Nyilvános adat a rektorok fizetése?

Több mint két hete a rektori fizetések nagysága és részben nyilvánossága tartja mozgásban a hazai közéletet. A TASZ ez utóbbi - a fizetések nyilvánossága – ügyében önt tiszta vizet a pohárba.

Az emberek fizetése személyes adat, alapvetően mindenki meghatározhatja, hogy kit tájékoztat arról. Azonban a személyes adatoknak van egy olyan halmaza, amelyek összefüggnek közfeladat ellátásával, ezeket nevezik „közérdekből nyilvános adatoknak”. Egyetlen jogszabály sem határozza meg ugyanakkor, hogy mi minősül közfeladatnak, s arra sincs törvényi meghatározás, hogy közfeladatot ellátó személyek mely személyes adatai ismerhetőek meg. Ezeket a kérdéseket a jogalkalmazóknak kell megválaszolniuk.
A közelmúltban a TASZ által megnyert per során született ítélet szerint az állami tulajdonú cégek vezetői közfeladatot látnak el fizetésük pedig nem függetleníthető az általuk ellátott feladatkörtől. Hiába védekezett úgy a Magyar Villamos Művek ügyvédje, hogy esetükben a közfeladat az áramszolgáltatás, ilyen feladatot pedig a vezérigazgató nem lát el, az adatokat ki kellett adniuk.
Nagyon hasonló a helyzet a rektorok esetében is: az egyetemi vezetők a rájuk bízott állami vagyonnal gazdálkodó, közfeladatot ellátó személyek. Azonban a felsőoktatási törvényben található egy olyan speciális rendelkezés, amely kifejezetten korlátozza a fizetések adatainak továbbítását.
A TASZ azonban ezzel szemben is hangsúlyozza, hogy a rektori fizetések az állami költségvetést terhelik, ezért ezek az adatok a nyilvánosságra tartoznak. Aggasztó helyzetet teremtene, ha a felsőoktatási törvény alapján el lehetne zárni a nyilvánosság elől az információkat.

Rendelkezünk egy nemzetközi összehasonlításban elég progresszívnek mondható törvénnyel, amely biztosítja az állam átláthatóságát. A felsőoktatási törvény az állami működés átláthatóságát biztosított alapjogi törvényünk szabályait üresíti ki. Veszélyes út ez, hiszen a rektorok példáján felbátorodva állami vagyont kezelő csoportok kilobbizhatják, hogy a rájuk vonatkozó speciális szabályokban is korlátozzák a megismerhető adatok körét. Ennek eredménye az lehet, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényünk pusztán elvek szintjén létezik majd, a gyakorlatban használhatatlan lesz.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyilvánosságra hoztuk a PM szakértői anyagait - Vajon mi alapján döntött a kormány?

A TASZ nyilvánosságra hozta a sávolyi projekt állami támogatásával kapcsolatos pénzügyminisztériumi szakértői anyagokat, és szakértőkkel elemeztette a múlt héten nyilvánosságra hozott KPMG-tanulmányt. Kérdéseink: 1. Mi alapján és miért döntött mégis a kormány a projekt MFB-hitele és egyéb módon való támogatásáról? 2. Miért hallgatja agyon ezt az ügyet a magyar média, és miért hallgatnak a politikai pártok, köztük a Fidesz is? 3. Van-e Magyarországon jelenleg a civil társadalomnak elég ereje ahhoz, hogy megakadályozza a hitelszerződés aláírását?

Hiányzó statisztikák

Jelenleg nem vezetnek a bíróságok külön statisztikákat arról, hogy hány olyan per indul Magyarországon, amelynek valamilyen közérdekű adat megismerhetősége a tárgya. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökéhez fordultunk annak érdekében, hogy változtasson ezen a gyakorlaton, és vegye fel az információszabadság és a nyilvánosság szempontjából kiemelten fontos indikátort az adatgyűjtés körébe.

Dörzsölhetik a markukat a pártpénztárnokok!

Egy hatályon kívül helyezett jogszabályra utalva döntött úgy a Kúria, hogy a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem köteles kiadni Bodoky Tamás (atlatszo.hu) újságíró kérésére a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat.