KISOKOS: Nemzetiségi listák az országgyűlési választásokon

Mi az a nemzetiségi névjegyzék? Mire szavazhat és mire nem, ha Ön a nemzetiségi névjegyzékben szerepel? Mennyiben befolyásolja szavazatának súlyát, ha Ön regisztrál a nemzetiségi névjegyzékbe?

1. Mi az a nemzetiségi névjegyzék?

A “nemzetiségi névjegyzék” tulajdonképpen a központi névjegyzék része. A központi névjegyzék tartalmazza azoknak a választópolgároknak az adatait, akik a nemzetiségi önkormányzati választásokon (korábban: “kisebbségi önkormányzati választásokon”) kívánnak szavazni, illetve az országgyűlési választásokon a listás szavazatukat nem pártlistára, hanem nemzetiségi listára szeretnék leadni.

A névjegyzék a választásokkal összefüggő személyi adatokon túl a következő adatokat tartalmazza:

(1) azt, hogy a nemzetiségi választópolgár melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát;

(2) azt, hogy a választópolgár az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe -- vagyis azt, hogy listás szavazatát nemzetiségi listára kívánja-e leadni.

2. Mire szavazhat az, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel?

Az a választópolgár, aki az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe, listás szavazatát kizárólag a nemzetiségének országos önkormányzata által összeállított nemzetiségi listára adhatja le. (Kivéve akkor, ha nem sikerült az adott nemzetiség országos önkormányzatának listát állítania: ebben az esetben ő is pártlistára szavaz.) Választókerületének egyéni jelöltjére a nemzetiségi választópolgár pont ugyanúgy szavaz, mint a nemzetiségi névjegyzékben felvételét nem kért választópolgár.

3. Mire nem szavazhat, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel?

Az a választópolgár, aki az országgyűlési választásokra is kiterjedő hatállyal kérte felvételét a nemzetiségi névjegyzékbe, nem szavazhat pártlistára. Kizárólag azt mérlegelheti, hogy odaadja-e szavazatát saját nemzetiségi listája javára, vagy sem.

4. Hogyan érinti a nemzetiségi névjegyzékbe való regisztráció a választópolgár szavazatának súlyát?

A nemzetiségi listára szavazó választópolgár listás szavazata legjobb esetben is csak minimális politikai befolyást tesz lehetővé. Elterjedt számítások szerint a nemzetiségi listákról legfeljebb egy képviselői hely kerül kiosztásra: a roma nemzetiségi listáról. Más nemzetiségek esetében feltehetőleg akkor is lehetetlen lenne a nemzetiségi listáról mandátumot szerezni, ha az adott kisebbséghez tartozók minden ésszerű elképzelést meghaladó számban regisztrálnának nemzetiségi választópolgárként és adnák le szavazatukat a nemzetiségi listájukra. Így tehát minden más nemzetiség esetében a nemzetiségi listára adott szavazat a mai Magyarország demográfiai adatainak tükrében teljes mértékben elveszett szavazat, azaz nincs politikai befolyása.

Feltételezésünk szerint tehát egyedül a roma nemzetiségi listáról van esélye egy jelöltnek képviselői mandátumot szereznie az Országgyűlésben. A roma nemzetiségi listára szavazó választópolgár politikai befolyása azonban ebben az esetben is jól láthatóan kisebb, mintha pártlistára szavazna, több okból is:

❖ A megválasztott nemzetiségi képviselő egymagában aligha tudni bármilyen érdeket érvényesíteni a pártlistáról bekerült képviselőktől illetve az egyéni választókerületek képviselőitől függetlenül. Ön tehát a nemzetiségi listára leadott szavazatával elveszti a pártokon -- a demokráciák legbefolyásosabb politikai versenyszereplőin -- keresztüli közvetlenebb érdekérvényesítés lehetőségét.

❖ A tényleges politikai hatást kifejtő pártoknak nem érdekük odafigyelni sem most 2014-ben, sem a jövőben azokra, akik úgysem szavaznak, szavazhatnak pártlistára. Ez hosszútávon arra motiválja a pártokat, hogy a többségében nemzetiségi listára szavazó kisebbségek helyett inkább más csoportoknak kedvezzenek, akiket meg tudnak nyerni.

❖ Ön vagy a nemzetiségi listát támogató más választópolgárok, szervezetek nem tudják rábírni a választópolgárok jelentős részét arra, hogy az Ön által támogatott jelöltekre szavazzanak -- hiszen akárki nem is szavazhat a nemzetiségi listára. Ha viszont egy pártlistára szavaz, sokkal több lehetősége van akár Önnek, akár a párt támogatóinak, hogy más választópolgárokat is megnyerjenek annak a pártnak, amelyik Ön szerint az Ön érdekeinek képviseletére leginkább alkalmas.

5. Meggondolhatja-e magát az, aki regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe?

Igen. Ha Ön regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe, ám inkább mégis pártlistára adná le szavazatát, legkésőbb a választásokat megelőző második napig, azaz 2014. április 4. péntek 16 óráig kérelmezheti, hogy töröljék nemzetiségi adatait a névjegyzékből. Ez a kérelem beérkezési határideje. (A névjegyzékbe való felvétel kérelmezésének korábbi határideje van: csak a választásokat megelőző 16. napig, azaz 2014. március 21. péntekig nemzetiségiként regisztrált választók szavazhatnak nemzetiségi listára.)

Az adatok törlését kétféleképpen kérheti:

(1) Kérheti, hogy a nemzetiségi regisztrációja a továbbiakban ne terjedjen ki az országgyűlési választásokra. Ebben az esetben Ön továbbra is megtartja regisztrációját nemzetiségi választópolgárként, tehát szavazhat a nemzetiségi önkormányzati választásokon. Az országgyűlési választásokon viszont listás szavazatát a pártlisták valamelyikére adhatja le, nem pedig az Ön nemzetiségének nemzetiségi listájára.

(2) Kérheti, hogy nemzetiségi hovatartozását is töröljék a névjegyzékből. Az országgyűlési választásokon listás szavazatát ebben az esetben is a pártlisták valamelyikére adhatja le, nem pedig az Ön nemzetiségének nemzetiségi listájára. Viszont később újra kell regisztrálnia nemzetiségi választópolgárként, ha részt szeretne venni a nemzetiségi önkormányzati választásokon.

6. Hogyan kell kérelmeznem, hogy mégis töröljék nemzetiségi adataimat, ha meggondolnám magam?

A kérelemmel a magyarországi lakóhely szerinti jegyzőhöz – mint a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez – kell fordulni. A kérelem személyesen, vagy levélben, és két internetes felületen is benyújtható: vagy a https://kerelem.valasztas.hu/vareg/MagyarCimKerelemInditasa.xhtml honlapon, vagy pedig az Ügyfélkapun keresztül (www.magyarorszag.hu). Az internetes kérelem-benyújtás utóbbi módjához Ügyfélkapu-hozzáférésre van szükség, amellyel Ön csak akkor rendelkezik, ha korábban bármelyik magyarországi járási hivatalban (közismertebb nevén: „okmányirodában”) személyesen regisztrált az Ügyfélkapu-rendszerbe. (Az Ügyfélkapu-rendszerbe nem csak a magyarországi lakhelye szerinti, hanem bármelyik járási hivatalban is könnyen regisztrálhat. Az Ügyfélkapun keresztül számos más ügyet is könnyebben intézhet, például adóbevallását elektronikusan is benyújthatja.)

Itt találja megyénkénti, településenkénti (kerületenkénti) bontásban a Helyi Választási Irodák elérhetőségeit.

A kérelmet az erre a célra szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani, amely itt érhető el. A kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző második napon (tehát minden esetben egy pénteki napon) kell beérkeznie.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Ön nevét, születési nevét, születési helyét, anyja nevét, személyi azonosítóját; valamint az értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri. Végül pedig a kérelemben meg kell jelölnie, hogy adatainak törlését az előző kérdésnél leírt két lehetőség közül melyik szerint kéri. Megadhatja továbbá e-mail címét is.

A Helyi Választási Iroda e-mailben, telefaxon vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton tájékoztatja a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy elutasító határozatáról.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az országgyűlési képviselők lehetőségeiről a szavazatszámlálás megfigyelésében

Választási Jogi Programunk jogsegély-tevékenysége körében ütközött egy olyan jogszabályi kollízióba, amelynek feloldása a elsősorban a jogalkotó feladata lenne. Addig is, amíg a feloldás nem történik meg, elkészítettük a jogszabályok összeütközésének elemzését és megfogalmaztuk ezzel kapcsolatos ajánlásunkat.

Állásfoglalásunk: Rendőri fellépés a választások, népszavazások kapcsán

A politikai részvételi jogok csak akkor juthatnak érvényre, ha a Rendőrség tevékenységét ezen jogokat tiszteletben tartva végzi. Az elmúlt év során azonban a sajtó különféle értesülései a nyilvánosság számára többször felvetették a gyanút, hogy a Rendőrség tevékenységének jogszabályi kereteit túllépve lépett fel a részvételi jogok érvényesülésének kárára – vagy éppen jogszabályi kötelezettségei ellenére elmulasztott fellépni a részvételi jogok érvényre juttatása érdekében

"A mi választásunk – az én jogom" - A TASZ választójogi konferenciája

Hogyan érvényesülhet az állampolgárok választójoga mint egyéni alapjog az új választási eljárásban? Mennyiben segíti és mennyiben akadályozza az új szabályozás a szabad és tisztességes választásokhoz való jog érvényesülését? Milyen jogfejlesztési irányok segítenék a választópolgárok jogainak érvényre juttatását? A Társaság a Szabadságjogokért szakmai konferenciájának célja az új választási eljárás kiértékelése az idei országgyűlési választások tanulságaira támaszkodva, továbbá a legfontosabb jogfejlesztési irányok kijelölése.