Mi lesz most azzal, aki nem fizet egészségügyi járulékot?

Januártól súlyos következményekkel kell számolnia annak, akinek fél évnyi tartozása gyűlik össze, de vannak, akiket nem érint a változás. Összegyűjtöttük, hogy mit kell tenni, és ki mire számíthat az új helyzetben.

A 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szigorítja, hogy ki vehet igénybe orvosi ellátást ingyenesen – januárban nehéz helyzetbe kerülhetnek például azok, akiknek július óta nem volt munkája, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizették. Ebben a tájékoztatóban a szabályozás részleteivel foglalkozunk.

Miről szól a módosítás?

2021. január 1-től súlyos következményekkel kell számolnia annak, aki 6 hónapon keresztül (tehát leghamarabb 2020. július 1-től) nem fizette be az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A TAJ száma érvénytelenné válik az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele szempontjából, vagyis ingyenesen semmilyen egészségügyi szolgáltatást nem vehet igénybe – még sürgősségi ellátást sem. Korábban, ha valakinek tartozása volt, azt jelezték a TAJ kártya ellenőrzésekor, és lehetősége volt az elmaradt járulék utólagos befizetésére, vagyis  a tartozástól függetlenül igénybe vehette az orvosi ellátást. Az új szabályok szerint viszont ez megváltozik.

Kiket érint a változás?

A változások csak azokat érintik, akik egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek, vagyis maguk fizetik a tb-jüket. Nem érinti tehát a változás azt, aki

  • bejelentett munkaviszony vagy saját vállalkozás alapján, vagy 
  • egyéb okból (pl. valamilyen szociális ellátás, nyugellátás, hallgatói jogviszony vagy kiskorúság miatt) 

ingyenesen jogosult egészségügyi ellátásra.

2021 januárjától tehát a következő szabályok érvényesek:

Halasztható orvosi ellátást csak a tartozás rendezése után lehet ingyenesen igénybe venni. A halasztható egészségügyi szolgáltatások közé tartozik például sok szűrővizsgálat, így a tüdőszűrés vagy nemigyógyászati szűrés, a legtöbb fogorvosi beavatkozás, a dietetikai tanácsadás, szépészeti beavatkozások, a hasfali és lágyéksérvet vagy epehólyagot érintő operációk, illetve a jóindulatú daganatot eltávolító és a testsúlycsökkentő műtétek, de a rákmegelőző műtétek is.

A sürgősségi beavatkozásokat elvégzik érvénytelen TAJ szám esetén is, de a beavatkozás díját ki kell fizetni. Sürgősségi ellátásról akkor beszélünk, amikor az érintett az ellátás nélkül közvetlenül életveszélybe kerülne, vagy súlyos/maradandó egészségkárosodást szenvedne. E körbe tartoznak tipikusan a baleseti sérülések, szívmegállás, légzésleállás vagy erős légszomj, mérgezések, a magas vérnyomás, de akár az erőteljes hasi vagy mellkasi fájdalom, fejfájás, erős hányinger, illetve a megváltozott tudati állapot is. Szintén sürgősségi ellátás keretében fogják megvizsgálni azokat, akiknek harapásos sérülése, kiszáradásra utaló panasza, székrekedése vagy hasmenése van, vagy zavartnak érzik magukat. Ilyen és ehhez hasonló sürgős esetekben tehát jár az ellátás, de nem ingyen: ennek költségét utólag ki kell fizetni. Ez a költség akár 750 ezer forint is lehet (ez a díj maximuma).

Mit tegyek, ha nem tudom kifizetni a sürgősségi ellátás díját?

Ha az elvégzett sürgősségi beavatkozás díját valaki nem szeretné vagy nem tudja utólag befizetni, elvileg lehetősége van arra, hogy még a kezelés előtt visszautasítsa a sürgősségi ellátást. A sürgősségi ellátásra azonban éppen olyan helyzetben lehetünk rászorulva, amikor nagy fájdalmak kínoznak, azonnali, akár életmentő beavatkozást kell végrehajtani, vagy akár nem is vagyunk tudatunknál, így az ellátás előzetes visszautasítása sok esetben nem reális lehetőség.

Ezért  azt javasoljuk, hogy

  • aki teheti, rendezze a járuléktartozását még 2021. január 1. előtt; vagy ha erre nem képes, akkor
  • kérjen a NAV-tól fizetési kedvezményt;
  • aki pedig a jövőre nézve sem fogja tudni fizetni a járulékot, jelentkezzen be a járási hivatalnál szociális rászorulóként, mert így az állam ingyenesen biztosítja a hozzáférést az egészségügyi ellátásokhoz. A részleteket lásd a Ki jogosult egészségügyi ellátásra a járulék fizetése nélkül is? kérdés alatt.

Annak, aki  még idén rendezi a hátralékot (akár azáltal, hogy a tartozását a NAV mérsékli, vagy akár elengedi), újra érvényessé válik a TAJ száma, vagyis ismét jogosult lesz ingyenes egészségügyi szolgáltatásokra, halasztható és sürgősségi ellátásra egyaránt. 

Kiknek kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Alapvetően azoknak kell maguknak befizetniük ezt a járulékot, akiknek nincs valamilyen bejelentett munkaviszonyuk és nem is vállalkozók (tehát nem számítanak biztosítottnak), illetve nem jogosultak a törvény alapján sem az ingyenes egészségügyi ellátásra valamilyen más okból. Azzal, hogy pontosan mik ezek az okok, a Ki jogosult egészségügyi ellátásra a járulék fizetése nélkül is? kérdés alatt részletesen foglalkozunk.

A fizetési kötelezettség csak belföldi (Magyarországon bejelentett lakóhellyel/szálláshellyel rendelkező) személyekre vonatkozik. 

Honnan tudhatom, hogy nekem kötelező-e befizetnem a járulékot?

Az új szabályok szerint a NAV automatikusan értesül arról, ha valaki már nem jogosult az egészségügyi ellátásra (mert például már nem minősül szociálisan rászorultnak), vagy már nem biztosított (mert például megszűnt a munkaviszonya). A munkaviszony megszűnése után 45 napig még megmarad az úgynevezett passzív jogosultság az ellátásra,  utána viszont be kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Erről a NAV értesítést küld: egy tájékoztatót, amiben szerepel a fizetési kötelezettség, és azt is leírják, hogyan lehet azt teljesíteni. Korábban mindenkinek magának kellett jeleznie a NAV felé, ha járulékfizetésre kötelezetté vált, ez a bejelentési kötelezettség viszont most megszűnt. 

Mennyibe kerül az egészségügyi szolgáltatási járulék és hol kell befizetnem?

A járulék összege havonta 7710 forint 2020. december 31-ig, de ez jövőre változhat.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a NAV-nak kell átutalni egy ún. „NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számlára” (számlaszám: 10032000-06055826). A közlemény rovatban meg kell adnia adóazonosító jelét (tíz számjegy).

A járulékot bankkártyával vagy elektronikus bankkártyás fizetéssel és sárga csekken is be lehet fizetni. A csekket a NAV ügyfélszolgálatán vagy ezen a linken lehet igényelni. 

A +36 (80) 20-21-22 telefonszámon elérhető a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszere, ahol a folyószámla-ügyintézés menüpont kiválasztása után szintén lehet csekket igényelni.

Ha valaki nem fizet időben, akkor a 7710 forinton felül késedelmi pótlékot is fel fognak számítani, amit szintén be kell fizetni.

Mit tegyek, ha nem tudtam határidőben befizetni a járulékot, és ezért tartozásom keletkezik, amit nem tudok egy összegben kifizetni?

Ha valamilyen méltányolható jövedelmi, vagyoni vagy szociális probléma miatt nem tudja valaki a hátralékát egy összegben kifizetni, akkor kérhet fizetési kedvezményt a NAV-tól. Bizonyos feltételek fennállása esetén a NAV köteles megadni ezt a kedvezményt. A fizetési kedvezmény háromféle lehet: részletfizetés, fizetési halasztás, illetve a járulék összegének mérséklése.

A részletfizetési kedvezmény azt jelenti, hogy időben elnyújtva, több hónapon keresztül lehet törleszteni a tartozást. Hat hónapra visszamenő hátralék esetén például 46 260 forint tartozás gyűlik össze, de a részletfizetési kedvezmény lehetővé teszi, hogy ezt 4 hónapon keresztül, havi 11 565 forintonként törlessze az illető (a törlesztés konkrét feltételeiről a NAV tájékoztat, a részletfizetési kedvezmény szólhat ennél kevesebb vagy több hónapra is).

A fizetési halasztás ezzel szemben azt jelenti, hogy egy összegben, de később lehet rendezni a tartozást. Ha tehát a fenti példához hasonlóan valaki hathavi járulékkal tartozik, és ezt a tartozást nem tudja azonnal rendezni, fizetési halasztást kérhet. Ha ezt a NAV engedélyezi, akkor elegendő később, pl. márciusban rendezni a 46 260 forintos tartozást.

Harmadik lehetőségként lehet az is kérni, hogy a tartozás összegét mérsékeljék (vagyis engedjék el egy részét), de kivételes esetben akár az egész tartozást is elengedhetik. Mérséklés esetén az egész tartozásnál kisebb összeget, elengedés esetén pedig semmit nem kell befizetni a hátralékból. Ezeket a kedvezményeket csak akkor fogják engedélyezni, ha a tartozás befizetése súlyosan veszélyeztetné az érintett vagy családja megélhetését. Azt, hogy pontosan mikor valósul meg ez a súlyos veszélyeztetés, a NAV mérlegeli előre meghatározott szempontok mentén.

Fontos, hogy fizetési kedvezményt csak az kaphat, aki ezt kifejezetten kérelmezi. Ehhez a lakóhely szerinti megyei adó- és vámigazgatóságot kell felkeresni, ahol az ún. Fizetési Kedvezmények Osztálya fogja mérlegelni, hogy valaki jogosult-e a fizetési kedvezményre. Azt, hogy hol, melyik NAV ügyfélszolgálat illetékes, ezen a linken lehet megnézni.

A fizetési kedvezmény részletes szabályairól elérhető egy tájékoztató (30.2. számú információs füzet) a NAV honlapján ide kattintva.

A fizetési kedvezményeken kívül megoldást jelenthet az is, ha valaki átvállalja a tartozást, és befizeti az erre rászoruló helyett a járulékot. Erről azonban nem elég a két félnek megállapodnia, az átvállalást a NAV-nak is jóvá kell hagynia. Ha viszont ez megtörténik, nincs akadálya annak, hogy más (például egy rokon vagy barát) fizesse be a járulékot.

Ki jogosult egészségügyi ellátásra a járulék fizetése nélkül is?

A törvény lehetővé teszi, hogy bizonyos személyek biztosítotti státusz (ami abból ered, hogy valakinek bejelentett munkaviszonya van vagy vállalkozó) és járulékfizetés nélkül is jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra. A törvény alapján sokféle körülmény indokolhatja ezt a jogosultságot, a legfontosabb okok az alábbiak.

Ingyenesen jogosultak egészségügyi szolgáltatásokra azok, akik:

  • gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozási díjban (GYED), örökbefogadói díjban részesülnek,
  • gyermekek otthongondozási díjában (GYOD), ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülnek,
  • baleseti táppénzben/járadékban részesülnek,
  • aktív korúak ellátására jogosultak (akik ennek keretében egészségkárosodási, gyermekfelügyeleti támogatást, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak),
  • megváltozott munkaképességűek (legalább 50%-ban), egészségkárosodást szenvedtek (legalább 40%-ban) vagy egészségi állapotuk legfeljebb 50%-os és erről igazolással rendelkeznek,
  • fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban részesülnek,
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és jövedelmük nem éri el a minimálbér 30%-át (48 300 forintot),
  • nyugdíjbiztosítási ellátásban részesülnek (ilyenek az öregségi nyugdíj, az özvegyi és szülői nyugdíj, az árvaellátás és a baleseti hozzátartozói nyugellátások),
  • bentlakásos szociális intézményben élnek (például fogyatékkal élők otthonában vagy idősek otthonában),
  • kiskorú magyar állampolgárok, menekültek és oltalmazottak, akiknek Magyarországon van a lakóhelyük/tartózkodási helyük,
  • olyan 18–24 éves fiatal felnőttek, akik a gyermekvédelmi rendszerben utógondozásban részesülnek,
  • azok a nagykorú magyar állampolgárok/menekültek/oltalmazottak, akik nappali rendszerben felsőoktatásban hallgatók, szakképző iskolában vagy technikumban tanulnak, illetve bármely más köznevelési intézményben (pl. gimnáziumban) tanulnak,
  • szociálisan rászorulók,
  • hajléktalan emberek.

A szociálisan rászorulókra és a hajléktalanokra vonatkozó szabályokkal külön is részletesen foglalkozunk.

Ezeken a gyakoribb eseteken kívül a törvény ingyenes egészségügyi ellátást biztosít további okokból is. Ezeknek az okoknak a teljes listája a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. §-ban található. A törvény ezen a linken érhető el.

Ha valakinek már nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, mert a törvényben felsorolt okok bármelyike miatt jogosulttá válik, akkor erről a NAV értesíti.

A törvény bizonyos személyek számára lehetővé teszi, hogy ingyenesen vegyenek igénybe baleseti egészségügyi szolgáltatást (de csak azt). Ide tartozik az, aki:

  • magyar állampolgár tanuló, hallgató (nem csak nappali rendszerben),
  • szocioterápiás intézetben kezelt elmebeteg vagy szenvedélybeteg,
  • letartóztatott, szabadságvesztést vagy elzárást tölt, vagy őrizetben van,
  • közcélú munkát végez és ennek során szenved balesetet vagy egészségkárosodást (például életmentés vagy katasztrófaelhárítás ideje alatt),
  • közérdekű munkát vagy közérdekű önkéntes tevékenységet végez és ennek során szenved balesetet vagy egészségkárosodást.

Milyen feltételek esetén jár rászorultsági alapon, ingyenesen az egészségügyi ellátás?

Két esetben teszi lehetővé a törvény, hogy a hivatal kiállítson egy bizonyítványt, ami igazolja, hogy valaki szociális rászorultság miatt jogosult az ellátásra:

1.  Ha egy családban az egy főre jutó havi jövedelem 2020-ban a 34 200 forintot nem haladja meg, és a családnak nincs vagyona.

2.  Ha valaki egyedül él, és havi jövedelme 2020-ban a 42 750 forintot nem haladja meg, és családjának nincs vagyona.

Mit kell tennem, ha azt gondolom, rászorultsági alapon jár nekem az egészségügyi ellátás?

Ha valaki úgy gondolja, hogy szociális rászorultság miatt járna neki ingyenesen az egészségügyi ellátás, azt minden esetben külön be kell jelentenie, mert ez nem olvasható ki a TAJ számból automatikusan. Ezért nagyon fontos, hogy aki érintett, megtegye ezt a bejelentést, különben a rendszerben nem lesz jogosultként nyilvántartva. Ez az eljárás költség- és illetékmentes.

Ehhez kérelmezni kell a lakóhely szerinti járási (vagy Budapesten a kerületi) hivataltól, hogy állapítsák meg a szociális rászorultságot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele érdekében. Ilyenkor a hivatal ellenőrzi, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek-e. Ha igen, a járási hivatal kiállít egy hatósági bizonyítványt, ami igazolja a szociális rászorultságot, vagyis bizonyítja, hogy az illetőnek jár az egészségügyi ellátás járulék fizetése nélkül is.

Erről a tényről a járási hivatal az új szabályok szerint automatikusan értesíti a NAV-ot, ezért a NAV-nak külön formanyomtatványt nem kell benyújtani. Ha az információ megérkezik a NAV-hoz, akkor értesítőt fognak küldeni arról, hogy megszűnt a fizetési kötelezettség. 

Ha hosszabb ideig nem érkezik meg az értesítő, célszerű külön levelet írni a NAV-nak. Ebben el kell küldeni a szociális rászorultságról kapott igazolást (elég róla fotót készíteni), és jelezni, nem érkezett meg a fizetési kötelezettség megszűnéséről az értesítő.

Milyen iratokat kell benyújtani az eljáráshoz a hivatalnak?

Három dokumentumra van szükség a kérelem személyes benyújtásához a lakóhely szerinti járási (vagy Budapesten a kerületi) hivatalban:

  1. kérelem formanyomtatvány
  2. vagyonnyilatkozat
  3. a feltüntetett jövedelem típusának megfelelő irat

A formanyomtatvány és a kitöltendő vagyonnyilatkozat a járási hivatalokban és itt érhető el.

A feltüntetett jövedelem típusának megfelelő irat a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek igazolásához szükséges, amilyen pl. a nyugdíj vagy valamilyen alkalmi munkából származó jövedelem.

Ezenfelül mindenképpen szükség van a TAJ kártyára, személyi igazolványra és lakcímkártyára is.

Mennyi időre igazolja a hatósági bizonyítvány, hogy valaki jogosult egészségügyi ellátásra?

Fontos, hogy a rászorulóknak járó hatósági bizonyítvány a kérelem benyújtásának napjától (tehát nem a kiállítástól) számítva 1 évig érvényes. Vagyis, amennyiben 1 év elteltével is fennáll a szociális rászorultság, a bejelentést újra meg kell tenni. Annak nincs semmilyen akadálya, hogy a bizonyítványt újból kiállítsák  (ezt bármennyi alkalommal lehet kérni).

Mit tegyek, ha hajléktalan vagyok?

A hajléktalan embereknek járulék befizetése nélkül is jár az ingyenes egészségügyi ellátás. Erről meghatározott intézmények vezetői tesznek bejelentést az egészségbiztosítási szervnek, ami pedig igazolást adnak az érintettnek. Ez az igazolás a bejelentés napjától kezdve érvényes, de csak hat hónapig (tehát ha például július 15-én tették a bejelentést, akkor az igazolás január 31-ig érvényes).

Ilyen bejelentést a hajléktalanok otthonának, átmeneti szállásának, rehabilitációs intézményének, éjjeli menedékhelyének és nappali melegedőjének vezetője tehet, tőlük kell tehát kérni.

A TB szabályok változásával és a járulékfizetéssel kapcsolatban további információ kérhető a 1819-es telefonszámon, az 1. gomb választásával. A NAV Infóvonala hétfőtől csütörtökig 8:30 és 16:00 óra között, pénteken 8:30 és 13:30 között elérhető.


Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jó az irány, de nem látszik a garancia, hogy érdemben fog-e tenni a kórházi fertőzések ellen a kormány

Üdvözljük, hogy a Kormány meghallotta a szakmai szervezetek, szakértők és jogvédők évek óta hangsúlyozott álláspontját, hogy a kórházi fertőzések ellen átfogó kormányzati intézkedésekkel, jól kidolgozott terv alapján kell fellépni. De látnunk kell, hogy a Kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez – eddig sem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásának hiányosságaival volt a probléma. A kérdés az, hogy a kormányzati szervek elkezdik-e alkalmazni a jogszabályokat – mi mindent el fogunk követni, hogy ezt számonkérjük az illetékes szerveken.

6 ok, amiért nincs értelme kórházi fertőzés miatt perelni

Az előző posztban Bence esetén keresztül végigvettük, a betegjogi panasz miért alkalmatlan a kórházi fertőzéses esetek kivizsgálására. Röviden: azért, mert nem egy független szerv, hanem a kórház maga vizsgálja ki őket. Nade ott a bíróság mint független, igazságszolgáltató szerv. Érdemes-e odavinni a kórházi fertőzéses ügyeket? Hát – nem nagyon.

A kerekesszékesek jogainak védelméért az ombudsmanhoz fordulunk

Jogsegélyszolgálatunknál sokan jelezték, hogy a betegszállítók csakis a hagyományos, összecsukható kerekesszéket hajlandók a beteggel együtt a célállomásra juttatni – aki elektromos széket használ, e nélkül viszik el az egészségügyi intézményekbe. Itt aztán, közlekedési segédeszköz híján, mozgásképtelenül kénytelenek várakozni sokszor hosszú órákig. Szerintünk ez a gyakorlat alapjogsértő, így az ombudsmanhoz fordulunk.