérheti?

Mit jelent a „súlyos válsághelyzet”?

Meddig lehet kérni a terhesség megszakítását?

Hogyan zajlik az eljárás súlyos válsághelyzet esetén?

Mi az eljárás, amikor a terhesség bűncselekmény következménye?

Lehet-e tanácsadásnak hívni azt, ami kötelező?

Mire lehet számítani a tanácsadáson?

Van az orvosnak „vétójoga”?

Lelkiismereti-és vallásszabadság - de kié?

Meddig tart az orvosi titok?

Mi lesz az adatokkal?

Menyibe kerül a művi megszakítás?

 

Mit is jelent az abortusz?

Az abortusz vetélést jelent, ami lehet spontán vagy művi. Ennek ellenére a gyakorlatban a kifejezést a művi terhesség megszakításra használják.

Most azokat az eseteket vizsgáljuk, amikor nem egészségügyi indokra hivatkozással kérik az abortuszt, vagyis a súlyos válsághelyzet, és az erőszak esetét.

Hogyan történik?

Történhet műtéti úton, illetve gyógyszerrel. Magyarországon a gyógyszer nem kapott forgalomba hozatali engedélyt, így nem hozzáférhető.

Egyedi engedély alapján továbbra is lehetséges lenne az erre vonatkozó ESzCsM rendelet alapján. 2012 őszéig volt elérhető egy budapesti magánklinikán, de a sorozatos hatósági vizsgálatok miatt ma már nem hozzáférthető a tablettás beavatkozás.

A következő két rövid filmet Hatala Noémi készítette és a hvg.hu-n jelentek meg. Az elsőben a magyarországi abortusz helyzetet mutatja be, míg a második a gyógyszeres abortuszhoz való hozzaférés ellehetetlneítéséről szól. 

Úgy szeretnék gyereket, hogy örülök from hvg.hu on Vimeo.

A politikusok nem nyelik le az abortusztablettát from hvg.hu on Vimeo.

Ki kérheti?

  • azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
  • a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
  • a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
  • az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.

Ebben az összefoglalóban az utóbbi két esettel foglalkozunk.

Mit jelent a „súlyos válsághelyzet”?

A Magzatvédelmi törvény (Mtv.) szerint:

 „Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.”

Fontos tudni, hogy senki nem jogosult vizsgálni, hogy a „válsághelyzetet” mi indokolja. Nem is lehetséges, hiszen erre nem lehet megfelelő objektív mércét találni, mivel egyéni élethelyzetekről van szó. Mindenki maga jogosult eldönteni, hogy az adott helyzetet hogyan tudja megoldani.  Tehát amennyiben a nő úgy ítéli meg, hogy ilyen helyzetben van, azt senki nem kérdőjelezheti meg.

Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatása szerint – melyben a 2001-től 2010 ig terjedő adatokat aggregálja – a válsághelyzet okaként első helyen az anyagi helyzet, másodikként a párkapcsolati probléma, harmadikként pedig, hogy az érintett nem szeretne több gyermeket vállalni.

Meddig lehet kérni a terhesség megszakítását?

Főszabály szerint a várandósság 12. hetéig szakítható meg a terhesség. Nagyon fontos a kérelmet minél hamarabb benyújtani, mert a beavatkozást megelőzően két alkalommal is kötelező tanácsadáson részt venni. Vannak azonban kivételes esetek, amikor ez a határidő meghosszabbodik:

A terhesség annak 18. hetéig szakítható meg, ha a nő

  • korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, tehát kiskorú, illetve gondnokság alatt áll
  • terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12. hetet. Ilyen eset fordulhat elő, ha az orvos nem ismeri fel időben  a terhesség fennállását, illetve ha valamilyen szükséges vizsgálatot későbbre tűznek ki.

Hogyan zajlik az eljárás súlyos válsághelyzet esetén?

A folyamat a következőképp történik:

  • szükség van egy orvosi igazolásra, mely megállapítja a terhességet
  • a családvédelmi szolgálatnál írásban rögzítik a kérelmet, majd megtörténik az első tanácsadás
  • második alkalommal is meg kell jelenni a szolgálatnál
  • ezt követőn lehet jelentkezni az egészségügyi intézményben a beavatkozás elvégzése végett.

Először is szükséges egy az orvos által kiállított igazolás, mely a terhesség fennállásának tényét bizonyítja. Ennek birtokában lehet részt venni a családvédelmi szolgálatnál tanácsadáson. Az első tanácsadáson a törvény szerint még nem kötelezhető nő az adatainak közlésére. Ezzel ellentmondásban van, hogy az igazolást, ami névre szól, viszont be kell mutatni.

A nőnek nem kell egyedül résztvennie a tanácsadáson, sőt, a törvény kifejezetten utal arra, hogy ha lehetséges, a magzat apja legyen jelen. Fontos, hogy az apa részvétele és hozzájárulása nem tehető kötelezővé, a törvény csupán egy preferenciát fogalmaz meg. Mivel a terhesség ténye egy különleges, ún. szenzitív személyes adat, így semmiképp sem kötelezhető a nő arra, hogy azt akarata ellenére bárkivel – akár az apával –  közölnie kelljen. Az ÁNTSZ tízéves statisztikájából kitűnik, hogy a várandós nők jellemzően, átlagosan az esetek 80%-ában, egyedül jelennek meg  a tanácsadáson.

Azonban ha a terhes nő 18 éven aluli vagy gondnokság alatt van, akkor ahhoz mindenképpen szükséges a szülő, a törvényes képviselő hozzájárulása.

Az első tanácsadás után 3 nap elteltével kell résztvenni a második tanácsadáson, amennyiben a nő továbbra is fenntartja szándékat. A statisztika alapján a nők túlnyomó többsége – átlagosan több, mint 95 % – a második tanácsadást követően is fenntartja eredeti szándékát és megszakíttatja  terhességet.

Fontos megemlíteni, hogy az ENSZ nőjogi bizottsága (CEDAW: Committee on the Elimination of Discrimination against Women) komoly aggodalmait fejezte ki a magyarországi tendenciákkal kapcsolatban és megállapította többek között, hogy a kötelező várakozási időnek semmilyen egészségügyi indoka nincsen.

A második tanácsadás végén a terhesség-megszakítás iránti kérelmet írásban rögzítik, ekkor kell csak a törvény szerint a személyes adatairól (név, cím) nyilatkozni a nőnek. A kérelmet alá kell írni és meg kell nevezni a beavatkozás elvégzésére választott egészségügyi intézményt. A kérelmet a munkatárs aláírja és átadja a kérelmezőnek, annak másolatát megküldi a választott egészségügyi intézménynek.

A nő a második tanácsadást követően kérőlapot kap, ezt követően legkésőbb 8 napon belül jelentkezni kell a kiválasztott egészségügyi szolgáltatónál, kórházban. A kétszeri tanácsadáson való részvételt követően még egy lépés szükséges: a beavatkozáskor ismételt írásos beleegyező nyilatkozatra van szükség.

A jelentkezés nem jelenti azt, hogy feltétlenül azonnal elvégzik a beavatkozást, lehet, hogy későbbi időpontot adnak. Ilyen esetben történhet, hogy eltelik a 12. hét. Ilyenkor lehet hivatkozni arra, hogy a túllépésre a szolgáltató mulasztása miatt került sor, így ilyenkor a feni ismertetett kivételre hivatkozással a 18. hétig van lehetőség a megszakításra.

Mi az eljárás, amikor a terhesség bűncselekmény következménye?

Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, az elkövetésről, illetve annak alapos gyanújáról a nyomozóhatóság által kiállított hivatalos dokumentum szükséges, ezt a kérelemhez csatolni kell. Fontos tudni, hogy a nemi erőszak – az új Büntető Törvénykönyv szerint szexuális erőszak alapesetben magánindítványra büntetendő. Ez azt jelenti, hogy a sértettnek kell személyesen feljelentést tennie.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez esetben csak egy tanácsadás szükséges, annak tartalma is szűkebb, de az örökbeadás lehetőségéről és feltételeiről kötelező tájékoztatást adni.

Lehet-e tanácsadásnak hívni azt, ami kötelező?

A válsághelyzet alapján terhesség megszakítást kérő nőnek kettő alkalommal kötelezően meg kell jelennie a családvédelmi szolgálatnál. Ilyen szolgáltatást az állami családvédelmi szolgálat, vagy egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy természetes személy is végezhet az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában. A jelenlegi gyakorlat alapján elmondható, hogy túlnyomó többségben vannak a népegészségügyi szakigazgatási szervek keretei között működő állami szolgálatok, tehát a családvédelmisek.

Fontos tájékozódni, hogy a szolgálatot ki működteti, mert akár radikális magzatvédő szervezetek, illetve egyházak is jogosultak lehetnek e tevékenység végzésére jogszabály szerint. Tőlük valószínűsíthetően nem várható elfogulatlan tájékoztatás. Adatvédelmi és a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szempontjából fontos kiemelni, hogy bármelyik szolgáltató választható, nincs lakóhelyhez kötve. Ez különösen fontos lehet kisebb települések esetében, hogy titokban lehessen tartani a tényt, hogy valaki tanácsadáson járt.

A családvédelmi szolgálat természetesen igénybe vehető válsághelyzet és a kötelező tanácsadás esetén túl is, családtervezés, információszerzés céljából. Ugyanakkor a fent hivatkozott ÁNTSZ statisztika alapján világosan látszik, hogy a szolgálatokat döntően (átlagosan 81%) csak a kötelező tanácsadás végett keresik fel. Látható tehát, hogy itt volna lehetőség tenni a nemkívánt terhességek megelőzőséért, erősíteni ezt a tevékenységi kört.

Mire lehet számítani a tanácsadáson?

Az első tanácsadásnak a magzat megtartása érdekénen kell történnie, de tiszteletben tartva a nő érzéseit és méltóságát.  A törvény hosszú, tételes felsorolást ad arról, mit kell tartalmazzon a tájékoztatás. Természetesen nagyon fontos, hogy a tájékoztatás korrekt és alapos legyen, és mindazzal együtt, hogy a törvényben foglalt célnak eleget kell tenni, nem elfogadható a nyomásgyakorlás. Az első alkalommal felvilágosítást kell adni

  • a gyermek vállalása esetén elérhető anyagi támogatásokról
  • az olyan szervezetekről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére;
  • az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről;
  • a válsághelyzet feloldására alkalmas segítségnyújtási formákról, és fel kell ajánlani a közreműködését ezek igénybevételéhez, valamint az inkubátorban történő elhelyezés lehetőségéről;
  • a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, beavatkozás veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásáról;
  • a megszakítás szándékának fenntartása esetére a második tanácsadás szükségességéről, legkorábban az elsőt követő 3. napon.
  • A második alkalommal tájékoztatást kell nyújtani
  • a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről;
  • körülményeiről, módjáról;
  • a beavatkozást végző egészségügyi intézményekről, valamint
  • a családvédelmi szolgálat segítségnyújtásának lehetőségéről a beavatkozást követően, és egyidejűleg felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében, a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereinek ismertetésével;
  • a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről.

Van az orvosnak „vétójoga”?

Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta a törvényben meghatározott időt vagy a beavatkozás elvégzése a nő egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben az állapotos nő szakmai felülvizsgálatot kérhet.

A felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző szervekről az állapotos nőt tájékoztatni kell. A felülvizsgálat során a felmerült kérdések eldöntésére a beavatkozást megtagadó egészségügyi intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa jogosult. A döntést két napon belül meg kell hozni. Amennyiben erre mégsem kerül sor, és emiatt történik a határidő túllépése, akkor szintén a kiegészítő szabály (18. hét) a vonatkozó határidő. 

Azt, akinek terhessége megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen megtagadta, illetve aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni. Így kell tenni akkor is, ha nem fogadja el a terhesség megszakítására vonatkozó szakmai javaslatot.

A veszélyeztetettként nyilvántartásba vett nő esetén a terhesgondozás keretében soron kívüli vizsgálatokat kell végezni, illetve a nőt szükség esetén fekvőbeteg-intézmény terhes-szakambulanciájára vagy terhespatológiai osztályára felvenni. Egyéb követelmény jogszabályi szinten nincs meghatározva, ám látható, hogy fokozottabb kontrollt jelent. Ez egyrészről fontos a nő egészsége szempontjából, ám esetlegesen az önrendelkezési jog sérelmének veszélyét is magában rejtheti, hiszen konkrét egészségügyi kockázat nélkül kezelik veszélyeztetett terhesként, ami adott esetben indokolatlan beavatkozásokat és fekvőbeteg-ellátást jelenthet.

Lelkiismereti-és vallásszabadság - de kié?

Az egészségügyi dolgozóktól (mind a tanácsadást végző védőnőtől, mind a beavatkozást végrehajtó orvostól) elvárható, hogy a nő önrendelkezési jogát, döntési szabadságát tiszteletben tartva járjon el. Meg kell(enne) érteniük, hogy a válsághelyzet valóban egy nehéz döntési szituáció, ám a nő már meghozott döntéssel érkezik a szolgáltatóhoz. Ilyen különösen sérülékeny helyzetben a legkisebb nyomásgyakorlás is jogsértő, amit természetesen igen nehéz bizonyítani.

Ki kell emelni, hogy a Polgári törvénykönyv alapján a személyiségi jogok sérelme kártérítési igényt alapoz meg. Született egy bírósági döntés is (BDT2003. 764), mely hangsúlyozza, hogy a szakorvosnak mindent meg kell tennie az újabb terhesség vállalhatósága érdekében, így nemcsak joga, de kötelezettsége is - a terhes nő és a születendő gyermek védelmében - a korábbi terhesség-megszakítás körülményeinek tisztázása, e körben az előzmény orvosi iratokban foglaltak megismerése, a páciens kikérdezése. A terhes nő személyhez fűződő jogai ilyen esetben nem sérülhetnek. A fentiek elmulasztása - a bizonyítás eredményétől függően - a nem vagyoni kártérítést megalapozza.

Az Egészségügyi törvény lehetőséget ad olyan esetben az ellátás megtagadására, ha az orvos meggyőződésével ellenkezik. Ezt csak akkor teheti meg, ha a beavatkozás elmulasztása a nő egészségét nem befolyásolja károsan, és másik orvoshoz irányítja.

Ilyen esetben is előfordulhat azonban, hogy megtörténik a határidő (12. hét) túllépése, mire sikerül megtalálni a beavatkozást végző orvost, és időpontot is sikerül egyeztetni. Ekkor lehet hivatkozni arra, hogy az orvos miatt történt, tehát a 18. hétig elvégezhető a beavatkozás.

Meddig tart az orvosi titok?

Az orvosi titoktartás kötelezettsége természetesen alapvető szabály és az egészségügy egész rendszerének alapja kell legyen. A kérőlap kiállításáig a nő nem kötelezhető személyes adatainak felfedésére, erről tájékoztatni kell. Ezt követően azonban a kérőlapon rögzíteni kell nevét, leánykori nevét, anyja neve: születési helyét és idejét lakó-illetve tartózkodási helyét.

Mi lesz az adatokkal?

A szolgáltatónak továbbítani kell az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal felé. A formanyomtatvány a név feltüntetését ugyan nem kéri, de olyan mennyiségű adat szerepel benne, amelyről az egyén személyazonossága igen könnyen megállapítható.

Menyibe kerül a művi megszakítás?

Jelenleg (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2011-ben kiadott, visszavonásig hatályos közleménye alapján) 29 710.- Ft, ha nem egészségügyi ok miatt kérelmezik. Fontos tudni, hogy szociális rászorultság alapján támogatás igényelhető.

Szociális támogatást azon nők igényelhetnek, akik valamely szociális ellátásban részesülnek. Ezt a költségtérítést mind a válsághelyzetre mind a bűncselekményre hivatkozás esetén meg kell fizetni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó hírek

Kommentek