Kérdések és válaszok tiltakozó diákoknak, szüleiknek és tanáraiknak

Elkészült rövid útmutatónk a tiltakozó diákoknak, szüleiknek és tanáraiknak.

Hiányzásnak számít, ha részt veszek pénteken a diáksztrájkon? Mi van, ha „véletlenül” épp ekkor írnánk röpdolgozatot? Összeírhatják az iskolában, hogy kik vesznek részt a sztrájkban? Hogyan támogathatja az iskola a diáksztrájkot és milyen kötelességei vannak? Szülőként mit mondjak a tiltakozásra készülő gyerekemnek? Írhatok neki igazolást? Aktualizáltuk a tiltakozni vágyó diákoknak, tanároknak és szülőknek szóló útmutatónkat.

Mit jelenthet jogilag a diáksztrájk? Milyen jogai vannak a diáknak, a tanárnak?

Míg a munkavállalói sztrájkról pontos szabályok szólnak, a diáksztrájk jogi szempontból igazából nem értelmezhető. De az azért persze világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, azért, hogy ilyen módon fejezzék ki tiltakozásukat (vagy éppen támogatásukat) valamilyen közügyben.

Sok múlik azon, hogy az iskola hogyan viszonyul egy ilyen akcióhoz. Ha az iskola támogató, akkor elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdet, amikor lehetővé teszi a tanulóknak, hogy tiltakozzanak, sztrájkoljanak. Ilyenkor az iskola gondoskodik a tanulók felügyeletéről, de a tanórák elmaradnak. Lehetőség van arra, hogy akár a diákok, akár a tanárok programokat szervezzenek, de ez nem kötelező.

Ha tanítás nélküli munkanapot nem is rendel el az iskola, annak nincs akadálya, hogy igazoltnak tekintse a sztrájkoló diákok hiányzását.

Ha a diákok az iskolában úgy sztrájkolnak, hogy nem mennek be az órákra, akkor azért igazolatlan óra járhat. Az viszont jogellenes, ha az iskolában jelen lévő, de az órákon meg nem jelenő tanulóknak egyest ad a tanár, vagy váratlanul röpdolgozatot írat, hogy a sztrájkolókat megbüntesse. Ha szülőként igazán biztosra szeretnénk menni, írhatunk igazolást a gyerekünknek a sztrájk idejére, így nem kell bemennie az órákra, még ha ott is van az iskolában.

Az alábbi útmutató korábban készült, amit a diáksztrájkra nézve aktualizáltunk. Ebben szó esik nemcsak az intézményen belüli, hanem az azon kívüli tiltakozásról is. Az útmutató választ ad a legfontosabb kérdésekre, akár a diáksztrájkról, akár a véleménynyilvánítás más formáiról, így például a tüntetésről legyen is szó – ezek ugyanis jogi szempontból nagyon hasonlók. Ha konkrét kérdésed van, keresd a TASZ Jogsegélyszolgálatát!

DIÁKOKNAK

Tüntethetek-e gyerekként, tanulóként?

Persze. A tüntetés a véleménynyilvánítás egy formája, amit az Alaptörvény alapvető jogként biztosít. Ez a jog mindenkit megillet, függetlenül attól, hogy milyen korú vagy státuszú, tehát hogy kiskorú (gyerek), nagykorú (felnőtt), vagy hogy dolgozik, iskolába jár vagy épp munkanélküli-e. Ezt a jogot egyébként nemzetközi megállapodások is biztosítják. A Magyarország által is ratifikált New York-i Gyermekjogi Egyezmény kifejezetten kimondja, hogy „Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát”.

Tüntethetek-e iskolaidőben?

Elméletileg igen, de a tüntetésen való részvétel önmagában nem ment fel az iskolalátogatási kötelezettséged alól. Ez azt jelenti, hogy a mulasztásodat, hiányzásodat ilyenkor is igazolni kell. Erről lejjebb részletesen írunk.

Hogyan igazolható az iskolától való távolmaradásom?

  • Ennek legegyszerűbb módja a szülői igazolás. Az iskola házirendje határozza meg, hogy hány napnyi távolmaradást igazolhat a szülő. Ezek szabadon felhasználhatóak, vagyis nem kell sem a szülőnek, sem a diáknak megindokolnia, hogy miért hiányzik az adott napon. Igaz, sok iskola szerintünk túlzottan korlátozó. Egy csomó intézményben félévente csak egyszer három napot igazolhat a szülő, ami nem jogszerű – erről itt olvashatsz bővebben.
  • Elképzelhető, hogy az iskola éppen a tüntetésre tekintettel tanítási szünetet rendel el. Ilyenkor nincs semmilyen teendőd, nem kell igazolást vinned. Viszont egy ilyen rendkívüli tanítási szünet sem jelenti azt, hogy kötelezően el kellene menned a tüntetésre, ez a te döntésed! Az is előfordulhat, hogy az iskola tanítás nélküli munkanapot rendel el – vagyis gondoskodnak a tanulók iskolai felügyeletéről, de a tanórák elmaradnak. Az iskola megengedheti, hogy aki szeretne, az iskola helyett a tüntetésre menjen – ilyenkor sem kell igazolást vinni. Olyan iskolák is akadnak, ahol tanári felügyeletet is biztosítanak, vagyis a tüntetésre pedagógus kíséri a diákokat.
  • Olyan eset is lehetséges, hogy az osztályfőnök igazoltnak tekinti a hiányzásodat a tüntetésen való részvételre tekintettel. Természetesen ilyenkor sem szükséges a szülői igazolás.

Mit tehetek, ha a szüleim nem akarják igazolni a hiányzást?

A hiányzást alapvetően a szülő (gondviselő) tudja igazolni. Ha tanítási időben mész tüntetni, akkor is igazolást kell vinned. (Egyes iskolákban elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek, vagy más módon gondoskodnak a hiányzás igazolásáról, ilyenkor értelemszerűen nincs szükség szülői igazolásra – erről részletesebben feljebb olvashatsz.) Ha sem a szülő, sem az iskola nem igazolja a hiányzást – és egészségügyi ok sincs, ami miatt orvosi igazolást lehet kérni –, akkor a hiányzásod igazolatlan lesz!

Mit tehetek diákként, ha egy szaktanár, az osztályfőnök, vagy az iskolaigazgató megtiltja nekem a tüntetésen való részvételt? Milyen következményei lehetnek, ha ennek ellenére részt veszek a tüntetésen?

Ehhez nincs joga sem a tanárnak, sem az igazgatónak! Az, hogy egy tüntetésen szabadon kifejezhesd a véleményed, alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni, így tehát minden ilyen tiltás jogszerűtlen. Emiatt nem is lehet negatív következménye annak, ha mégis elmész a tüntetésre. Ha emiatt jogsérelem ér, hívd a TASZ Jogsegélyszolgálatát, és tájékozódj a jogorvoslati lehetőségről (lásd a 14. pontot).

Kérdezősködhet, nyilvántartást vezethet-e az iskolarendőr, a tanár, az osztályfőnök vagy az igazgató arról, hogy kik támogatják vagy nem támogatják egy iskolában a tiltakozást, kik mennek el a tüntetésre, esetleg kik voltak ott?

Nem, ez szigorúan tilos! Ahogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy megossza a véleményét másokkal, úgy ahhoz is jogod van, hogy megtartsd magadnak. De ha valaki megosztja a véleményét, akkor sem kerülhet bele semmiféle olyan nyilvántartásba (listára, táblázatba stb.), amihez kifejezetten nem járult hozzá. Aki ilyen adatgyűjtést tapasztal, értesítse a TASZ-t, mert ez jogellenes!

Mivel jár, ha épp a tüntetés idején írnánk témazáró dolgozatot, vagy tennénk kisérettségi vizsgát?

Nem érhet hátrány amiatt, mert nem tudsz részt venni az iskolai értékelésen. Említettük, hogy ha a hiányzást a szülő igazolja, azt nem kell indokolnia, vagyis nem tartozik az iskolára, hogy mi volt a hiányzás oka. Ez lehetett családi ok éppúgy, mint egy tüntetésen való részvétel. Az iskolának biztosítania kell, hogy mindenki pótolni tudja az elmulasztott számonkérést.

Más a helyzet, hogyha a tanár kifejezetten a tüntetésre időzít valamilyen számonkérést. Ha bejelenti, hogy kifejezetten a tüntetés napján írtok témazárót, netán utólag azokkal írat röpdolgozatot, akik részt vettek a tüntetésen, az szigorúan jogellenes! A törvény kifejezetten is kimondja, hogy az értékelés, osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz, azaz csakis arra szolgál, hogy a tudásodról adjon visszajelzést – nem pedig hogy azt kényszerítse ki, hogy valamit tegyél vagy ne tegyél.

Ha valakinek a hiányzása miatt elégtelent (1-est) adnak, az is egyértelműen jogellenes! Ilyen esetekben keresd a TASZ Jogsegélyszolgálatát!

Mit tehetek, ha a sajtó nyilatkozatot kér tőlem az iskola környékén, vagy tüntetésen?

Szabadon eldöntheted, hogy szeretnél-e nyilatkozni, erre semmi nem kötelez. Ha úgy döntesz, hogy nyilatkozol, akkor sem vagy köteles (az összes kérdésre) válaszolni. Azt sem várhatják el tőled, hogy egy előre meghatározott nyilatkozatot tegyél. Kérheted, hogy a neved ne tüntessék fel, vagy csak a keresztneved szerepeljen a képernyőn. Úgy is nyilatkozhatsz, hogy azt kéred: az arcodat ne mutassák a nyilatkozatod közben, hanem máshova nézzen a kamera vagy torzítsák el a képet, a hangot.

Nem szeretném, hogy a sajtó munkatársai lefotózzanak vagy felvegyenek kamerával a tüntetésen. Mit tehetek?

A tüntetésen való részvétellel részt veszel a közélet alakításában. Ez azt is jelenti, hogy hozzájárulsz a rólad szóló felvétel készítéséhez. Ha nem szeretnéd, hogy lefotózzanak vagy levideózzanak, akkor inkább maradj távol a tüntetéstől, mert az arcodat nem szabad eltakarnod.

Mit tegyek, ha valaki a tüntetésen provokál (például sérteget, lökdösődni kezd)?

Maradj higgadt, semmiképpen ne legyél vele erőszakos! Értesítheted a tüntetés rendezőit (ők „rendező” feliratú karszalagot vagy mellényt viselnek), akik kötelesek gondoskodni a rendezvény biztonságáról. Súlyosabb esetben szólj a rendőröknek.

Mi a teendőm rendőri igazoltatás esetén?

Alapvetően kövesd a rendőri utasításokat, kéréseket, hiszen az intézkedés jogszerűsége csak nagyon ritkán kérdőjelezhető meg helyben. Ez azonban nem jelenti, hogy a rendőr bármit megtehet, és hogy neked ne lennének jogaid. Ha nem közölték, kérdezz rá az igazoltatás indokára, és ha szükségét látod, felírhatod a rendőr azonosító számát is. Ez rajta van az egyenruháján, de ha rákérdezel, ennek közlését a rendőr nem tagadhatja meg.

Ha be akarnak vinni kihallgatásra, ne tanúsíts fizikai ellenállást, de kérd, hogy szólhass a szüleidnek vagy értesítsék őket. 

Milyen dokumentumok legyenek nálam?

Ha van személyi igazolványod (esetleg jogosítványod) és lakcímkártyád, vidd magaddal mindkettőt, mert ha a rendőrség igazoltatna, szükséged lehet rájuk. Ha még nincs személyid, az útleveled is megfelelő lehet. Ha esetleg útleveled sincs, akkor lehetséges, hogy egy téged ismerő, veled lévő személy igazolja a rendőrnek a személyazonosságodat, de ez csak akkor működik, ha ő tudja igazolni a személyazonosságát valamilyen okmánnyal. A diákigazolvány nem alkalmas a személyazonosság igazolására! Mégis azt tanácsoljuk, hogy ha semmilyen iratod nincs és nincs, aki igazolja a személyazonosságodat, akkor vidd magaddal a diákigazolványodat: ez ugyan nem ún. hatósági igazolvány, de szerepelnek rajta az adataid és a fényképed, tehát a tényleges azonosításodra alkalmas – több, mint a semmi. 

Mikor oszlathatja fel a rendőrség a tüntetést?

A tüntetés feloszlatására elsősorban akkor kerülhet sor, ha az erőszakossá válik. Azért, hogy a gyűlés mindvégig békés maradjon, elsősorban a gyűlés vezetője felel. Ha a résztvevők úgy viselkednek, hogy az a gyűlés törvényességét veszélyezteti és a rend nem állítható helyre, akkor a gyűlés feloszlatása a gyűlés vezetőjének feladata. Ezért nagyon fontos, hogy mindig figyelj a gyűlés rendezőire. A rendőrség csak akkor avatkozik be, ha a gyűlés rendezői nem tudják fenntartani a rendet, vagy nem oszlatják fel maguk a gyűlést, amikor arra lenne szükség.

Az oszlatás csak a végső eszköz lehet, ha más módon nem állítható helyre a rend. További korlátozás, hogy kiskorúakkal szemben nem alkalmazható akármilyen kényszerítő eszköz, így velük szemben tilos pl. vízágyút bevetni. 

Hova fordulhatok diákként, ha negatív következményt tapasztalok a tiltakozáson való részvételem miatt – akár a tüntetésen, akár az iskolában?

Ez attól függ, hogy milyen típusú jogsértés történt. Keresd meg a TASZ Jogsegélyszolgálatát, és segítünk! Ha az oktatási jogaid sérültek, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhatsz, a rendőrség által elkövetett jogsértés esetén panaszeljárást lehet kezdeményezni és a Független Rendészeti Panasztestülethez is fordulhatsz.

SZÜLŐKNEK

Miről beszéljek szülőként a gyermekemmel a tiltakozás előtt?

A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről és a békés gyülekezésről. A legjobb, ha közösen átnézik ezt az összefoglalót és a szülő segít értelmezni a benne szereplő információkat. A gyermek legyen tisztában a jogaival, a lehetséges kockázatokkal, és a tüntetésen tanúsítandó magatartással is. Emellett javasolt, hogy a szülő beszélgessen el a gyermekével a tüntetés céljáról, hátteréről, kontextusáról.

Fontos, hogy a gyermek csak akkor vegyen részt a tiltakozáson, ha a tüntetés célját képes az életkorának megfelelő mélységben megérteni, és minden külső kényszertől mentesen, szabad akaratából szeretné kifejezni egyetértését a tüntetés többi résztvevőjével.

Érdemes azt is mérlegelni, hogy a tüntetésen való részvételnek esetleg milyen negatív következményei lehetnek. Meg lehet beszélni, hogy néhány igazolatlan óra, vagy akár egy jogellenesen beírt elégtelen, osztályfőnöki intő még belefér-e a tiltakozás kifejezéséért cserébe. 

A szülő távol tarthatja-e gyermekét a tüntetéstől? Vagy éppen ellenkezőleg, bátoríthatja-e a részvételre?

A szülő feladata felmérni, hogy érti-e a gyermeke, miről szól a tiltakozás. Ezen kívül a szülő feladata az is, hogy segítse gyermekét álláspontja kialakításában. A tüntetés céljaival tisztában lévő, arról felelősen gondolkodni képes gyermek magánautonómiájának része, hogy a tüntetésen való részvételről döntsön, az nem köthető semmilyen szülői jóváhagyáshoz. Ugyanakkor fontos, hogy szülőként mérlegeljük az esetleges veszélyeket és hogy tájékoztassuk a gyermeket, hogy mi minősül jogsértőnek a tüntetésen.

A szülő biztathatja gyermekét a részvételre, de nem kötelezheti, hogy menjen el.

Mit tehet a szülő, ha a gyermeke már felhasználta a házirendben meghatározott számú, szülő által igazolható hiányzásokat?

Ha a szülő nem tud már több hiányzást igazolni, és az iskola sem igazolja a hiányzást – valamint egészségügyi ok sincs, ami miatt orvosi igazolást lehet kérni –, akkor a hiányzás igazolatlan lesz. Egy napot különösebb következmények nélkül lehet igazolatlanul hiányozni az iskolából – bár az iskolának értesíteni kell erről a szülőket.

Ha viszont az igazolatlan hiányzás eléri egy tanévben a tíz órát, akkor az iskolának a gyámhatóságot, illetve a gyermekjóléti szolgálatot is értesítenie kell. A hatóság ilyenkor intézkedési tervet készít arról, hogy hogyan lesz biztosítva a gyermek iskolalátogatása a továbbiakban. Ha pedig a 30, vagy az 50 órát is eléri az igazolatlanok száma, további jogi lépésekre is sor kerül, például megvonhatják a családi pótlékot.

TANÁROKNAK

Tanárként bátoríthatom-e a diákjaimat a részvételre?

A tanár feladata az objektív, kiegyensúlyozott, világnézeti szempontból semleges oktatás. Az nagyon is támogatható, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán, vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi a tüntetés tartalmi háttere, mi ellen szerveződik a tiltakozás, és milyen érvek szólnak a demonstráció mellett és ellen. Talán még hasznosabb, ha az is szóba kerül, hogy mely helyzetekben megfelelő módszer a demonstráció és hogy a jelen esetben indokolt lehet-e ehhez folyamodni. Az sem tilos, hogy a tanár a saját véleményét is megossza, de fontos, hogy ezt jól különítse el a többi résztől, legyen világos, hogy melyek az oktatás során átadott információk, és melyik a saját véleménye. Természetesen a tanulót semmiféle hátrány nem érheti, ha véleménye eltér a tanárétól, és az kifejezetten jogellenes, ha a tanár (feleletben, dolgozatban vagy más iskolai értékelés keretében) számonkéri a saját véleményét.

Tanárként a szokásos tanóra helyett a tüntetés idején az iskolában tartózkodó diákoknak tarthatok-e rendkívüli órát a közoktatás helyzetéről, a közéleti aktivizmusról stb.?

Ez nagyban függ az adott tanár által oktatott tárgytól is: osztályfőnöki órán minden további nélkül; a kérdéshez kapcsolódó tárgyak (pl. társadalomismeret, történelem) esetében is lehet erre lehetőség, különösen akkor, ha olyan kevesen jöttek el az órára, hogy azt produktívan nem lehetne megtartani. Itt is figyelni kell a már említett világnézeti semlegességre (ld. 18. pont): a saját véleményt jól el kell különíteni azoktól a részektől, ahol pl. általánosságban van szó egy tüntetés céljáról, történelmi előzményekről.

Tanárként meg kell-e tartanom az órát, ha a diákok többsége hiányzik a tüntetés napján?

Nincs általános szabály arra, hogy hány hiányzóig kötelező megtartani az eredetileg tervezett tartalommal az órát, de egy biztos: az iskolában jelen lévő tanulók felügyeletéről tanítási időben mindenképpen gondoskodni kell. A többség távolmaradásának oka közömbös – az osztály többsége éppenséggel beteg is lehet. Az már az iskola, a tanár mérlegelésére bízható, hogy mikortól ítéli úgy, hogy nem produktív az óra megtartása.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Miért nem tüntethetett az, aki nem ért egyet Kína politikájával?

A TASZ levelet írt a Legfőbb Ügyészségnek a 2011. június 24-én és 25-én, a kínai miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával történt gyülekezésekkel kapcsolatban. Felvilágosítást kérünk az ügyészségtől, hogy nyomoz-e a gyülekezési szabadság megsértésének megalapozott gyanúja miatt. UPDATE: az ügyészség válasza (és annak értékelése) is itt olvasható.

Rendőri vizsgálat a gumilövedékek ügyében

"A Budapesti Nyomozó Ügyészség megkeresésére - a TASZ tegnapi sajtótájékoztatóját követően - az ORFK vezetőjének döntése alapján az ORFK Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztálya vizsgálatot indított, amelynek célja, hogy tisztázza, jogszerű volt-e a vitatott fegyverek, illetve a gumilövedékek alkalmazása. Az eddig rendelkezésre álló információk, valamint a hivatkozott normák azt támasztják alá, hogy az eszközök alkalmazása törvényes volt." - áll a www.police.hu oldalon egy közleményben.