Ki kell adni Paks II adásvételi szerződését

Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletével beperelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV), hogy nyilvánosságra kerüljön a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződés. A bíróság teljes mértékben igazat adott a civil szervezeteknek és 15 napon belül ki kell adni a szerződést teljes terjedelmében.

Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt-t 2014 novemberében vásárolta meg a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től 2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja.

Az Energiaklub 2015 januárjában kérte az MNV Zrt.-t, hogy küldje meg az adásvételi szerződést. A szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel került közvetlen állami tulajdonba a paksi projektcég. Az MNV Zrt. arra hivatkozva utasította el az adatigénylést, hogy a szerződés üzleti titkokat tartalmaz, különös tekintettel például a cég számlaszámára. Ez persze már önmagában abszurd, de az is nehezen érthető, hogy milyen üzleti titkokat kell védeni egy olyan tranzakció esetében, ahol állami cégek cserélnek egymás között gazdát. Az adatigénylés elutasítása után az Energiaklub bírósághoz fordult; az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Pető Márk látta el a szervezet képviseletét. A 2015. március 24-i első tárgyaláson rögtön ítélet is született. Ennek értelmében az MNV-nek ki kell adnia az adásvételi szerződést. Az ítélet nem jogerős, az alperes 15 napon belül fellebbezhet, de egyelőre nem nyilatkoztak, hogy kívánnak-e élni ezzel.

Az ügyben az MNV sikertelenül hivatkozott a nemrég elfogadott botrányos törvényre, ami 30 évre ellehetetleníti a paksi bővítéssel kapcsolatos Megvalósítási Megállapodások átláthatóságát. A törvényt a médiavisszhangot kerülve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is véleményezte. A Hatóság nem állt ki kellő határozottsággal az információszabadság mellett, de arra felhívja a figyelmet, hogy a törvény alkalmazása esetén „különleges felelősség hárul az adatkezelőre abban, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog ne lépje túl a szükséges mértéket.

Az Energiaklub és a TASZ álláspontja szerint az információszabadságot egyre jobban korlátozó törvényi keretek ellenére a bíróságok kezében van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog sorsa. Különösen igaz ez a paksi beruházás esetén, melynek részleteit a kormány minden eszközzel próbálja titkolni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyertünk a MÁK ellen

A Fővárosi Törvényszék szerdai ítéletében kötelezte a Magyar Államkincstárt, hogy tizenöt napon belül adja ki a 2014-es országgyűlési választásokon indult egyéni képviselő-jelölteknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználásról szóló számlaszintű elszámolásokat. Az ítélet nem jogerős.

Alapjogokat sért az új Polgári törvénykönyv

Az új Polgári törvénykönyv antidemokratikus eljárás eredménye. Korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt sérti a szólás- és információszabadságot, a különböző életfelfogású állampolgárok egyenlőségét és a fogyatékkal élők méltóságát.

Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát. A három civil szervezet szerint az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az Országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.