A CEU elűzése Magyarországról alkotmányellenes

A felsőoktatási törvény módosítását tervezi a Kormány, aminek következtében jelentős nehézségekbe ütközne a külföldi egyetemek hazai működése. A felsőoktatási törvény jelenleg is biztosítja, hogy csak akkreditált, vagyis szakmai követelmények alapján engedélyezett működésű intézmények folytathassanak Magyarországon felsőoktatási tevékenységet. A Kormány tervezete azonban újabb feltételekhez kötné a külföldi egyetemek hazai működését: nem elég, ha külföldön akkreditált képzést biztosítanak Magyarországon, ezt ezentúl csak akkor tehetnék meg, ha külföldön is oktatnak. Sőt: a tervezet értelmében csak a Kormány “elvi támogatását” élvező külföldi egyetemek működhetnének hazánkban. A felsőoktatási törvény tervezett módosításai alkotmányellenesek, mivel önkényesen korlátozzák a kutatás valamint a tanítás és a tanulás szabadságát.

A törvénytervezet látszólag általánosságban változtatja meg a külföldi akkreditációjú egyetemek magyarországi működésének feltételeit. Ám a felsőoktatási államtitkár is  megerősítette,, hogy nincs más Magyarországon működő külföldi egyetem, amelynek a Közép-Európai Egyetemhez (CEU) hasonló terhet jelentene az új szabályozás. A CEU küldetésnyilatkozata szerint a nyílt társadalom értékei, az egyenlő emberi méltóság, az emberi jogok, és a demokrácia mellett elkötelezett felsőoktatási intézmény. Értékvállalásai tükrében az egyetem számos alkalommal fejtett ki véleményt közéleti kérdésekben, például 2015-ben az intézmény megnyitotta a képzéseit a Magyarországra érkező menekültek előtt, ezzel is támogatva az üldöztetések áldozatait. Mindezek olyan világnézeti elköteleződést jelentenek, amelyet a jelenlegi kormányzat nem tart kívánatosnak Magyarországon. Nyilvánvaló, hogy a kormány egy újabb törekvését látjuk, amelynek célja, hogy felszámoljon minden olyan szellemi közösséget, amellyel nem ért egyet. Ugyanebbe a sorba illeszkedik a közéleti kérdésekben kritikus civil szervezetek kormányzati vegzálása, és a kormánykritikus média bedarálása.  

A tervezet azonban attól függetlenül is alkotmányellenes, hogy melyik egyetemet érinti hátrányosan. Az egyetemek és általánosságban a felsőoktatási szektor szabad, autonóm működése a kutatás, a tanítás és a tanulás szabadságából eredő alkotmányos jog és követelmény. A külföldi egyetemek magyarországi tevékenysége elé gördített újabb feltételek alkotmányos jogokat korlátoznak -- anélkül, hogy ezt racionális okok igazolnák.  A törvényjavaslat  a külföldi egyetemek hazai működését ezt “támogató” nemzetközi szerződések, vagyis politikai akarat kérdésévé tenné. Szabadságjogok érvényesülse azonban nem lehet a kormány politikai akaratának függvénye. A tervezet tehát újabb lépés afelé, hogy a Kormány mind nagyobb politikai kontrollt gyakoroljon a felsőoktatás kutatási és oktatási tevékenysége felett.

A szabad oktatást és kutatást a kormány pillanatnyi kommunikációs céljainak alárendelni  ostoba jogsértés, veszélyezteti azt a munkát, aminek eredményei mindannyiunk életében nélkülözhetetlenek. Szolidárisak vagyunk mindenkivel, akinek alkotmányos szabadságát önkényesen korlátozzák Magyarországon, jelen esetben a CEU-val. Bár egy egyetem nem feltétlenül szorul erre, a szabadságjogok jogi védelmében szerzett tapasztalatainkkal szívesen segítjük a CEU-t, ha ez szükséges.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mit tehetek, ha elégedetlen vagyok az érettségim értékelésével?

Ez az útmutatónk Neked, az érettségizőnek segít. Ha elégedetlen vagy az érettségi vizsgád eredményével, az alábbiakból megtudhatod: mikor, hogyan támadhatod meg az értékelést, hogyan élhetsz a jogaiddal – érettségizőként is.

A szabadságjogok és a költségvetés

A TASZ számára axióma: a klasszikus szabadságjogok érvényesülése a nemzetgazdaság adta kereteken belül minden máshoz képest elsőbbséget kell, hogy élvezzen. A nyugati világban az államok elköteleződnek az alapjogok védelmének eszméje mellett, ebből pedig az következik, hogy nemcsak elismerik az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, hanem azok tiszteletben tartása és védelme az elsőrendű kötelességük. Minden kormányzati intézkedésnek vagy ezen elsőrendű kötelességet kell szolgálnia, vagy pedig az egyéb célú kormányzati intézkedések ezen kötelezettség adta kereteken belül, ezek teljesítését követően elfogadhatók. A kormányzás mikéntjének megválasztásában a kormányzatnak nagy szabadsága van, úgy azonban nem kormányozhat, hogy azzal az alapvető jogokat megsérti vagy nem tesz megfelelő intézkedéseket az alapvető jogok védelme, érvényesülésük előmozdítása érdekében.

Óvoda a határon: válaszaink a vitás kérdésekre a zákányi ovisok ügyében

A múlt héten a határon szolgáló katonákhoz kivezényelt óvodások és szüleik jogainak védelmében közösen fordult az ombudsmanhoz a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Intézet (EKINT). Álláspontunk szerint a katonáknál tett látogatás sértette a szülők lelkiismereti szabadságát és a gyermekek emberi méltóságát. De miért sértheti a katonáknál tett látogatás bárkinek a jogát, még ha sokak szemében népszerű volt? Mihez van joga a szülőnek, óvodának, és mihez nem?