A CEU elűzése Magyarországról alkotmányellenes

A felsőoktatási törvény módosítását tervezi a Kormány, aminek következtében jelentős nehézségekbe ütközne a külföldi egyetemek hazai működése. A felsőoktatási törvény jelenleg is biztosítja, hogy csak akkreditált, vagyis szakmai követelmények alapján engedélyezett működésű intézmények folytathassanak Magyarországon felsőoktatási tevékenységet. A Kormány tervezete azonban újabb feltételekhez kötné a külföldi egyetemek hazai működését: nem elég, ha külföldön akkreditált képzést biztosítanak Magyarországon, ezt ezentúl csak akkor tehetnék meg, ha külföldön is oktatnak. Sőt: a tervezet értelmében csak a Kormány “elvi támogatását” élvező külföldi egyetemek működhetnének hazánkban. A felsőoktatási törvény tervezett módosításai alkotmányellenesek, mivel önkényesen korlátozzák a kutatás valamint a tanítás és a tanulás szabadságát.

A törvénytervezet látszólag általánosságban változtatja meg a külföldi akkreditációjú egyetemek magyarországi működésének feltételeit. Ám a felsőoktatási államtitkár is  megerősítette,, hogy nincs más Magyarországon működő külföldi egyetem, amelynek a Közép-Európai Egyetemhez (CEU) hasonló terhet jelentene az új szabályozás. A CEU küldetésnyilatkozata szerint a nyílt társadalom értékei, az egyenlő emberi méltóság, az emberi jogok, és a demokrácia mellett elkötelezett felsőoktatási intézmény. Értékvállalásai tükrében az egyetem számos alkalommal fejtett ki véleményt közéleti kérdésekben, például 2015-ben az intézmény megnyitotta a képzéseit a Magyarországra érkező menekültek előtt, ezzel is támogatva az üldöztetések áldozatait. Mindezek olyan világnézeti elköteleződést jelentenek, amelyet a jelenlegi kormányzat nem tart kívánatosnak Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy a kormány egy újabb törekvését látjuk, amelynek célja, hogy felszámoljon minden olyan szellemi közösséget, amellyel nem ért egyet. Ugyanebbe a sorba illeszkedik a közéleti kérdésekben kritikus civil szervezetek kormányzati vegzálása, és a kormánykritikus média bedarálása.  

A tervezet azonban attól függetlenül is alkotmányellenes, hogy melyik egyetemet érinti hátrányosan. Az egyetemek és általánosságban a felsőoktatási szektor szabad, autonóm működése a kutatás, a tanítás és a tanulás szabadságából eredő alkotmányos jog és követelmény. A külföldi egyetemek magyarországi tevékenysége elé gördített újabb feltételek alkotmányos jogokat korlátoznak -- anélkül, hogy ezt racionális okok igazolnák.  A törvényjavaslat  a külföldi egyetemek hazai működését ezt “támogató” nemzetközi szerződések, vagyis politikai akarat kérdésévé tenné. Szabadságjogok érvényesülse azonban nem lehet a kormány politikai akaratának függvénye. A tervezet tehát újabb lépés afelé, hogy a Kormány mind nagyobb politikai kontrollt gyakoroljon a felsőoktatás kutatási és oktatási tevékenysége felett.

A szabad oktatást és kutatást a kormány pillanatnyi kommunikációs céljainak alárendelni  ostoba jogsértés, veszélyezteti azt a munkát, aminek eredményei mindannyiunk életében nélkülözhetetlenek. Szolidárisak vagyunk mindenkivel, akinek alkotmányos szabadságát önkényesen korlátozzák Magyarországon, jelen esetben a CEU-val. Bár egy egyetem nem feltétlenül szorul erre, a szabadságjogok jogi védelmében szerzett tapasztalatainkkal szívesen segítjük a CEU-t, ha ez szükséges.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Iskolák egyházi fenntartásba adása

Habár az iskolarendszer működtetése elsősorban az állam feladata, lehetőség van arra, hogy egyes iskolákat az egyház átvegyen, átvállalva azok fenntartását. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy ki dönthet az átadásról, milyen speciális szabályokkal kell számolniuk az iskolában maradóknak, valamint, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik ragaszkodnak a vallásilag és világnézetileg semleges oktatáshoz.

Kipereltük az EMMI-ből az iskolafenntartó egyházak szerződéseit

Magyarországon erősödő tendencia, hogy a közoktatást az állam kiszervezi az egyházaknak: egyre több iskolát vesz át fenntartóként valamelyik egyház. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ilyenkor köznevelési szerződést köt az egyházi fenntartóval. Ezekből a szerződésekből derül ki, hogy az állam milyen feltételekkel adja át az egyházaknak a közoktatási feladatok ellátását. Tudni szerettük volna, mik ezek a feltételek, ezért kikértük az EMMI-től a köznevelési szerződéseket. Az EMMI azonban megtagadta a szerződések kiadását. Pereltünk és nyertünk: a bíróság elsőfokon kötelezte az EMMI-t a szerződések kiadására. Az ítélet nem jogerős.