Az iskolaérettségi véleményt nem lehet eltitkolni a szülők elől

Ha az Oktatási Hivatal világos és érthető útmutatást adna, elkerülhetők lennének a félreértések. Segítséget nyújtunk, hogy hozzáférjetek a gyereketek vizsgálatával kapcsolatos információkhoz.

A Népszava hétfőn reggel írta meg, hogy egy hivatalos irat alapján a pedagógiai szakszolgálatok még a szülőknek sem árulhatják el, hogy a gyerekük iskolaérettségi vizsgálata milyen eredménnyel zárult. Időközben Szél Bernadett országgyűlési képviselő nyilvánosságra is hozta a dokumentum kifotózott oldalát, amin a kérdéses rendelkezés olvasható. Eszerint „a szakértői bizottság tagjait a szakértői tevékenység során tudomásukra jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóságok, törvényben meghatározott szerv (személy) számára nyújtható tájékoztatás. A titoktartási kötelezettség megszegése esetén a szakértői bizottság tagjával szemben polgári jogi igény támasztható.”

Mit jelent mindez?

Ha szigorúan jogászi szemmel nézzük, a szöveg nagyjából korrekt, de az biztos, hogy aki nem ismeri a mögötte lévő jogszabályokat, aligha tud bármit is kihámozni belőle. Márpedig a pedagógiai szakszolgálatoknál nem jogászok, hanem gyógypedagógusok, pszichológusok dolgoznak. Nem csoda, hogy ők a „titoktartási kötelezettség”-et, meg azt, hogy csak „törvényben meghatározott szerv (személy) számára nyújtható tájékoztatás”, úgy értelmezték, hogy még a szülőnek sem árulhatják el, miképpen zárult az iskolaérettségi vizsgálat. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a pedagógiai szakszolgálatok mennyire zsúfolt időszakon vannak túl, ahol a megváltozó jogszabályok forgatagában, kétségbeesett szülők kéréseinek eleget téve futószalagon próbálták elvégezni az iskolaérettségi vizsgálatokat, nem csodálhatjuk, hogy ez a pármondatos, szigorúan megfogalmazott jogias szöveg megfélemlítette őket.

Pedig a szabály épp az ellenkezője

A szülő természetesen valamennyi, a gyerekével kapcsolatos adathoz hozzáférhet, így azt is megtudhatja, hogy milyen megállapításokat tett az iskolaérettségi vizsgálat során a szakértői bizottság. Mivel adatvédelmi kérdésről van szó, a GDPR-t kell alkalmazni, ami kimondja: az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz hozzáférést kapjon.

Mivel ebben az esetben kiskorúakról van szó, az érintett, vagyis a gyerek nevében a törvényes képviselője, azaz a szülője járhat el. Ha tehát a szülő kéri, az adatokat ki kell adni a számára.

Tehát az OH tájékoztatása végső soron korrekt volt: a szülő a törvényben meghatározott személy, akinek a részére igenis nyújtható tájékoztatás! Az OH-nak azonban nemcsak abban van felelőssége, hogy jogi értelemben korrekt tájékoztatást nyújtson, hanem abban is, hogy közérthető, világos legyen az útmutatás. Így nem kell az idejét olyan felháborodott közleményekre sem vesztegetnie, mint amit a Népszavának küldött „az ellenzéki médiumokban megjelentek” korrigálására.

Így kérd az adatokat, ha nem adják!

Reméljük, ezek után senki nem kerül abba a helyzetbe, hogy megtagadják az iskolaérettségi vizsgálat adatainak a kiadását, de ha mégis így lenne, készítettünk egy kitölthető sablont. Ha nem adnák az adatokat, töltsétek ki az alább letölthető mintadokumentumot, amiben hivatalos formában, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott módon tudtok hozzáférést kérni az információkhoz.

Asbóth Márton

Kérelem iskolaérettségi vizsgálat megismeréséhez

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tízből csak egy gyerek számára öröm a tanulás – gyerekjelentés gyerekrészvétellel

Nyilvános és magyarul is elérhető az ENSZ Gyerekjogi Bizottsága számára készült, 5300 gyerek véleményét összefoglaló jelentés arról, hogy milyen ma Magyarországon felnőni. A kampány történelmi jelentőségű, ugyanis elsőként vonta be a gyerekeket abba a – Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által vezetett – folyamatba, amellyel az ENSZ öt évente felméri, hogy milyen a gyerekek helyzete Magyarországon. A TASZ munkatársai is segítették a gyerekjelentés létrejöttét.

A TASZ jogi álláspontja az iskolanyitásról - 2021.04.18.

A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében. Ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is, amely gyors és hatékony jogalkotást tesz lehetővé. A védelmi intézkedésekkel bevezetett jelenlegi jogkorlátozások alapja és középpontja tehát az emberi élet mint legfőbb érték védelme. Az iskolák nyitásáról szóló döntés meghozatalakor azonban az életvédelem mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek nem azonnal vagy rövidtávon, hanem közép- vagy hosszútávon jelentkeznek és eredményeznek esetleg jelentős hátrányt egyes társadalmi csoportok helyzete vagy a gazdaság működése szempontjából. Ebben az állásfoglalásunkban összefoglaljuk, hogy az iskolák felelős újranyitásához mely szempontokat kellene figyelembe venni, és ezek alapján milyen feltételek mentén hozható meg felelősen az iskolanyitásról szóló döntés.

Bilinccsel és gumibottal megfélemlíteni lehet a gyereket, nem nevelni

A gyerekeknek nincs joguk ahhoz, hogy erőszakosak legyenek, de az iskolaőrség bevezetése nem alkalmas eszköze a rend fenntartásának, korlátozhatja a tanulók jogait, érdekeinek érvényesítését és diszkriminatív lehet.