Hiába próbálják összemosni a kormánypárti politikusok az amerikai FARA (külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló) törvényt a magyar civiltörvénnyel, egyértelmű és könnyen azonosítható különbségek vannak a kettő között. A legfontosabb, hogy a FARA bármilyen szervezetre vonatkozik, amelyik külföldi szervezet vagy személy érdekében képviseletében végez politikai tevékenységet, ez alól éppen csak bizonyos nonprofit szervezetek jelenthetnek kivételt. Ezzel szemben a magyar civiltörvény csak a civil szervezetek egy önkényesen kiválasztott csoportjára vonatkozik. További fontos különbségek a kérdésekre kattintva tekinthetőek meg.
Kire vonatkozik?
| Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) |
Magyar civiltörvény |
| Bármilyen szervezetre, amely külföldi érdekek képviseletében végez politikai tevékenységet. Fontos, hogy a szervezet felett a külföldi félnek kontrollja van, tehát a köztük lévő kapcsolat során joga van meghatározni a szervezet tevékenységét. Tehát a külföldi fél érdekében és kontrollja alatt végzett politikai tevékenység a kulcs. Elsősorban a külföldi államok és pártok megbízottjai tartoznak a hatálya alá. |
Azokra a magyar civil szervezetekre, akik 7,2 millió forintot elérő összegben kapnak külföldi támogatást egy adott évben. |
Kire nem vonatkozik?
| Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) |
Magyar civiltörvény |
| Nem esnek hatálya alá azok a szervezetek, akik tevékenysége nem felel meg a fenti kritériumokat. Önmagában a külföldi államoktól, pártoktól, cégektől vagy magánemberektől származó támogatás nem tesz egy szervezetet külföldi ügynökké. Még akkor sem, ha köztük szerződés jön létre, amiben megvannak határozva bizonyos tevékenységek. |
Nem vonatkozik a magyar pártpolitikai érdekeket szolgáló civil szervezetekre, pl. a CÖF-re. Nem vonatkozik a sport- és vallási egyesületekre, a pártokra, a szakszervezetekre, a kölcsönös biztosító egyesületekre, a közalapítványokra, a pártalapítványokra és a nemzetiségi szervezetekre. |
Milyen alapon tartozik a törvény hatálya alá egy szervezet?
| Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) |
Magyar civiltörvény |
| A szervezet tevékenységét és a külföldi támogatóval való viszonya milyenségét vizsgálja, függetlenül attól, hogy honnan érkezik a támogatás.(Az a fontos, hogy MIT csinál a szervezet, nem az, hogy miből.) |
Ha külföldi forrásból fedezi egy szervezet a tevékenységét, függetlenül attól, hogy mit csinál. (Az a fontos, hogy MIBŐL csinál valamit egy szervezet, nem azt vizsgálja, hogy mit csinál.) |
Milyen törvénnyel kapcsolják össze?
| Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) |
Magyar civiltörvény |
| Választási törvény |
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény |
Miért hozták létre?
| Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) |
Magyar civiltörvény |
| 1938-ban született, hogy az Amerikai Egyesült Államokban más országok képviseletében eljáró személyeket és szervezeteket számon tartsák |
Állítólag azért, hogy átláthatóvá tegyék az érintett szervezeteket, valójában azért, hogy megbélyegezzék őket. |
Van-e hatékony lobbitörvény az országban, ami alkalmas a külföldi befolyásolás felderítésére, nemcsak a civil szervezetek esetében?
| Külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) |
Magyar civiltörvény |
| Van. |
Nincs. |