Nyilvános adat a rektorok fizetése?

Több mint két hete a rektori fizetések nagysága és részben nyilvánossága tartja mozgásban a hazai közéletet. A TASZ ez utóbbi - a fizetések nyilvánossága – ügyében önt tiszta vizet a pohárba.

Az emberek fizetése személyes adat, alapvetően mindenki meghatározhatja, hogy kit tájékoztat arról. Azonban a személyes adatoknak van egy olyan halmaza, amelyek összefüggnek közfeladat ellátásával, ezeket nevezik „közérdekből nyilvános adatoknak”. Egyetlen jogszabály sem határozza meg ugyanakkor, hogy mi minősül közfeladatnak, s arra sincs törvényi meghatározás, hogy közfeladatot ellátó személyek mely személyes adatai ismerhetőek meg. Ezeket a kérdéseket a jogalkalmazóknak kell megválaszolniuk.
A közelmúltban a TASZ által megnyert per során született ítélet szerint az állami tulajdonú cégek vezetői közfeladatot látnak el fizetésük pedig nem függetleníthető az általuk ellátott feladatkörtől. Hiába védekezett úgy a Magyar Villamos Művek ügyvédje, hogy esetükben a közfeladat az áramszolgáltatás, ilyen feladatot pedig a vezérigazgató nem lát el, az adatokat ki kellett adniuk.
Nagyon hasonló a helyzet a rektorok esetében is: az egyetemi vezetők a rájuk bízott állami vagyonnal gazdálkodó, közfeladatot ellátó személyek. Azonban a felsőoktatási törvényben található egy olyan speciális rendelkezés, amely kifejezetten korlátozza a fizetések adatainak továbbítását.
A TASZ azonban ezzel szemben is hangsúlyozza, hogy a rektori fizetések az állami költségvetést terhelik, ezért ezek az adatok a nyilvánosságra tartoznak. Aggasztó helyzetet teremtene, ha a felsőoktatási törvény alapján el lehetne zárni a nyilvánosság elől az információkat.

Rendelkezünk egy nemzetközi összehasonlításban elég progresszívnek mondható törvénnyel, amely biztosítja az állam átláthatóságát. A felsőoktatási törvény az állami működés átláthatóságát biztosított alapjogi törvényünk szabályait üresíti ki. Veszélyes út ez, hiszen a rektorok példáján felbátorodva állami vagyont kezelő csoportok kilobbizhatják, hogy a rájuk vonatkozó speciális szabályokban is korlátozzák a megismerhető adatok körét. Ennek eredménye az lehet, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényünk pusztán elvek szintjén létezik majd, a gyakorlatban használhatatlan lesz.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kérdezze Balsait a dohánylobbiról!

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.

Vértesi-erőmű ügy: Nyilvánosak a csődeljárás alatt álló állami cég szerződései

A Tatabányai Városi Bíróság döntésének értelmében a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt.-nek ki kell adnia a TASZ által képviselt Bodoky Tamás újságíró részére a System Consulting Zrt.-vel 2008-ban kötött szerződéseket, a Vértesi Erőmű 2009. tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumokat, és a belső vizsgálat költségével kapcsolatos adatokat.

Meghívó tárgyalásra: Bodoky Tamás vs. MFB

Március 4-én, csütörtökön, 09.30-kor első fokon tárgyalja a Fővárosi Bíróság, hogy vajon közérdekű adatnak számít-e a sávolyi motoGP beruházás megvalósíthatósági tanulmánya.