Mit tehet, akit megbüntettek, mert nem találták tisztának a lakókörnyezetét?

Törvénysértők azok a helyi rendeleti szabályok, amelyek alapján meg lehet bírságolni azokat, akiknek a lakását vagy udvarát rendezetlennek ítélik. Összefoglaltuk, hogy mit tehetnek azok, akiket megbüntettek arra hivatkozva, hogy megszegték a közösségi együttélés alapvető szabályait, és azt is elmondjuk, hogy mit tehet az, akit nem bírságoltak meg, de zavarja, hogy ez bármikor megtörténhet.

A helyi önkormányzatok rendeletben megállapíthatják a közösségi együttélés alapvető szabályait, és ezek megsértőit megbírságolhatják. Szerintünk azonban törvénysértők és Alaptörvény-ellenesek azok a helyi rendeleti szabályok, melyek alapján valakit meg lehet bírságolni, ha a lakása vagy az udvara rendezetlen. Számos esetben támadtunk meg ilyen helyi rendeleteket kormányhivatalok előtt, és ezek nagy részét hatályon kívül is helyezték.

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése esetén az önkormányzat közigazgatási bírságot szabhat ki. Ennek a hatáskörnek a gyakorlója a település/kerület jegyzője, tehát ő fog hatósági ellenőrzést lefolytatni (pl. bemenni a lakásba, ott körbenézni) és ő fogja a bírságot kiszabni.

A jegyző a bírság kiszabásáról hoz egy határozatot, ami ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslatnak több lépcsőfoka is van, ezek az alábiak:

Fellebbezés a képviselő-testülethez:

a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. Ezt a határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani a határidő megtartásával, de azt az önkormányzat képviselő-testülete fogja elbírálni. A fellebbezés illetékköteles, vagyis meg kell fizetni egy meghatározott összeget, amikor benyújtjuk. Az illeték összege legalább 5000 forint, de az, hogy pontosan hány forintot kell fizetni, azon múlik, hogy mekkora összegű bírságot szabott ki a határozat, amit meg szeretnénk támadni. Ha fellebbezést szeretne benyújtani, ehhez egy minta itt elérhető.

Fellebbezés minta

letöltés »

Közigazgatási per indítása (keresetlevél benyújtása):

ha a képviselő-testület elbírálja a fellebbezést, de a döntés szerintünk jogszabálysértő, akkor ezt a döntést is meg lehet támadni. Ez viszont már csak a bíróság előtt, közigazgatási per indításával lehetséges. A képviselő-testület határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül az illetékes törvényszékhez lehet fordulni, de a keresetlevelet az eredeti határozatot hozó jegyzőnél kell benyújtani. A bírósági felülvizsgálat iránti eljárás illetéke 30.000 forint, ezt viszont csak utólag és csak abban az esetben kell kifizetni, ha elveszíti a pert. Fontos, hogy csak jogszabálysértésre lehet hivatkozni, vagyis a bíróság el fogja utasítani a keresetet, ha a képviselő-testület döntése nem sért jogszabályt. Ha a bírságot a lakásbelső rendezetlensége miatt szabták ki, de a képviselő-testület nem adott Önnek igazat, akkor ez a döntés a TASZ szerint egyértelműen jogszabályba ütközik, tehát érdemes lehet pert indítani. Ha közigazgatási pert szeretne indítani, ehhez egy keresetlevél minta itt érhető el.

Keresetlevél minta

letöltés »

A fellebbezés és keresetlevél minta azokra az esetekre vonatkozik, amikor valakit a a lakásbelsőre vonatkozó szabályok megszegése miatt köteleznek bírság fizetésére.

Ha a jegyző Önre nem szabott ki bírságot, de zavarja, hogy a közösségi együttélésre vonatkozó helyi önkormányzati rendelet tartalmaz a lakás vagy udvar rendezettségére vonatkozó előírást, akkor kérheti az illetékes Kormányhivataltól, hogy éljen törvényességi felhívással, amelyben felszólítja a képviselő-testületet a jogszabálysértő rendelkezés hatályon kívül helyezésére. Ebben az esetben a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényre hivatkozva közérdekű bejelentést lehet tenni, ehhez egy minta itt elérhető. Ez a minta szintén arra az esetre vonatkozik, amikor egy szabály a rendezetlen lakásbelsőt bünteti bírsággal.

Közérdekű bejelentés minta

letöltés »

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Stratégiai per a jogellenes gyermekkiemelések ellen - Összefoglaló

Több megkeresés érkezett hozzánk 2015 tavaszán egy felerészt romák lakta borsodi faluból amiatt, hogy a mélyszegénységben élő roma családokból tömegesen emeltek ki gyerekeket, akik hosszú távra állami gyermekvédelmi ellátásba kerültek. A szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemeléseket ugyan tiltja a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), mégis régóta elterjedt ez a gyakorlat hazánkban.

A miniszterelnök támogatását kérjük, hogy egy gyerek se nélkülözzön az Európai Unióban

A gyerekszegénység felszámolásához kéri Orbán Viktor miniszterelnök támogatását a páneurópai Eurochild gyermekjogi és gyermekjóléti hálózat, valamint a Gyermekjogi Civil Koalíció, amelynek tagjaként a TASZ is aláírta a kormányfőnek címzett levelet.

A szociális szakma egyként követeli az azonnali intézkedéseket az inárcsi tragédia kapcsán

Rég láttunk ilyen egységes szakmai fellépést a szociális szférában. Ennek apropóját az inárcsi tragédia adta. A 2018. június 11-én meggyilkolt szociális munkás halála és annak körülményei a legfájdalmasabban mutatták meg azt, hogy a hazai segítő szakma végórájában van. Olyan mérvű a szakma eszköztelensége, a munkakörülmények hiányossága, ami mára teljesen ellehetetleníti a segítő munka végzését.