Magyar civilek Putyinékkal szemben

Veszélyes, Magyarországon is terjedő orosz minta ellen lépnek fel a civilek a strasbourgi bíróságon. Az orosz civileket külföldi ügynökökként beállító 2012-es törvény ellen tiltakozva orosz civil szervezetek még 2013-ban fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz. A nagy jelentőségű perhez most „beavatkozás” formájában csatlakozunk a Magyar Helsinki Bizottsággal,, a Transparency International-lel, az Átlátszó.hu-val és az Eötvös Károly Intézettel. Kérelmünket kedden postáztuk az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Az öt civil szervezet most beadott, az orosz civilellenes törvényt megtámadó közös beavatkozása hangsúlyozza, hogy Putyin illiberális állama és intézkedései veszélyes mintaként szolgálnak Európának. Felhívják a figyelmet arra, hogy a rossz ötletek könnyen terjednek az illiberális államok között: az orosz minta – a magyar mellett – már Kirgiszisztán, Tadzsikisztán, Kazahsztán, Örményszország, Bosznia és Hercegovina, valamint Macedónia kormányait is megihlette. Legutóbb pedig Törökországban tartóztattak le hat civil aktivistát annak vádjával, hogy terrorista csoportokat támogatnak.

A magyar civilellenes törvény is az orosz mintát viszi tovább. Bár széleskörű hazai és nemzetközi tiltakozást váltott ki a magyar jogszabály elfogadása és életbe lépése, a visszavonására eddig nem került sor. Így tehát hazánkban is életben van egy olyan „ukáz”, ami alapján civil szervezeteknek regisztrálniuk kell(ene) magukat, és 7,2 millió forintnyi külföldi támogatás felett feltüntetni, hogy külföldről támogatják őket. Az ilyen törvények diszkriminatívak és szükségtelenek egy demokratikus társadalomban.

Az intézkedések arra az ősi ösztönre játszanak rá, hogy az emberek félnek az ismeretlentől és bizalmatlanok a számukra idegen emberekkel, kultúrákkal szemben – olvasható a beadványban. A civilek megbélyegzése nem csupán azt jelenti, hogy megnehezítik vagy ellehetetlenítik őket, de az általuk képviselt emberek jogai is sérülnek.

A beadvány készítői abban bíznak, a strasbourgi bíróság kimondja, hogy az orosz civilellenes törvény ellentétes az alapvető emberi jogokkal, és precedens értékű döntése az orosz mintát követő többi ország civiljei számára is biztosítja a nemzetközi jogorvoslat lehetőségét.

Beavatkozást olyan perekben nyújthatnak be magánszemélyek, cégek, civil szervezetek vagy akár államok is a strasbourgi bírósághoz, amelyek számukra lényeges területet érintenek. A bíróság csak azokat a beavatkozásokat fogadja be, amelyek fontos érveket tartalmaznak, vagy valamilyen módon érintett szervezetektől származnak. A beavatkozók az álláspontjukat kifejthetik az ügyről, s azt a bíróság – ha lényegesnek és meggyőzőnek találja – az ítélkezés során figyelembe veszi.

A beadvány angolul innen letölthető. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kényszerpályára tereli az ellenzéket a választási törvény módosítása

Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.

Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.