Az Ön adataival melyik párt élt vissza? Járjon utána!

Az alábbi tartalmak aktualitásukat vesztették.

A legfrissebb tájékoztatók a

VÁLASZTASZ.HU

oldalon találhatók.

Sajtóbeszámolók szerint valószínűsíthető, hogy a pártok tömegesen visszaéltek az idei országgyűlési választásokon először alkalmazott új jelöltállítási eljárással. A demokratikus magyar választások eddigi történetében példátlan számú jelölő szervezet tudott nem csupán egyéni jelöltet, hanem országos listát is állítani.

Ennek az az oka, hogy idén egy választópolgár több jelöltet is támogathat az aláírásával. Könnyen lehet, hogy a pártok kicserélték egymás között az ajánlóíveket, és átmásolták az aláírásokat: ha két pártnak volt 100-100 aláírása, a csere után mindkettőnek 200 lett. A választási irodák által eddig megvizsgált gyanús ajánlóívek alapján arra következtethetünk: ennyi jelölt és lista nem indulhatott volna a választópolgárok személyes adataival való visszaélés és az ajánlóívek meghamisítása nélkül. A választások lebonyolításáért felelős szervek tehetetlenségét látva az ajánlóíveket aláíró állampolgárokhoz fordulunk: levélmintánk elküldésével járjanak maguk utána, kik használták fel illetéktelenül személyes adataikat!

A mintalevél itt tölthető le, az ahhoz tartozó kitöltési útmutató pedig itt. A választási irodák címlistája itt érhető el.

A pártoknak ajánlóíveken 500 ajánlást kell gyűjteniük egy választókerületben ahhoz, hogy ott jelöltet indíthassanak. Országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik legalább 9 megyében összesen 27 egyéni jelöltet tud indítani. Egy választópolgár azonban több jelöltet is ajánlhat, aminek eredményeként egyes pártok a szükséges számú ajánlás összegyűjtése helyett vélhetőleg egymás közt kicserélték, áruba bocsátották ajánlóik adatait. Így ha valaki aláírásával támogatott egy jelöltet, az ő személyes adatai könnyen megjelenhettek egy másik jelölt ajánlóívén is az akaratán és a tudtán kívül. Az ajánlók adatainak, aláírásának ajánlóívről ajánlóívre másolásával megkerülhetők a jelöltállítás érdemi költségei, és megszerezhetők a jelöltállítással járó előnyök – így az állami támogatás is. Az országos méreteket öltő, akár állampolgárok tízezreinek adataival való visszaélés gyanúja nyomán a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) statisztikai adatszolgáltatást kért a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a több jelölt ajánlóívén is szereplő ajánlásokról, azonban az NVI törvényi felhatalmazás hiányára hivatkozva nem szolgáltat adatot.

1. A választópolgárok adataival való visszaélés

A további vizsgálódás hiányában a jóhiszemű ajánlóik személyes adataival visszaélő jelölőszervek elkerülhetik a büntetőjogi felelősségre vonást. Ezért abban segítjük az ajánlóíveket aláíró állampolgárokat, hogy saját maguk állhassanak ki adataik védelmében. A mellékelt adatkérő mintalevél segítségével ők maguk fordulhatnak adatkéréssel az egyéni választókerületi irodákhoz, hogy megtudják: visszaéltek-e adataikkal. A választási irodák mint az ajánlók adatainak adatkezelői a levél nyomán kötelesek adatot szolgáltatni. Amennyiben az adatszolgáltatás következtében az ajánló tudomására jut, hogy személyes adataival visszaéltek, ennek alapján büntetőfeljelentést tehet.

2. A választási eljárás törvényessége

A vélelmezett csalások – a személyes adatokkal való visszaélésen túl – a választási eljárás törvényességét is több ponton sértik. A valószínűsíthető visszaélések alapvetően megrendítik a választások tisztaságába vetett bizalmat, sértik a választópolgár választási eljárásban való önkéntes részvételének elvét, és nyilvánvalóan semmibe veszik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a jelöltállítás folyamatában. A választási eljárás alapelveinek ilyen átfogó, tömeges és a választások eredményére potenciális jelentős hatású sérelme további vizsgálódások híján alapjaiban vonhatja kétségbe a 2014-es országgyűlési választások legitimitását. Ráadásul az ajánlóívek további vizsgálatának megtagadása az elkövetőket segíti a büntetőjogi felelősség elkerülésében. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az NVI megtagadja a további vizsgálódást, holott a szervezet törvényes feladatai közé tartozik valamennyi választási iroda szakmai tevékenységének irányítása (természetesen ideértve a jelöltállítást is), az NVI elnöke pedig ennek keretében közvetlen utasítást is adhat az egyéni választókerületi irodák vezetői részére.

3. A jelöltállítási eljárás elégtelen garanciái

A botrány világossá tette, hogy a hatályos szabályozás nem szolgál kielégítő garanciákkal a választás tisztaságának és a részvétel önkéntességének biztosítására a jelöltállítás során. A többes ajánlás rendszerének fenntartása mellett az ajánlások jelenleginél sokkal pontosabb vizsgálatára lenne szükség az ajánlóívek ellenőrzése illetve az ajánlók azonosítása során, beleértve az aláírások hitelességének vizsgálatát is. Ennek azonban a választópolgárok és a jelölőszervezetek látnák kárát: a hitelt érdemlő személyazonosításhoz az ajánló személyes megjelenésére lenne szükség, ami eltántorítaná az állampolgárokat a jelöltállításban való aktív részvételtől. A választások tisztaságának és a részvétel önkéntességének védelmében tehát meg kell szüntetni a többes ajánlás törvényes lehetőségét. Ez a módosítás nem korlátozná a választópolgár alapjogait. Az ajánlások tömeges hamisítását és adásvételét megakadályozó más intézkedések hiányában egy ilyen módosítás épphogy az alkotmányosság és jogállamiság követelményeinek megfelelő választási eljárás, valamint az állampolgárok személyesadat-védelmének nélkülözhetetlen garanciális eleme lenne.

Az Eötvös Károly Intézet, és a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért kezdeményezése.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A független intézmények csődje

A múlt héten a magyar politikai közösség tagjait egyik hidegzuhany érte a másik után. Független intézmények, amelyek feladata éppen az, hogy az állam működésén az alkotmányosságot kérjék számon, egymás után adták bizonyságát annak, hogy ezt nem végzik el. A teljes vélemény innen tölthető le.

A Fidesz nem vállalja a választási regisztráció alkotmányossági vizsgálatát

A választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása mellett a kormánytöbbség az Alaptörvény módosítását is tervezi. Ennek egyetlen lehetséges célja annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat tárgyává tegye az előzetes választói regisztráció intézményét. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért tiltakozik az ellen, hogy a kormány ismét el akarja lehetetleníti egy alkotmányellenes intézmény alkotmánybírósági kontrollját.

„Szó bennszakad”: nehezített népszavazás, megszüntetett népi kezdeményezés

A 2014. évi országgyűlési választások időpontjának kitűzésével hatályba lép az új népszavazási törvény, amely jelentősen megnehezíti az országos népszavazási kérdések benyújtását, és megszünteti az országos népi kezdeményezést. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint az új szabályozás gyengíti a politikai részvételi jogokat és a demokráciát.