KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Mit jelent az, hogy szabálysértési felelősség?

A szabálysértés a bűncselekménynél enyhébb súlyú jogsértés, amit a törvény több módon, de jellemzően pénzbírsággal szankcionál. A pénzbírság mértéke ötezertől százötvenezer forintig terjedhet. A pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. Az átváltoztatás során ötezer forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával megváltható. (Szabstv. 12-13. §) Kisebb súlyú cselekmények esetében a szabálysértési törvény lehetővé teszi, hogy a hatóság mellőze a bírság kiszabását és az eljárás alá vont személyt csupán figyelmeztetésben részesítse. A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől.

Mi is a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése?

A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértéséről Szabstv. 224. § (1) bekezdése rendelkezik. E szerint “Aki a [...] KRESZ meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, [...] szabálysértést követ el.”

A KRESZ szabályainak megsértése miatt a rendőrség szabálysértési eljárást indíthat. Milyen szabályokra kell itt gondolni? A tüntetések alatt jellemzően az úttesten (is) állnak vagy haladhatnak a tüntetők. Ha ők nem tüntetnének, csak egyszerű gyalogosok lennének, megsértenék a KRESZ 21. §-ban rögzített szabályokat, hiszen a gyalogosoknak a járdán kell közlekedniük. A KRESZ azonban nem lehetetlenítheti el a tüntetést és a politikai véleménynyilvánítást. Ezért van az, hogy amikor a polgárok a gyülekezési szabadságukkal élnek, akkor nem lehet rajtuk számonkérni a KRESZ szabályok betartását. Természetesen ez a felmentés nem parttalan: ott és addig nem érvényesek a KRESZ szabályai, ahol és amíg ezt a gyülekezési szabadság megvalósulása indokolja (pl. a bejelentett rendezvény helyén és idején). A rendőrségnek azonban nemcsak a bejelentett tüntetések esetén kell mérlegelnie, hogy az utcán haladás a gyülekezési szabadság gyakorlása-e, hiszen pl. a spontán tüntetések nincsenek bejelentve. A rendőrségnek minden tüntetéssel kapcsolatban elsőrendű kötelessége biztosítani a békés gyülekezés jogát. A spontán, nem szervezett tüntetések esetén tehát kulcsfontosságú, hogy a rendőrség kommunikáljon a tüntetőkkel, és tegyen meg minden tőle telhető erőfeszítést annak érdekében, hogy a véleményüket kinyilvánító polgárok jogai ilyenkor is csak a lehető legkevesebb korlátozást szenvedjék el (mások alapjogainak és szabadságának védelmében). Ez jelentheti például azt, hogy megkéri a tüntetőket, hogy engedjék a forgalmat haladni, ha ezt a tüntetés egyéb jellemzői (például a létszám) lehetővé teszik.

Mi is a helyszín biztosításával kapcsolatos szabálysértés?

A helyszín biztosításával kapcsolatos szabálysértésről a Szabstv. 216. § (3) bekezdése rendelkezik. E szerint „Aki a gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény feloszlatását követően a helyszínt nem hagyja el, szabálysértést követ el.”

A rendőrségi feloszlatás jogszerűségével kapcsolatos kételyek nem befolyásolják a szabálysértési felelősséget, kivéve, ha az intézkedés félreismerhetetlenül jogszerűtlen. Például ha a rendőrség feloszlatja a tüntetést, közli az oszlatás jogalapját és szabályszerűen felszólítja a résztvevőket a távozásra, akkor az az adott helyzetben jogszerű intézkedésnek számít, függetlenül attól, hogy a jogalapja később vitatható (erre való az a per, amit a gyülekezési törvény szerin a feloszlatott rendezvény bármely résztvevője megindíthat a rendőrséggel szemben az oszlatás jogellenességének megállapítása iránt). Ugyanakkor, ha nem derül ki a tüntetők számára, hogy a rendezvény már véget ért, mert pl. a szervező nem jelentette be a tüntetés végét, vagy a rendőri felszólítás nem volt hallható, akkor a szabálysértés nem tényállászerű, hiszen nem követheti el a szabálysértést az, aki nem tudhatott arról, hogy véget ért a tüntetés.

Mi az a szabálysértési eljárás?

Ha valaki elköveti a fenti szabálysértéseket, akkor vele szemben a rendőrség eljárást indít. Ez a személyazonosság megállapításával, igazoltatással kezdődik – és a rendőrség részéről egy határozattal végződik, amiben megállapítja a szabálysértési felelősséget. A rendőrség a döntést a rendelkezésére álló bizonyítékok (jelentések, felvételek, meghallgatások, stb.) alapján hozza meg.

Az igazoltatás során az eljárás alá vont személynek joga van ahhoz, hogy megtudja az igazoltatás okát és az intézkedő rendőr nevét, azonosító számát. Nincs joga ugyanakkor ahhoz, hogy megtagadja a személyazonosságának igazolását (ez önmagában is szabálysértés, Szabstv. 207. §).

Meg kell-e hallgatnia a rendőrségnek a szabálysértés feltételezett elkövetőjét az eljárás során?

Igen. Ugyan a rendőrségnek van lehetősége arra, hogy az eljárás alá vont személy külön meghallgatása nélkül határozzon, de ebben az esetben a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül lehet kérni meghallgatást. Amennyiben úgy lettél szabálysértési szankció alanya, hogy a határozatot postán kézbesítették, úgy javasoljuk, hogy kérd a személyes meghallgatást, mert tapasztalataink szerint el lehet érni a szankció mellőzését vagy enyhítését. A személyes meghallgatást postai úton érdemes kérni. A kérelmet legkésőbb az átvételtől számított 8. napon belül add tértivevényesen postára. A kérelemben tartalmilag utalni kell a határozatra, fel kell tüntetni az ügyszámot.

A személyes meghallgatás keretében a rendőrség új határozatot hoz. Ez ellen a határozat ellen is van lehetőség jogorvoslatra (ún. kifogás), méghozzá bírósági jogorvoslatra. Fontos, hogy kifogást csak meghallgatás után meghozott határozat ellen lehet benyújtani. (Szabstv. 102-104. §)

Innen letöltheted azt az általános érveket tartalmazó beadvány-mintát, amit a személyes meghallgatása keretében írásban benyújthatsz a szabálysértési hatósághoz! Ez a sablon-beadvány kizárólag a személyes meghallgatásokra szolgál és a közlekedési szabálysértési kapcsán használható! A hozzánk érkezett megkeresésekből arra lehet megalapozottan következtetni, hogy a mostani szabálysértési eljárásokban ez lesz a vizsgálandó tényállás.  

Milyen jogorvoslattal lehet élni, ha a rendőrség megállapítja a szabálysértési felelősséget?

A meghallgatás nyomán meghozott határozattal szemben kifogással lehet élni, aminek eredményeképpen bíróság elé kerül az ügy. A független bíróság általi elbírálás hatékony jogorvoslatnak számít, ezért érdemes élni ezzel a lehetőséggel. A kifogás benyújtására nyitva álló határidő rövid: a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani, különben a kilencedik napon jogerőssé válik.

A BRFK vagy valamely kerületi kapitányság által meghozott szabálysértési határozattal szemben a kifogást a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportjának kell címezni – 1592 Budapest, Pf. 566 –, de a határozatot hozó rendőrségnél – kerületi kapitányságnál – kell benyújtani, azaz oda kell postázni vagy ott kell személyesen leadni. A kifogás alapján a rendőrség maga is megváltoztathatja egészben vagy részben a határozatot, és csak akkor küldi tovább a bíróságnak, ha nem ért egyet a kifogásban foglaltakkal.

Postai úton csak feladóvevény ellenében, személyes benyújtásnál átvételi példánnyal együtt érdemes benyújtani!

Mit lehet a kifogás útján sérelmezni, kérni?

Egyrészt lehet vitatni a megállapított felelősséget: az illető nem ismeri el, hogy amit tett, az szabálysértés, hogy sértené a jogot. Másrészt, ha valaki elismeri azt, hogy amit tett, az formálisan szabálysértés volt, akkor is kérheti a kiszabott szankció mértékének csökkentését. A kérelmeket lehet kombinálni is: elsődlegesen lehet kérni, hogy a bíróság ne állapítsa meg a szabálysértés elkövetését, másodlagosan azt, hogy pénzbírság helyett figyelmeztetést (büntetés helyett intézkedést) alkalmazzon, harmadlagosan pedig azt, hogy a pénzbírság összegét csökkentse. (A pénzbírság csökkentése érdekében a meghallgatás során lehet nyilatkozni a jövedelmi és vagyoni viszonyokról, eltartottak számáról, vagy az ezt alátámasztó iratokat külön is be lehet csatolni.)

A tüntetések alatt vagy azokhoz kapcsolódóan történt szabálysértések  esetén a kifogás legfontosabb hivatkozási pontja az, hogy a politikai véleménynyilvánítás és az erőszakmentes, nyilvános tiltakozás olyan eleme a tényállásnak, amit a bíróság nem hagyhat figyelmen kívül. A szabálysértés megállapításának ugyanis nélkülözhetetlen eleme, hogy a cselekmény „társadalomra veszélyes” legyen, ám a politikai véleménynyilvánítás nem ilyen. Ennek következtében, még ha meg is állapítja a hatóság/bíróság egy adott szabálysértés tényállási elemeinek fennállását, azt nem értékelheti ugyanúgy, mint a „rendes” szabálysértéseket.

(A rendőri intézkedés végrehajtásának módját – pl. durva, megalázó jellegét, aránytalanságát, stb. – nemcsak itt, hanem egy külön, kifejezetten erre szolgáló panaszeljárásban lehet sérelmezni, a rendőrségi törvény alapján. Lásd a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. §-át, valamint a Független Rendészeti Panasztestület honlapját.)

Mi történik a kifogás alapján és milyen döntést hozhat a bíróság?

A kifogás alapján a bíróság harminc napon belül végzéssel dönti el a szabálysértési felelősség kérdését, főszabály szerint tárgyalás nélkül, az ügy iratai alapján. Tárgyalást csak akkor tart a bíróság, ha a kifogásban ezt kifejezetten kérik. A tárgyalás előnye az, hogy az eljárás alá vont személy szóban és nyilvánosan megvédheti magát, vitatkozhat a rendőrség képviselőjével és meggyőzheti a bíróságot. (Szabstv. 105-115. §)

A szabálysértési határozatot a bíróság végzéssel vagy hatályban tartja vagy megváltoztatja. (Szabstv. 116. §) A szabálysértési eljárásnak a bíróság előtt folyó szakasza egyfokú, azaz a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az a közléssel jogerőssé válik. Ugyanakkor ezzel megnyílik az a lehetőség, hogy a szabálysértésért elmarasztalt személy a bíróság végzésével szemben alkotmányjogi panaszt terjessz elő az Alkotmánybíróság előtt vagy kérelemmel fordulj az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Mitől függ a pénzbírság mértéke?

A szabálysértési szankciót úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a szabálysértés súlyához.

  • A pénzbírság mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az eljárás alá vont személy szabálysértés miatti jogerős felelősségre vonását.
  • Ha valakit ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonnak felelősségre, a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság felével emelkedik (kétszázhuszonötezer forint).
  • Ha valakit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki.
  • A hatóság rendszerint a szabálysértő terhére értékeli azt a tényt is, hogy „az utóbbi időben Budapesten elszaporodtak a hasonló jellegű cselekmények.”
  • Az eljárás alá vont személyi körülményeit (pl. jövedelem, eltartottak száma, fiatalkorúság ténye) annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Lehet-e a miniszterelnök házánál tüntetni?

A TASZ szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) pénteki személy- és létesítménybiztosítási intézkedése felveti a gyülekezési szabadság jogellenes korlátozását. A miniszterelnök védelmére hivatkozva a gyülekezési jogot korlátozni csak nagyon szűk körben, a legszükségesebb módon és rövid időre lehet. A határozat nem felel meg ennek az alapelvnek. 

A diákok kikérdezése diktatúrákat idéző gyakorlat

A TASZ sajtóhírekből értesült arról, hogy fennáll a gyanúja annak, hogy egyes oktatási intézményekben a diákok politikai véleményét jogosulatlanul gyűjtik és kezelik. A TASZ szerint, ha a listázásról szóló hírek igaznak bizonyulnak, akkor az nagyon súlyos jogsértést jelent, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk a helyzet jogi értékelését és az érintettek tájékoztatását a jogaikról.

Újabb eljárás Bácsfi Diána ellen

2005. május 3-án 10 órakor kezdődött Bácsfi Diána szabálysértési ügyének tárgyalása a Budai Központi Kerületi Bíróság Fő utcai épületében, miután április 30-án karlendítés és "fasiszta jellegű kifejezés" használata miatt a Magyar Jövő Csoport által szervezett rendezvényről a rendőrség előállította és szabálysértési őrizetbe vette. A rendezvényt a rendőrségnek bejelentették, de nyilvánosan nem volt meghirdetve, azon csak a Magyar Jövő Csoport tagjai vettek részt.