Nyertünk a Magyar Hírlap munkatársa ellen: átláthatóak vagyunk és jól tájékoztattuk az újságírót

Első fokon nyertünk abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenünk. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelt be minket, amelyeket nem vagyunk kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelt, hogy mi már most is több adatot teszünk közzé honlapunkon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a nekünk adott igazat.

Az újságíró alapításunkig, vagyis 23 évre visszamenőleg kért ki átfogó adatokat munkánkról: többek között az összes munkatársunk fizetését, illetve az összes általunk kötött szerződést.

Kacsoh jogi képviselője azzal érvelt, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint, ha egy szervezet “közhasznú” státuszt nyer, akkor annak következménye, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül és ezért minden, a működésével kapcsolatos információ közérdekű adat.

A tágyaláson ügyvédünk elmondta, hogy a TASZ kizárólag közpénznek minősülő források (1%-os támogatás, EU pályázat) felhasználásával kapcsolatos adatok esetében kötelezhető adatszolgáltatásra az információszabadság szabályai szerint. Magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet vagyunk, ezért nem minősülünk közfeladatot ellátó szervnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélete a mi érvelésünket fogadta el és kiemelte, hogy a nincsen olyan jogszabály, amely alapján szervezeti működésünkkel kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnének. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatokról megfelelően tájékoztattuk az újságírót.

Korábban is közzétett részletes állaspontunk szerint az átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie. A közérdekű adatok megismerhetőségének funkciója az állam és az állami szervek ellenőrizhetősége, számonkérhetősége. Az önkéntes elhatározás alapján végzett jogvédői tevékenység nem tartozik az információszabadság körébe.

A jogi vita a bíróságon másodfokon folytatódik, a TASZ-t az eljárásban dr. Hüttl Tivadar képviseli.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Amicus brief az MNB törvény módosításának alkotmányellenességéről

Ismeretes, hogy a köztársasági elnök 2016. március 9-én az Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatára küldte meg az Alkotmánybíróságnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítását, amely átláthatatlanná tette volna az MNB által alapított jogi személyek közpénz-költéseit.

Három év kellett a Századvég többmilliárdos tanulmányainak a megszerzésére

A korrupciót leleplező információ értéke a legtöbb esetben nagyon gyorsan csökken. A közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító szabályok ezért határoznak meg rövid határidőket és soron kívüli bírósági eljárást jogvita esetére. A törvény mégis lehetővé teszi az időhúzást, és bár az információ avul, van az a dokumentum, amiért három évig is érdemes pereskedni. Ma egy ilyet adott ki a Miniszterelnökség.

Újraélesztette a bíróság az információszabadságot

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el arról a több mint egymilliárd forintról, amit az adófizetők parlagfűmentesítésre ajánlottak fel. Az óriási összegen túl az ügy jelentősége, hogy a bíróság vizsgálta, hogy jogosan hivatkozott-e a minisztérium az információszabadság törvénybe iktatott hírhedt, új megtagadási indokra.