Heten a dohányügyletek iratainak nyilvánosságáért

A dohánypályázatok kapcsán az atlatszo.hu, a hvg.hu, az index.hu, a K-Monitor, az origo.hu, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közérdekű adatigényléssel fordul a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-hez többek között a vesztes és nyertes pályázatok, az értékelésük, pontszámaik kiadása érdekében.

Amennyiben a minisztérium és a Dohánykereskedelmi Zrt. úgy dönt, hogy nem hozza nyilvánosságra az adatokat, a felsorolt portálok és civil szervezetek készek megindítani a közérdekű adatok kiadása iránti pert, melyben a TASZ biztosítja a jogi képviseletet.

A Dohánykereskedelmi Zrt. véleménye szerint nem minősülnek közérdekű adatnak sem a beadott pályázatok, sem az értékelésük, az erről készült emlékeztetők. A TASZ álláspontja szerint a közérdekű adatok nyilvánosságára és a konkrét pályázatra vonatkozó jogszabályokból épp ellentétes következtetést kell levonni: az állampolgároknak joguk van megtudni, hogy a pályázatok elbírálása törvényes és megalapozott volt-e.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Atomper - továbbra sem lehet megismerni a paksi kármentés részleteit

A Fővárosi Ítélőtábla április 20-án döntött az Energia Klub Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága elleni perének másodfokú tárgyalásán. A bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, az ügyben a jogi képviseletet a TASZ látja el. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Bár az Ítélőtábla döntése kedvező, a soron kívüli eljárás ellenére az Energia Klub továbbra sem ismerheti meg a kért adatokat.

Statisztika közérdekű adatkéréses perekről

A Fővárosi Bíróság jár el azokban az ügyekben, amelyekben valaki közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt egész országra kiterjedő hatáskörű szerv ellen indít pert. Ilyen szervnek számítanak a minisztériumok, a kormány, vagy például a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az ORTT, a Magyar Energia Hivatal, stb. Megkérdeztük a Fővárosi Bíróságot, hogy hány ilyen ügyük volt.

Ha lobbi, hát legyen lobbi

 

Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.