Nyertünk a Magyar Hírlap munkatársa ellen: átláthatóak vagyunk és jól tájékoztattuk az újságírót

Első fokon nyertünk abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenünk. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelt be minket, amelyeket nem vagyunk kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelt, hogy mi már most is több adatot teszünk közzé honlapunkon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a nekünk adott igazat.

Az újságíró alapításunkig, vagyis 23 évre visszamenőleg kért ki átfogó adatokat munkánkról: többek között az összes munkatársunk fizetését, illetve az összes általunk kötött szerződést.

Kacsoh jogi képviselője azzal érvelt, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint, ha egy szervezet “közhasznú” státuszt nyer, akkor annak következménye, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül és ezért minden, a működésével kapcsolatos információ közérdekű adat.

A tágyaláson ügyvédünk elmondta, hogy a TASZ kizárólag közpénznek minősülő források (1%-os támogatás, EU pályázat) felhasználásával kapcsolatos adatok esetében kötelezhető adatszolgáltatásra az információszabadság szabályai szerint. Magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet vagyunk, ezért nem minősülünk közfeladatot ellátó szervnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélete a mi érvelésünket fogadta el és kiemelte, hogy a nincsen olyan jogszabály, amely alapján szervezeti működésünkkel kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnének. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatokról megfelelően tájékoztattuk az újságírót.

Korábban is közzétett részletes állaspontunk szerint az átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie. A közérdekű adatok megismerhetőségének funkciója az állam és az állami szervek ellenőrizhetősége, számonkérhetősége. Az önkéntes elhatározás alapján végzett jogvédői tevékenység nem tartozik az információszabadság körébe.

A jogi vita a bíróságon másodfokon folytatódik, a TASZ-t az eljárásban dr. Hüttl Tivadar képviseli.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Per a paksi bővítés nyilvánosságáért

A Paksra tervezett új atomerőmű építése Magyarország történelmének legnagyobb beruházása. A nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a TASZ képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért.

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.

Nyilvánosak a paksi bővítés előkészítésének adatai

A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságáról szóló ügy végére pont került: a Kúria sokadszorra szögezte le, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közfeladatot ellátó szerv. Ez azt jelenti, hogy az MVM-nek a TASZ által képviselt Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzé kell tennie.