Ki kell adni Paks II adásvételi szerződését

Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletével beperelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV), hogy nyilvánosságra kerüljön a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződés. A bíróság teljes mértékben igazat adott a civil szervezeteknek és 15 napon belül ki kell adni a szerződést teljes terjedelmében.

Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt-t 2014 novemberében vásárolta meg a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től 2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja.

Az Energiaklub 2015 januárjában kérte az MNV Zrt.-t, hogy küldje meg az adásvételi szerződést. A szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel került közvetlen állami tulajdonba a paksi projektcég. Az MNV Zrt. arra hivatkozva utasította el az adatigénylést, hogy a szerződés üzleti titkokat tartalmaz, különös tekintettel például a cég számlaszámára. Ez persze már önmagában abszurd, de az is nehezen érthető, hogy milyen üzleti titkokat kell védeni egy olyan tranzakció esetében, ahol állami cégek cserélnek egymás között gazdát. Az adatigénylés elutasítása után az Energiaklub bírósághoz fordult; az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Pető Márk látta el a szervezet képviseletét. A 2015. március 24-i első tárgyaláson rögtön ítélet is született. Ennek értelmében az MNV-nek ki kell adnia az adásvételi szerződést. Az ítélet nem jogerős, az alperes 15 napon belül fellebbezhet, de egyelőre nem nyilatkoztak, hogy kívánnak-e élni ezzel.

Az ügyben az MNV sikertelenül hivatkozott a nemrég elfogadott botrányos törvényre, ami 30 évre ellehetetleníti a paksi bővítéssel kapcsolatos Megvalósítási Megállapodások átláthatóságát. A törvényt a médiavisszhangot kerülve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is véleményezte. A Hatóság nem állt ki kellő határozottsággal az információszabadság mellett, de arra felhívja a figyelmet, hogy a törvény alkalmazása esetén „különleges felelősség hárul az adatkezelőre abban, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog ne lépje túl a szükséges mértéket.

Az Energiaklub és a TASZ álláspontja szerint az információszabadságot egyre jobban korlátozó törvényi keretek ellenére a bíróságok kezében van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog sorsa. Különösen igaz ez a paksi beruházás esetén, melynek részleteit a kormány minden eszközzel próbálja titkolni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Nyilvánosságra kell hozni, hogy kiket tiltottak ki az USA-ból I.

A Társaság a Szabadságjogokért közérdekű adatigényléseket küldött olyan személyeknek, akiknek a neve a sajtóban felmerült a kitiltási botrány kapcsán. A tény, hogy közfeladatot ellátó illetve a közügyekre jelentős befolyást gyakorló személyek korrupciós ügyekre tekintettel nem kívánatosak az Egyesült Államokban a nyilvánosságra tartozik.

Bíróság előtt a közérdek súlya

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) közérdekűség tesztet vezetett be, melynek az a lényege, hogy egyes esetekben csak akkor lehet a közérdekű adat kiadását megtagadni, ha ahhoz nagyobb súlyú közérdek fűződik, mint az igény teljesítéséhez. A TASZ egyik kiemelt célja, hogy az Információszabadság Program keretében olyan stratégiai pereket folytasson vagy nyújtson hozzájuk segítséget, melyek középpontjában ez a kérdéskör áll.