Az iskolaérettségi véleményt nem lehet eltitkolni a szülők elől

Ha az Oktatási Hivatal világos és érthető útmutatást adna, elkerülhetők lennének a félreértések. Segítséget nyújtunk, hogy hozzáférjetek a gyereketek vizsgálatával kapcsolatos információkhoz.

A Népszava hétfőn reggel írta meg, hogy egy hivatalos irat alapján a pedagógiai szakszolgálatok még a szülőknek sem árulhatják el, hogy a gyerekük iskolaérettségi vizsgálata milyen eredménnyel zárult. Időközben Szél Bernadett országgyűlési képviselő nyilvánosságra is hozta a dokumentum kifotózott oldalát, amin a kérdéses rendelkezés olvasható. Eszerint „a szakértői bizottság tagjait a szakértői tevékenység során tudomásukra jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóságok, törvényben meghatározott szerv (személy) számára nyújtható tájékoztatás. A titoktartási kötelezettség megszegése esetén a szakértői bizottság tagjával szemben polgári jogi igény támasztható.”

Mit jelent mindez?

Ha szigorúan jogászi szemmel nézzük, a szöveg nagyjából korrekt, de az biztos, hogy aki nem ismeri a mögötte lévő jogszabályokat, aligha tud bármit is kihámozni belőle. Márpedig a pedagógiai szakszolgálatoknál nem jogászok, hanem gyógypedagógusok, pszichológusok dolgoznak. Nem csoda, hogy ők a „titoktartási kötelezettség”-et, meg azt, hogy csak „törvényben meghatározott szerv (személy) számára nyújtható tájékoztatás”, úgy értelmezték, hogy még a szülőnek sem árulhatják el, miképpen zárult az iskolaérettségi vizsgálat. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a pedagógiai szakszolgálatok mennyire zsúfolt időszakon vannak túl, ahol a megváltozó jogszabályok forgatagában, kétségbeesett szülők kéréseinek eleget téve futószalagon próbálták elvégezni az iskolaérettségi vizsgálatokat, nem csodálhatjuk, hogy ez a pármondatos, szigorúan megfogalmazott jogias szöveg megfélemlítette őket.

Pedig a szabály épp az ellenkezője

A szülő természetesen valamennyi, a gyerekével kapcsolatos adathoz hozzáférhet, így azt is megtudhatja, hogy milyen megállapításokat tett az iskolaérettségi vizsgálat során a szakértői bizottság. Mivel adatvédelmi kérdésről van szó, a GDPR-t kell alkalmazni, ami kimondja: az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz hozzáférést kapjon.

Mivel ebben az esetben kiskorúakról van szó, az érintett, vagyis a gyerek nevében a törvényes képviselője, azaz a szülője járhat el. Ha tehát a szülő kéri, az adatokat ki kell adni a számára.

Tehát az OH tájékoztatása végső soron korrekt volt: a szülő a törvényben meghatározott személy, akinek a részére igenis nyújtható tájékoztatás! Az OH-nak azonban nemcsak abban van felelőssége, hogy jogi értelemben korrekt tájékoztatást nyújtson, hanem abban is, hogy közérthető, világos legyen az útmutatás. Így nem kell az idejét olyan felháborodott közleményekre sem vesztegetnie, mint amit a Népszavának küldött „az ellenzéki médiumokban megjelentek” korrigálására.

Így kérd az adatokat, ha nem adják!

Reméljük, ezek után senki nem kerül abba a helyzetbe, hogy megtagadják az iskolaérettségi vizsgálat adatainak a kiadását, de ha mégis így lenne, készítettünk egy kitölthető sablont. Ha nem adnák az adatokat, töltsétek ki az alább letölthető mintadokumentumot, amiben hivatalos formában, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott módon tudtok hozzáférést kérni az információkhoz.

Asbóth Márton

Kérelem iskolaérettségi vizsgálat megismeréséhez

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Az én fogyatékossággal élő gyerekemnek is jár oktatás!

Számos hozzánk forduló szülő küzd azzal, hogy a magatartászavaros, nehezen kezelhető, sajátos nevelési igényű (“SNI-s”) gyerekét nem fogadják az iskolában, vagy csak épp hogy megőrzik, de nem kapja meg a számára előírt és szükséges fejlesztéseket, oktatást.

KISOKOS: Hit- és erkölcstan oktatás az iskolában

Mi tanítható az erkölcstan keretei között?


Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.

Legalább 40 iskolába jut el a MONDO jogtudatosító program

Sikeres volt közösségi gyűjtésünk. A kampány vége előtt két héttel, 128 támogató segítségével jött össze csaknem egymillió forint arra, hogy a MONDO tanároknak szóló workshopja legalább 40 iskolába eljusson. Most keressük az iskolákat, amik nyitottak arra, hogy a MONDO oktatási segédeszközként a mindennapi tanításba bekerülhessen, és így több ezer gyerek kezdjen el tanulni a saját jogairól.