További információk a tasz.hu/koronavirus oldalon!

A karanténról készített tájékoztatónk rengeteg embert érdekelt, és noha igyekeztünk annyira részletesek lenni, amennyire csak tudtunk, valósággal záporoztak a kérdések. Ezeket válaszoljuk most meg.
Különbséget kell tennünk a karantén különböző fajtái között. Ezekről előző tájékoztatónkban részletesen is írtunk.
Otthoni elkülönítés esetén természetesen továbbra is lehet tartani a családtagokkal a kapcsolatot. Akit így különítenek el, tanácsokat fog kapni arra nézve, hogy milyen óvintézkedéseknek kell eleget tennie, de fizikailag nem fogják elválasztani a családjától.
A koronavírus esetén a gyanús, a valószínűsített és az igazolt eseteket is kórházban kell elkülöníteni. Ha erre kerül sor, akkor viszont elképzelhető, hogy el fogják választani a szülőt és a gyereket. Hogy ez miért van így, arról az alábbiakban részletesen is írunk.
Ez valóban nem egy egyszerű helyzet. Különböző, egymásnak ellentmondó, de önállóan is jogos és erős érvek feszülnek egymásnak. Egy gyereknek alapvetően természetesen a szülője mellett van a helye, ő képes róla döntéseket hozni és a legodaadóbban gondoskodni róla.
Egy fenyegető járványügyi helyzet viszont még ezt is képes felülírni. Akár a gyerek, akár a szülő, akár pedig az egész társadalom érdeke diktálhatja azt, hogy a gyereket és a szülőt elválasszák egymástól. A járvány megfékezése mindannyiunk érdeke, ezért előfordulhat, hogy a gyereket és a szülőt külön kell elhelyezni.
Fontos hozzátenni, hogy a gyerek és a szülő közeli fizikai kapcsolata (vagyis az, hogy egy háztartásban élnek, megölelik, megpuszilják egymást) valószínűvé teszi, hogy a fertőzés a családon belül gyorsan elterjed, így nem kizárt, hogy éppen ez fogja megakadályozni, hogy a gyereket és a szülőt elválasszák egymástól.
Ha a gyereket kórházban különítik el, akkor erre nincs lehetőség. Komoly járványügyi helyzet esetén a közegészségügyi szempontok sajnos felülírhatják az olyan alapvető jogosultságokat is, mint amilyen a kapcsolattartási jog. Hiába az egyik legfontosabb betegjog és küzd a TASZ is azért, hogy a szülő – a törvényi főszabálynak megfelelően – a nap 24 órájában a gyereke mellett maradhasson, a járvány speciális helyzet.
Ráadásul már most is látszik, hogy a járvány egyik legnagyobb kihívása az, hogy a betegek túlterhelik az egészségügyi ellátórendszert. Ezért aki nem beteg, már csak azért sem vonulhat a kórházi karanténba, mert ott éppen olyanoktól venné el a helyet, akik viszont rászorulnak az ellátásra.
A kórházban gondoskodni kell az ellátásáról. Ez nemcsak azt jelenti, hogy enni, inni kell adni neki, hanem azt is, hogy segíteni kell az alapvető életfunkciók ellátásában – például a fürdésben, wc-zésben, illetve, ha szükséges, pelenkázni kell és ruhát is fog kapni. Nem fog tehát ellátatlanul maradni.
Ez sok mindentől függ, nincs rá általános válasz. Kérdés, hogy csak egy elővigyázatossági szempontú megfigyelésről van-e szó, vagy már jelentkeznek a tünetek, esetleg komoly egészségügyi ellátásra van szükség.
Ha kórházi karanténre kerülne sor, az elsődleges szempont az egészségügyi intézmény működésének hatékonysága lesz. Tehát előfordulhat, hogy a gyerekeket más gyerekekkel együtt helyezik el, az édesanyát pedig a kórház más részlegén, az édesapát pedig adott esetben hazaküldik.
Az a helyzet, hogy sajnos igen. A járványügyi szempont felülírhatja a kapcsolattartás jogát. Azt, hogy a szülő milyen módon tarthatja a kapcsolatat a gyerekével karantén idején, mindig az egyedi járványügyi intézkedések határozzák meg.
Ha a kapcsolattartás nincs teljesen kizárva, akkor a karantént fenntartó kórház felelőssége, hogy megteremtse a lehetőségét az anyatej biztonságos bejuttatására a csecsemő számára.
A karantént mindig egyedi határozattal rendelik el. Ilyenkor nemcsak az illető személy állapotát mérlegelik, hanem azt is, hogy az ellátása biztosított-e. Annak, akinek az esetében nem biztosított, hogy képes ellátni magát, az otthoni karantén sem rendelhető el, ekkor a járványügyi zárlat alkalmazható, ami szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelést, illetve elkülönítést jelent egy erre a célra kijelölt helyen.
Akinél otthoni munkavégzést rendelnek el, ez jó eséllyel nem egy jogi értelemben vett járványügyi intézkedés, hanem csak a munkáltató elővigyázatossága. Ha így van, akkor nem az állam feladata az így keletkező költségek megtérítése, ezt a munkáltatóval kell megbeszélni.
Ha járványügyi intézedés miatt nem hagyhatjuk el az otthonunkat, akkor az indokolt költségeket állja az állam, erről ebben a tájékoztatónkban írtunk részletesen.
Ez egy olyan kérdés, amire egyelőre nem találtunk választ a jogszabályok alapján. Egy hasonló helyzetet szabályoz a rendőrség szolgálati szabályzata: eszerint ha a rendőrök valaki előállítanak, akkor a növények, haszon- és díszállatok gondozásáról a helyi önkormányzat jegyzőjénél kell intézkedni.
Válaszainkat a koronavírussal kapcsolatban felmerülő legfontosabb jogi kérdésekre ezen az oldalon találod.
Petíciót indítunk és kórházak elé települünk ki, hogy betegjogokkal kapcsolatban tájékoztassuk a polgárokat. Azután döntöttünk így, hogy a jogszabályban meghatározott határidőhöz képest október 1-jére már egy egész hónapos csúszásba került a kórházi fertőzésekről szóló jelentés nyilvánosságra hozatala. A petíciót azért indítjuk, hogy az egészségügyet tegyék a betegek számára is érthetővé, és azért, hogy a kormány fejezze be a titkolózást, és tegye közzé az egészségügy egyik legsúlyosabb problémájáról: a kórházi fertőzésekről szóló adatokat.
Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.