Az újságíró alapításunkig, vagyis 23 évre visszamenőleg kért ki átfogó adatokat munkánkról: többek között az összes munkatársunk fizetését, illetve az összes általunk kötött szerződést.
Kacsoh jogi képviselője azzal érvelt, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint, ha egy szervezet “közhasznú” státuszt nyer, akkor annak következménye, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül és ezért minden, a működésével kapcsolatos információ közérdekű adat.
A tágyaláson ügyvédünk elmondta, hogy a TASZ kizárólag közpénznek minősülő források (1%-os támogatás, EU pályázat) felhasználásával kapcsolatos adatok esetében kötelezhető adatszolgáltatásra az információszabadság szabályai szerint. Magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet vagyunk, ezért nem minősülünk közfeladatot ellátó szervnek.
A Fővárosi Törvényszék ítélete a mi érvelésünket fogadta el és kiemelte, hogy a nincsen olyan jogszabály, amely alapján szervezeti működésünkkel kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnének. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatokról megfelelően tájékoztattuk az újságírót.
Korábban is közzétett részletes állaspontunk szerint az átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie. A közérdekű adatok megismerhetőségének funkciója az állam és az állami szervek ellenőrizhetősége, számonkérhetősége. Az önkéntes elhatározás alapján végzett jogvédői tevékenység nem tartozik az információszabadság körébe.
A jogi vita a bíróságon másodfokon folytatódik, a TASZ-t az eljárásban dr. Hüttl Tivadar képviseli.