Másodfokon is rasszisták a gárdistákra támadó sajóbábonyi romák

A Debreceni Ítélőtábla ma – a büntetések súlyosítása mellett - helyben hagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét, amely “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek azokat a romákat, akik 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban. A TASZ szerint a cselekmény minősítése téves, üzenete pedig rendkívül káros.

2009. november 14-én a Borsod megyei Sajóbábonyban a Jobbik rendezvényt tartott a helyi iskolában. Az épület előtt mintegy száz, - a bíróság által abban az időben a cigány kisebbség rendszeres megfélemlítése miatt már jogerősen feloszlatott  Magyar Gárda egyenruhájához hasonló öltözéket viselő - személy tartózkodott. A helyi romákat a gárdisták jelenléte és a Jobbikos rendezvény érthetően megfélemlítette, hiszen mind a párt, mind a feloszlatott egyesület, illetőleg annak illegális utódszervezetei nyíltan rasszista, cigányellenes politikája közismert volt. Ráadásul az esemény előtt csak néhány hónappal került sor a romák elleni sorozatgyilkosság utolsó, halálos kimenetelű esetére, és a romák országszerte rettegtek attól, hogy a rasszista gyilkosságsorozat folytatódni fog.

A helyi cigányok egy nagyobb csoportja az iskola elé ment, a Jobbik lakossági fórumára azonban nem engedték be őket, így összeszólalkoztak a kívül strázsáló gárdistákkal, akikkel szemben az odaérkező rendőrség nem intézkedett, pusztán a két csoport közé álltak, a romákat hátrébb tolva. A kialakult konfliktus miatt sajtóhírek szerint a Jobbik helyi vezetője “hívta be” másnap Sajóbábonyba az “Új Magyar Gárda keleti dandárjának majd 600 tagját”. 2009. november 15-én a jobbikos behívására számos gépjárműben szélsőséges szimpatizánsok közeledtek a település felé, akik jó részét a rendőrség feltartóztatta, néhány autó azonban, közöttük egy piros Suzuki tovább tudott haladni. A település határában, a cigánysor közelében a gárdisták előző napi jelenléte és a rendőrség akkori tétlensége miatt feldúlt, támadástól tartó romák egy csoportja karókkal, botokkal ütlegelni kezdte az autót, az esemény során az autó két utasa könnyebben megsérült.

A Miskolci Törvényszék 2013. május 9-i elsőfokú ítéletében rongálás mellett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) elkövetésében találta bűnösnek a roma származású elkövetőket.

A Debreceni Ítélőtábla mai jogerős döntésével helybenhagyta a cselekmény minősítését, a kiszabott büntetéseket lényegesen súlyosította. A súlyosítás indokaként azt hozta fel a bíróság, hogy a fokozott rendőri jelenlét alkalmas volt a köznyugalom megzavarására.

Ez az érvelés abszurd, hiszen a rendőrök eredetileg a szélsőségesek közeledte miatt voltak fokozottan jelen a település határában. A közösség tagja elleni erőszak minősítése kapcsán a szóbeli indokolás igen alacsony színvonalú volt, nem tért ki a cselekmény indítékának elemzésére, és arra sem, hogy milyen alapon áll meg a „magyarság” elleni cselekmény.

A TASZ szerint a bíróság súlyosabb bűncselekményben találta bűnösnek az elkövetőket, mint amit elkövettek. A közösség tagja elleni erőszak mint gyűlölet-bűncselekmény lényege ugyanis az, hogy az elkövető előítéletes egy csoporttal szemben, alacsonyabb rendűnek tartja a csoport tagjait, és ettől az érzülettől vezérelve követi el cselekményét. Az ügy körülményeiből, a vádlottak vallomásaiból is egyértelmű, hogy az elkövetőket nem “magyarellenes” előítélet motiválta a támadáskor, hanem az, hogy féltek az általuk gárdistáknak vélt személyek támadásától, el akarták őket űzni a településükről. A Debreceni Ítélőtábla szerint azonban mindez csak ürügy volt.

Miközben egyre több ügyben merül fel romákkal szemben a rasszizmus vádja, továbbra is azt látjuk, hogy romákat érő rasszista megfélemlítés, erőszak esetében a hatóságok gyakran tétlenek vagy nem elég hatékonyan járnak el. Holott a gyűlölet-bűncselekmény tényállás a hátrányos helyzetű csoportok védelmét szolgálja. Mindez azt a látszatot kelti, mintha Magyarországon a romák szítanák a gyűlöletet, és a nem romáknak lenne származásuk miatt félnivalójuk. Ez pedig a szélsőjobb retorikája, amitől a kormánynak és a jogalkalmazó szerveknek is el kellene határolódniuk.

Alábbiakban megtekintheti a TASZ és a NEKI megbízásából eljáró ügyvédek, Baltay Levente és Győző Gábor védőbeszédeinek legfontosabb részeit:

Az I. fokú ítéletről szóló hírünket itt olvashatja.

Az ügyről blogunkon itt írtunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az igazságügyi miniszterhez fordultunk a sorozatgyilkosság sértettjeinek állami kártérítése kapcsán

Augusztusban a miniszterelnök felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert arra, hogy dolgozzon ki kártérítési javaslatot a romák elleni rasszista sorozatgyilkosságban érintett családok támogatására. A TASZ üdvözli a kezdeményezést, egyben kéri a kormányt, hogy ne csak a halálos áldozatokat követelő támadások hozzátartozóit, hanem a támadásokban megsebesített áldozatokat, illetve a puszta véletlennek köszönhetően emberáldozatot nem követelő támadások sértettjeit szintén részesítse arányos kártérítésben.

Nem jár letöltendő négy ember brutális, csoportos szétveréséért

 

Az „útonálló jelleggel”, szervezetten, csoportosan, maszkban, felfegyverkezve, négy védtelen közmunkás ellen elkövetett súlyos testi sértésért a másodfokú bíróság szerint a felfüggesztett szabadságvesztés arányos büntetés.

Már megint a romák a rasszisták

Súlyos jogalkalmazói félreértésekről, a romák büntető-jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodik a Miskolci Törvényszék mai ítélete, amelyben “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek el kilenc romát aránylatanul hosszú szabadságvesztésre azért, mert 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban.