Nyertünk a Magyar Hírlap munkatársa ellen: átláthatóak vagyunk és jól tájékoztattuk az újságírót

Első fokon nyertünk abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenünk. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelt be minket, amelyeket nem vagyunk kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelt, hogy mi már most is több adatot teszünk közzé honlapunkon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a nekünk adott igazat.

Az újságíró alapításunkig, vagyis 23 évre visszamenőleg kért ki átfogó adatokat munkánkról: többek között az összes munkatársunk fizetését, illetve az összes általunk kötött szerződést.

Kacsoh jogi képviselője azzal érvelt, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint, ha egy szervezet “közhasznú” státuszt nyer, akkor annak következménye, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül és ezért minden, a működésével kapcsolatos információ közérdekű adat.

A tágyaláson ügyvédünk elmondta, hogy a TASZ kizárólag közpénznek minősülő források (1%-os támogatás, EU pályázat) felhasználásával kapcsolatos adatok esetében kötelezhető adatszolgáltatásra az információszabadság szabályai szerint. Magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet vagyunk, ezért nem minősülünk közfeladatot ellátó szervnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélete a mi érvelésünket fogadta el és kiemelte, hogy a nincsen olyan jogszabály, amely alapján szervezeti működésünkkel kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnének. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatokról megfelelően tájékoztattuk az újságírót.

Korábban is közzétett részletes állaspontunk szerint az átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie. A közérdekű adatok megismerhetőségének funkciója az állam és az állami szervek ellenőrizhetősége, számonkérhetősége. Az önkéntes elhatározás alapján végzett jogvédői tevékenység nem tartozik az információszabadság körébe.

A jogi vita a bíróságon másodfokon folytatódik, a TASZ-t az eljárásban dr. Hüttl Tivadar képviseli.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Kezdő jogász munkatársakat keres a TASZ

Két olyan emberi jogi érdeklődésű, jogász végzettségű, céljaink iránt elkötelezett munkatársat keresünk, akik jogi diplomájukat 2016-ban, 2017-ben vagy 2018-ban szerezték. Az egyik munkatárs feladata Magánszféraprojektünk, a másik a Politikai Szabadságjogi Projektünk munkájában való részvétel lesz. A két munkatárs Bertha Justice Fellow-ként csatlakozik, ami egy kiváló lehetőség arra, hogy egy nemzetközi hálózat, a Bertha Justice Network részévé váljanak.