Magyar civilek Putyinékkal szemben

Veszélyes, Magyarországon is terjedő orosz minta ellen lépnek fel a civilek a strasbourgi bíróságon. Az orosz civileket külföldi ügynökökként beállító 2012-es törvény ellen tiltakozva orosz civil szervezetek még 2013-ban fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz. A nagy jelentőségű perhez most „beavatkozás” formájában csatlakozunk a Magyar Helsinki Bizottsággal,, a Transparency International-lel, az Átlátszó.hu-val és az Eötvös Károly Intézettel. Kérelmünket kedden postáztuk az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Az öt civil szervezet most beadott, az orosz civilellenes törvényt megtámadó közös beavatkozása hangsúlyozza, hogy Putyin illiberális állama és intézkedései veszélyes mintaként szolgálnak Európának. Felhívják a figyelmet arra, hogy a rossz ötletek könnyen terjednek az illiberális államok között: az orosz minta – a magyar mellett – már Kirgiszisztán, Tadzsikisztán, Kazahsztán, Örményszország, Bosznia és Hercegovina, valamint Macedónia kormányait is megihlette. Legutóbb pedig Törökországban tartóztattak le hat civil aktivistát annak vádjával, hogy terrorista csoportokat támogatnak.

A magyar civilellenes törvény is az orosz mintát viszi tovább. Bár széleskörű hazai és nemzetközi tiltakozást váltott ki a magyar jogszabály elfogadása és életbe lépése, a visszavonására eddig nem került sor. Így tehát hazánkban is életben van egy olyan „ukáz”, ami alapján civil szervezeteknek regisztrálniuk kell(ene) magukat, és 7,2 millió forintnyi külföldi támogatás felett feltüntetni, hogy külföldről támogatják őket. Az ilyen törvények diszkriminatívak és szükségtelenek egy demokratikus társadalomban.

Az intézkedések arra az ősi ösztönre játszanak rá, hogy az emberek félnek az ismeretlentől és bizalmatlanok a számukra idegen emberekkel, kultúrákkal szemben – olvasható a beadványban. A civilek megbélyegzése nem csupán azt jelenti, hogy megnehezítik vagy ellehetetlenítik őket, de az általuk képviselt emberek jogai is sérülnek.

A beadvány készítői abban bíznak, a strasbourgi bíróság kimondja, hogy az orosz civilellenes törvény ellentétes az alapvető emberi jogokkal, és precedens értékű döntése az orosz mintát követő többi ország civiljei számára is biztosítja a nemzetközi jogorvoslat lehetőségét.

Beavatkozást olyan perekben nyújthatnak be magánszemélyek, cégek, civil szervezetek vagy akár államok is a strasbourgi bírósághoz, amelyek számukra lényeges területet érintenek. A bíróság csak azokat a beavatkozásokat fogadja be, amelyek fontos érveket tartalmaznak, vagy valamilyen módon érintett szervezetektől származnak. A beavatkozók az álláspontjukat kifejthetik az ügyről, s azt a bíróság – ha lényegesnek és meggyőzőnek találja – az ítélkezés során figyelembe veszi.

A beadvány angolul innen letölthető. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

118 civil szervezet kiáll a helyi közösségekért, a békés Magyarországért dolgozó civilekért

A kormány után az elmúlt héten több városban immár választott önkormányzati tisztségviselők is támadást indítottak a közösségek és a magyar társadalom érdekében dolgozó civil szervezetek ellen, megkérdőjelezve hitelességüket és veszélyeztetve működésüket. Mi, a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat és embereket segítő civil szervezetek kiállunk a megtámadottak mellett, és elutasítjuk a megbélyegző törekvéseket. Magyarország közös ügye, hogy a civil szervezetek szabadon, megfélemlítés nélkül dolgozhassanak, és segíthessék a helyi közösségeket.

Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje

Az állam alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó kötelezettsége nem merül ki abban, hogy tartózkodik az alapjogok megsértésétől. E kötelezettsége teljesítése körében olyan intézményrendszert is működtetnie kell, amely hatékonyan képes fellépni az alapvető jogok megsértésével szemben. Az ombudsman intézmény Magyarországon két évtizede az egyedi ügyekben elkövetett alapjogsértésekkel szembeni állami fellépés kiemelt intézménye. Ha működésében nehézségek adódnak, azok az állam alapjogvédelmi kötelezettségének a nem kellő teljesítését jelenthetik. Márpedig az alapjogvédelem elért védelmi szintjéből költségvetési okokból nem lenne szabad engedni.