Nyilvános adat a rektorok fizetése?

Több mint két hete a rektori fizetések nagysága és részben nyilvánossága tartja mozgásban a hazai közéletet. A TASZ ez utóbbi - a fizetések nyilvánossága – ügyében önt tiszta vizet a pohárba.

Az emberek fizetése személyes adat, alapvetően mindenki meghatározhatja, hogy kit tájékoztat arról. Azonban a személyes adatoknak van egy olyan halmaza, amelyek összefüggnek közfeladat ellátásával, ezeket nevezik „közérdekből nyilvános adatoknak”. Egyetlen jogszabály sem határozza meg ugyanakkor, hogy mi minősül közfeladatnak, s arra sincs törvényi meghatározás, hogy közfeladatot ellátó személyek mely személyes adatai ismerhetőek meg. Ezeket a kérdéseket a jogalkalmazóknak kell megválaszolniuk.
A közelmúltban a TASZ által megnyert per során született ítélet szerint az állami tulajdonú cégek vezetői közfeladatot látnak el fizetésük pedig nem függetleníthető az általuk ellátott feladatkörtől. Hiába védekezett úgy a Magyar Villamos Művek ügyvédje, hogy esetükben a közfeladat az áramszolgáltatás, ilyen feladatot pedig a vezérigazgató nem lát el, az adatokat ki kellett adniuk.
Nagyon hasonló a helyzet a rektorok esetében is: az egyetemi vezetők a rájuk bízott állami vagyonnal gazdálkodó, közfeladatot ellátó személyek. Azonban a felsőoktatási törvényben található egy olyan speciális rendelkezés, amely kifejezetten korlátozza a fizetések adatainak továbbítását.
A TASZ azonban ezzel szemben is hangsúlyozza, hogy a rektori fizetések az állami költségvetést terhelik, ezért ezek az adatok a nyilvánosságra tartoznak. Aggasztó helyzetet teremtene, ha a felsőoktatási törvény alapján el lehetne zárni a nyilvánosság elől az információkat.

Rendelkezünk egy nemzetközi összehasonlításban elég progresszívnek mondható törvénnyel, amely biztosítja az állam átláthatóságát. A felsőoktatási törvény az állami működés átláthatóságát biztosított alapjogi törvényünk szabályait üresíti ki. Veszélyes út ez, hiszen a rektorok példáján felbátorodva állami vagyont kezelő csoportok kilobbizhatják, hogy a rájuk vonatkozó speciális szabályokban is korlátozzák a megismerhető adatok körét. Ennek eredménye az lehet, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényünk pusztán elvek szintjén létezik majd, a gyakorlatban használhatatlan lesz.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pályázatot hirdet a TASZ a Századvég- tanulmányok feldolgozására

A Társaság a Szabadságjogokért cikkíró pályázatot hirdet hivatásos és amatőr szerzők, újságírók, bloggerek, grafikusok, kutatók részére a TASZ jogsegélyszolgálata munkájának eredményeképpen nyilvánosságra került, négymilliárd forint közpénzért készült Századvég-tanulmányokat elemző cikkek megírására, infografikák elkészítésére.

Felszólítjuk Áder Jánost, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz!

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az információszabadság törvény módosítását, ami alaptörvény-ellenesen korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és a K-Monitor korrupcióellenes szervezet azért fordul Áder János köztársasági elnökhöz, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Quaestor-ügy: tegyék nyilvánossá Szijjártó Péter és Orbán Viktor híváslistáját és levelezését!

A Quaestor-ügy kapcsán információ hiányában csak találgathatunk a miniszterelnök és a külügyminiszter szerepéről a botrányban. Annyit biztosan tudunk, hogy az érintett cég közpénzt kezelt, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a mai nappal  adatigényléssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez.