Betegjogi útmutató középiskolásoknak

A következőkben a Társaság a Szabadságjogokért által, a Budapest Bank Budapestért Alapítványa támogatásával készült tájékoztató oldalt olvasható, amely 14 és 18 év közöttieket megillető betegjogokról kíván információt nyújtani. A kérdéseket és a válaszokat bővíteni fogjuk a beérkezett visszajelzések alapján. A jobb oldalt található gombokra kattintva megnézhető egy rövid videó és letölthető egy útmutató, amelyek a forrás megjelölésével szabadon letölthetők és sokszorosíthatók, továbbküldhetők.

Kérdés: Mi történik, ha a kórházban nem tudnak azonnal ellátni?

Válasz: Ha a betegséged, állapotod nem igényel azonnali ellátást, és nem biztosítható, hogy azonnal vagy rövid várakozás után elássanak, akkor várólistára kerülsz. Ha eltörött a lábad, akkor az azonnali ellátást igényel, de vannak olyan műtétek, amelyeknél hosszabb várakozás sem kizárt. A várólistára kerülés sorrendjét a felkerülés időpontja szabja meg elsősorban, de ettől orvosilag indokolt esetben, ha valakinek az állapota súlyosabb, el lehet térni. A várólistákat online is meg lehet nézni, ezen azonosító alapján szerepelnek az egyes emberek.

Kérdés: Muszáj a szüleimnek is elkísérniük, ha elmegyek a valamilyen rendelésre vagy a háziorvoshoz?

Válasz: Attól függ, hogy milyen célból mész. Vannak olyan beavatkozások, amelyekről nem dönthetsz egyedül. A véleményedet azonban ilyenkor is elmondhatod, s azt a lehetséges mértékben figyelembe kell venni. Ezek az ún. invazív beavatkozások, nem tartozik ide egy egyszerű vizsgálat, legyen az fogorvosi, nőgyógyászati vagy szemészeti, viszont invazív beavatkozások a műtétek, így a gyökérkezelés vagy mandulaműtét is. Ezekhez írásbeli beleegyezés szükséges, s ezt a szüleid adhatják meg helyetted.

Kérdés: Úgy tudom, hogy a vizsgálatok, beavatkozások előtt tájékoztatni kell a betegeket. Ehhez nekem is jogom van?

Válasz: Igen, a tájékoztatás és a kérdezés joga akkor is megillet, ha nem dönthetsz egyedül az ellátásról. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, amit megértesz, nem lehet tele orvosi szakkifejezésekkel például, s mindenre ki kell terjednie. Ezt követően ha valami nem világos, kérdezhetsz is.

Kérdés: Ha nem értek egyet a szüleimmel az ellátással kapcsolatban, mit tehetek?

Válasz: Egyrészt még akkor is figyelembe kell venni a véleményedet az orvosoknak, nővéreknek, ha nem hozhatod meg az adott döntést egyedül. Másrészt, ha elmúltál 16 éves, akkor írásbeli nyilatkozatban megnevezheted azt a szülődet, akit szeretnél, ha az ellátással kapcsolatos döntést meghozná, illetve ki is zárhatsz bárkit e körből.

Kérdés: Muszáj minden beavatkozásba beleegyezni?

Válasz: Természetesen nem, két különleges eset van. Az egyik az, ha az ellátás elmaradása súlyos vagy maradandó károsodást okozhat, a másik az életmentő vagy életfenntartó beavatkozások visszautasítása. Az első esetben a 18 éven aluliaknál nem utasítható vissza az ilyen ellátás. Nehéz felsorolni, hogy milyen ellátások lehetnek az ilyenek, de például a vérátömlesztés ilyen. A másik esetben, az életmentő vagy életfenntartó beavatkozást visszautasítani csak halálos vagy gyógyíthatatlan beteg esetében lehetséges. 14 és 18 év közöttiek esetében bíróság hagyja jóvá a beteg ellátás visszautasításáról szóló nyilatkozatát, emellett még egy háromtagú orvosi bizottság döntése is szükséges.

Kérdés: Ha bent kell maradnom a kórházban, éjszaka is velem lehet valaki?

Válasz: Igen, 18 éves korodig és utána, ha súlyos állapotban vagy, akkor jogod van hozzá, hogy az a személy, akit szeretnél folyamatosan melletted legyen.

Kérdés: Mi van, ha nem akarok bent maradni a kórházban, pedig az orvosok szerint még kéne?

Válasz: A kórházat bármikor elhagyhatod, de előtte szólnod kell a kezelő orvosodnak. Ha bejelentés nélkül hagyod el a kórházat, akkor erről értesítik majd a szüleidet. Nem hagyhatod el a kórházat abban az esetben, ha állapotod, betegséged másokat veszélyeztet.

Kérdés: Ki lehet bent a vizsgálat körben?

Válasz: Alapvetően azok, akik a vizsgálatodat végzik, akiknek a jelenléte emiatt szükséges, s akinek a jelenlétéhez hozzájárultál. Ha valaki olyan jön be a szobába, akit nem ismersz, akkor megkérdezheted a nevét és beosztását, illetve, ha nem szükséges a jelenléte, megkérheted, hogy menjen ki. Jogod van ahhoz is, hogy a gyógykezelés során mások ne láthassanak, ne halhassanak téged, kivéve, ha ez sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot miatt szükséges.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.

Beleállunk: ki fogjuk harcolni a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságát!

Elfogadhatatlan, amit a Magyarországon előforduló kórházi fertőzések adataival művel az állam. Bujkálás, kavarás, sunyiskodás, jogsértés, hülyének nézés – úgy tűnik, a kormányzati szerveknek bármi megéri, csak elkerülhessék az adatok nyilvánosságra hozatalát. Itt az utolsó esély: ha most sem teszik közzé a számokat kórházankénti bontásban, perre megyünk.

25 kilométert gyalogolni a legközelebbi ügyeletre - 1.rész

Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.