Nyertünk a Magyar Hírlap munkatársa ellen: átláthatóak vagyunk és jól tájékoztattuk az újságírót

Első fokon nyertünk abban a perben, amit Kacsoh Dániel újságíró indított ellenünk. A Magyar Hírlap munkatársa olyan adatok kiadásának megtagadása miatt perelt be minket, amelyeket nem vagyunk kötelesek kiadni az újságírónak, mert azok nem közérdekű adatok. Kacsoh annak ellenére perelt, hogy mi már most is több adatot teszünk közzé honlapunkon, mint amennyit a törvény szerint kötelező lenne. A bíróság a nekünk adott igazat.

Az újságíró alapításunkig, vagyis 23 évre visszamenőleg kért ki átfogó adatokat munkánkról: többek között az összes munkatársunk fizetését, illetve az összes általunk kötött szerződést.

Kacsoh jogi képviselője azzal érvelt, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint, ha egy szervezet “közhasznú” státuszt nyer, akkor annak következménye, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül és ezért minden, a működésével kapcsolatos információ közérdekű adat.

A tágyaláson ügyvédünk elmondta, hogy a TASZ kizárólag közpénznek minősülő források (1%-os támogatás, EU pályázat) felhasználásával kapcsolatos adatok esetében kötelezhető adatszolgáltatásra az információszabadság szabályai szerint. Magánszemélyek elhatározásával alapított és működtetett szervezet vagyunk, ezért nem minősülünk közfeladatot ellátó szervnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélete a mi érvelésünket fogadta el és kiemelte, hogy a nincsen olyan jogszabály, amely alapján szervezeti működésünkkel kapcsolatos adatok közérdekű adatoknak minősülnének. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel kapcsolatos adatokról megfelelően tájékoztattuk az újságírót.

Korábban is közzétett részletes állaspontunk szerint az átláhatóság és a közérdekű adatok nyilvánossága nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindent a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie. A közérdekű adatok megismerhetőségének funkciója az állam és az állami szervek ellenőrizhetősége, számonkérhetősége. Az önkéntes elhatározás alapján végzett jogvédői tevékenység nem tartozik az információszabadság körébe.

A jogi vita a bíróságon másodfokon folytatódik, a TASZ-t az eljárásban dr. Hüttl Tivadar képviseli.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Margit-híd per: elsőfokú bíróság szerint titkolhatóak az adatok

Nem lát el közfeladatot a híd felújítását végző konzorcium, ezért nem alkalmazhatóak a közpénzek elköltésének ellenőrzését biztosító jogszabályok – mondta ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

 

Fél siker - Nyilvánosságra hozzák az eddig eltitkolt Balatonring hatástanulmányt!

Nyilvánosságra hozzák az eddig eltitkolt, a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. projekt dokumentációjával kapcsolatos hatástanulmányt. Három civil szervezet, köztük a TASZ korábban a nyilvánosságra hozatal mellett a szerződéskötés és a kapcsolódó kifizetések felfüggesztését is kérte. Az ügyben pénteken a K-Monitor és a TASZ az Európai Bizottsághoz fordult.  Kampányunk támogatói több száz e-mailt küldtek a miniszterelnöknek alig egy nap leforgása alatt!

1956 vs. Legfőbb Ügyészség - MÁR A TÁRGYALÁSRÓL KÉSZÜLT VIDEÓVAL!

Az 1956-os forradalmat követő megtorló perekben eljáró ügyészek személyi anyagai tudományos kutatás céljából megismerhetőek – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a 2009. június 4. napján kihirdetett jogerős ítéletében. A TASZ által képviselt jogtörténész a Legfőbb Ügyészség irattárában őrzött, személyes adatokat is tartalmazó anyagokat szerette volna tanulmányozni, azonban az Ügyészség elutasította a kutatási kérelmét, mert álláspontja szerint az ügyészségi irattárra nem vonatkoznak a levéltári törvény kutatás szabadságát biztosító rendelkezései. Olvassa el az ügy összefoglalóját és tekintse meg a tárgyalásról készült videót, valamint az interjút Dr. Lupkovics Györggyel, a TASZ ügyfelével!