KISOKOS: Tiltakozó diákoknak, szüleiknek és tanáraiknak

Elkészült rövid útmutatónk a tiltakozó diákoknak, szüleiknek és tanáraiknak.

DIÁKOKNAK

1. Tüntethetek-e gyerekként, tanulóként?

Persze. A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, és mint ilyen, az Alaptörvényben garantált alapjog, az nem köthető életkorhoz vagy egyéb státuszhoz. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”.

2. Tüntethetek-e iskolaidőben?

A tüntetésen való részvétel önmagában nem ment fel az iskolalátogatási kötelezettséged alól. Ahhoz, hogy ez alól mentesülhess, igazolnod kell a távollétedet.

3. Hogyan igazolható az iskolától való távolmaradásom?

Ennek legegyszerűbb módja a szülői igazolás. Az iskola házirendje meghatározza, hogy hány napnyi távolmaradást igazolhat a szülő. Ezek szabadon felhasználhatóak, nem kell sem a szülőnek, sem a diáknak indokolnia, hogy miért az adott távolmaradást igazolja vele. Igaz, sok iskola szerintünk túlzottan korlátozó. Egy csomó intézményben félévente csak egyszer három napot igazolhat a szülő, ami nem jogszerű – erről itt olvashatsz bővebben.

Ha az iskola esetleg éppen a tüntetésre tekintettel tanítási szünetet rendel el, akkor nincs semmilyen teendőd, nem kell igazolást vinned. Ha ilyen eset lenne, az sem jelenti viszont azt, hogy kötelezően el kellene menned a tüntetésre, ez a te döntésed!

4. Mit tehetek, ha a szülőm, gondviselőm nem akarja igazolni a hiányzást?

A tanítási időben tartott tüntetés miatti hiányzást alapvetően a szülő (gondviselő) tudja igazolni. Egyes iskolákban elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek, vagy más módon gondoskodnak a hiányzás igazolásáról, ilyenkor értelemszerűen nincs szükség szülői igazolásra. Ha sem a szülő, sem az iskola nem igazolja a hiányzást – és egészségügyi ok sincs, ami miatt orvosi igazolást lehet kérni –, akkor a hiányzás igazolatlan lesz. Ld. erről a következő kérdést!

5. Mit tehetek diákként, ha egy szaktanár, az osztályfőnök, vagy az iskolaigazgató megtiltja nekem a tünetésen való részvételt? Milyen következményei lehetnek, ha ennek ellenére részt veszek a tüntetésen?

A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden ilyen tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet szankcionálni azt, ha mégis elmész a tüntetésre. Ha emiatt jogsérelem ér, hívd jogsegélyszolgálatunkat, és tájékozódj a jogorvoslati lehetőségről (lásd a 14. pontot).

6. Kérdezősködhet, nyilvántartást vezethet-e az iskolarendőr, a tanár, az osztályfőnök vagy az igazgató arról, hogy kik támogatják vagy nem támogatják egy iskolában a tiltakozást, kik mennek el a tüntetésre, esetleg kik voltak ott?

Nem. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal megossza vagy éppen megtartsa magának a véleményét. Ha valaki megosztja a véleményét, akkor sem kerülhet bele semmiféle olyan nyilvántartásba (listára, táblázatba stb.), amihez kifejezetten nem járult hozzá. Aki ilyen adatgyűjtést tapasztal, értesítsen bennünket, mert ez szigorúan jogellenes!

7. Mivel jár, ha épp a tüntetés idején írnánk témazáró dolgozatot, vagy tennénk kisérettségi vizsgát?

Nem érhet hátrány amiatt, mert nem tudsz részt venni az iskolai értékelésen. Mivel a hiányzás igazolását nem kell indokolni, a mulasztás szempontjából nincs különbség a betegség vagy a más ok miatt hiányzó tanuló között. Az iskolának biztosítania kell, hogy mindenki pótolni tudja az elmulasztott számonkérést. Ha valakinek a hiányzása miatt elégtelent (1-est) adnak, az egyértelműen jogellenes!

8. Mit tehetek, ha a sajtó nyilatkozatot kér tőlem az iskola környékén, vagy tüntetésen?

Szabadon eldöntheted, hogy szeretnél-e nyilatkozni, erre semmi nem kötelez. Ha úgy döntesz, hogy nyilatkozol, akkor sem vagy köteles minden kérdésre válaszolni, és meghatározott választ sem várhatnak el tőled. Azt is kérheted, hogy a neved ne tüntessék fel, vagy csak a keresztneved szerepeljen a képernyőn. Úgy is nyilatkozhatsz, hogy azt kéred: az arcodat ne mutassák a nyilatkozatod közben, hanem máshova nézzen a kamera vagy torzítsák el a képet, a hangot.

9. Nem szeretném, hogy a sajtó munkatársai lefotózzanak vagy felvegyenek kamerával, mit tehetek?

Kérheted, hogy ne készüljön rólad fénykép-, hang-, vagy videófelvétel. Egyedül az ún. tömegfelvétel készítését kell tűrnöd (amikor a távolból fotóznak vagy kameráznak, és sok ember látszik), ha abból nem emelik ki az arcod.

10. Mit tegyek, ha valaki a tüntetésen provokál (például sérteget, lökdösődni kezd)?

Maradj higgadt, semmiképpen ne legyél vele erőszakos! Értesítheted a tüntetés rendezőit (ők általában valamilyen feltűnő ruhát viselnek, pl. láthatósági mellényt), akik kötelesek gondoskodni a rendezvény biztonságáról. Súlyosabb esetben szólj a rendőröknek.

11. Mi a teendőm rendőri igazoltatás esetén?

Alapvetően kövesd a rendőri utasításokat, kéréseket, hiszen az intézkedés jogszerűsége csak nagyon ritkán kérdőjelezhető meg helyben. Ez azonban nem jelenti, hogy a rendőr bármi megtehet, és hogy neked ne lennének jogaid. Ha nem közölték, kérdezz rá az igazoltatás indokára, és ha szükségét látod, felírhatod a rendőr azonosító számát is. Ez rajta van az egyenruháján, de ha rákérdezel, ennek közlését a rendőr nem tagadhatja meg.

Ha be akarnak vinni kihallgatásra, ne tanúsíts fizikai ellenállást, de kérd, szólhass a szüleidnek vagy értesítsék őket.

12. Milyen dokumentumok legyenek nálam?

Ha van személyi igazolványod (esetleg jogosítványod) és lakcímkártyád, vidd magaddal mindkettőt, mert ha a rendőrség igazoltatna, szükséged lehet rájuk. Ha még nincs személyid, az útleveled is megfelelő lehet. Ha esetleg útleveled sincs, akkor lehetséges, hogy egy téged ismerő, veled lévő személy igazolja a rendőrnek a személyazonosságodat, de neki ismert kell hogy legyen a személyazonossága. Ha semmilyen iratod nincs és nincs aki igazolja a személyazonosságodat, akkor vidd magaddal a diákigazolványodat: ez ugyan nem ún. hatósági igazolvány, de szerepelnek rajta az adataid és a fényképed, tehát a tényleges azonosításodra alkalmas – több, mint a semmi.

13. Mikor oszlathatja fel a rendőrség a tüntetést?

A tüntetés feloszlatására elsősorban akkor kerülhet sor, ha az erőszakossá válik. Az oszlatás előtt a rendőrség köteles három egymást követő alkalommal, jól hallhatóan felhívni a figyelmet arra, hogy a résztvevők jogsértést követnek el, és ha nem hagynak fel ezzel, akkor fel fogják őket oszlatni. Az oszlatás csak a végső eszköz lehet, ha más módon nem állítható helyre a rend. További korlátozás, hogy kiskorúakkal szemben nem alkalmazható akármilyen kényszerítő eszköz, így velük szemben tilos pl. vízágyút bevetni.

14. Hova fordulhatok diákként, ha negatív következményt tapasztalok a tiltakozáson való részvételem miatt – akár a tüntetésen, akár az iskolában?

Ez attól függ, hogy milyen típusú jogsértés történt. Keresd meg jogsegélyszolgálatunkat, és segítünk! Ha az oktatási jogaid sérültek, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy az Alapvető Jogok Biztosához (az Ombudsmanhoz) fordulhatsz, a rendőrség által elkövetett jogsértés esetén panaszeljárást lehet kezdeményezni.

SZÜLŐKNEK

15. Miről beszéljek szülőként a gyermekemmel a tiltakozás előtt?

A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről és a békés gyülekezésről. A legjobb, ha a szülő ebből az összefoglalóból megosztja a gyermekével azokat a részeket, amik őt érintik és egy általánosabb iránymutatást ad neki. A gyermek legyen tisztában a jogaival, a lehetséges kockázatokkal, és a tüntetésen tanúsítandó magatartással is. Emellett javasolt, hogy a szülő beszélgessen el a gyermekével a tüntetés céljáról, hátteréről, kontextusáról.

16. A szülő távol tarthatja-e gyermekét a tüntetéstől? Vagy éppen ellenkezőleg, bátoríthatja-e a részvételre?

A távoltartásra semmilyen jogszerű lehetőség nincs: a gyermek magánautonómiájának része, hogy a tüntetésen való részvételről döntsön, az nem köthető semmilyen szülői jóváhagyáshoz. A szülő biztathatja gyermekét a részvételre, de célszerű, ha ez kiegészül a 13. pontban lévő magyarázattal is. A szülő nem biztathatja a gyermeket jogellenes cselekményre sem és nem idézhet elő olyan helyzetet, amivel a gyermeke testi-lelki fejlődése veszélybe kerül. Ahogy a gyermek távoltartására, úgy a tüntetésen való részvételének kikényszerítésére sincs a szülőnek jogszerű lehetősége - ennek tilalmához még csak jogsértésre buzdítás sem szükséges a szülő részéről. Ugyanakkor ha a szülő úgy gondolja, hogy a tüntetésen való részvétel gyermeke testi-lelki fejlődését veszélyezteti, akkor - a gyermeke méltóságát tiszteletben tartó módon - erre hivatkozva távol tarthatja gyermekét a tiltakozástól.

17. Mit tehet a szülő, ha a gyermeke már felhasználta a házirendben meghatározott számú, szülő által igazolható hiányzásokat?

Ha a szülő nem tud már több hiányzást igazolni, az iskola sem igazolja a hiányzást – és egészségügyi ok sincs, ami miatt orvosi igazolást lehet kérni –, akkor a hiányzás igazolatlan lesz. Egy napot különösebb következmények nélkül lehet igazolatlanul hiányozni az iskolából, de az iskolának értesíteni kell erről a szüleidet.

Ha viszont az igazolatlan hiányzás eléri egy tanévben a tíz órát, akkor az iskolának a gyámhatóságot, illetve a gyermekjóléti szolgálatot is értesítenie kell. A hatóság ilyenkor intézkedési tervet készít arról, hogy hogyan lesz biztosítva az iskolalátogatásod a továbbiakban. Ha pedig a 30, vagy az 50 órát is eléri az igazolatlanok száma, további jogi lépésekre is sor kerül, például megvonhatják a családi pótlékot.

TANÁROKNAK

18. Tanárként bátoríthatom-e a diákjaimat a részvételre?

A tanár feladata az objektív, kiegyensúlyozott, világnézeti szempontból semleges oktatás. Az nagyon is támogatható, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán, vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi a tüntetés tartalmi háttere, mi ellen szerveződik a tiltakozás, és milyen érvek szólnak a demonstráció mellett és ellen. Talán még hasznosabb, ha az is szóba kerül, hogy mely helyzetekben megfelelő módszer a demonstráció és hogy a jelen esetben indokolt-e ehhez folyamodni. Az sem tilos, hogy a tanár a saját vélelményét is megossza, de ezt jól különítse el a többi résztől, hogy világos legyen, melyek az oktatás során átadott információk, és melyik a saját véleménye. Természetesen a tanulót semmiféle hátrány nem érheti, ha véleménye eltér a tanárétól, és a tanár által megjelenített vélemény számonkérésére sincs jogszerű lehetőség.

19. Tanárként a szokásos tanóra helyett a tüntetés idején az iskolában tartózkodó diákoknak tarthatok-e rendkívüli órát a közoktatás helyzetéről, a közéleti aktivizmusról stb.?

Ez nagyban függ az általad oktatott tárgytól is: osztályfőnöki órán minden további nélkül; a kérdéshez kapcsolódó tárgyak (pl. társadalomismeret, történelem) esetében is lehet erre lehetőség, különösen akkor, ha olyan kevesen jöttek el az órára, hogy azt produktívan nem lehetne megtartani. Itt is figyelni kell a már említett világnézeti semlegességre (ld. 18. pont): a saját véleményt jól el kell különíteni azoktól a részektől, ahol pl. általánosságban beszélsz egy tüntetés céljáról, történelmi előzményekről.

20. Tanárként meg kell-e tartanom az órát, ha a diákok többsége hiányzik a tüntetés napján?

Nincs általános szabály arra, hogy hány hiányzóig kötelező megtartani az eredetileg tervezett tartalommal az órát, de egy biztos: az iskolában jelen lévő tanulók felügyeletéről tanítási időben mindenképpen gondoskodni kell. A többség távolmaradásának oka közömbös – az osztály többsége éppenséggel beteg is lehet. Az már az iskola, a tanár mérlegelésére bízható, hogy mikortól ítéli úgy, hogy nem produktív az óra megtartása.

Borítókép: Photo credit: samrodgers2 on Visual hunt / CC BY-NC

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány

Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.