Skip to main content

Mi a népszavazás?

Magyarország Alaptörvényének B) cikke szerint a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A népszavazás a közvetlen hatalomgyakorlás legerősebb formája, mikor a választópolgárok lehetőséget kapnak, hogy közvetlenül dönthessenek az őket érintő fontos kérdésekben (szemben a közvetett döntéshozatalt jelentő Parlamenttel, ahol az általunk választott képviselők alkotják a törvényeket). Az Alaptörvény mellett a népszavazási eljárást szabályozó legfontosabb törvényünk a 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.), annak háttérszabálya pedig a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) Általános része.

Ki kezdeményezhet népszavazást?

Országos népszavazást kezdeményezhetnek az választópolgárok, a kormány illetve a köztársasági elnök. Ez nem összekeverendő a helyi népszavazással, a helyi közügyekről való döntés eszközével, ami eredményessége esetén az önkormányzati képviselő-testületre nézve állapít meg kötelezettséget. A fent hivatkozott jogszabályok alapján Magyarországon az országos népszavazásnak két típusa van:

  1. kötelező népszavazás: kötelező népszavazást tartani, ha azt 200.000 választópolgár kezdeményezi,
  2. fakultatív népszavazás: ha a népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány vagy 100.000 választópolgár kezdeményezi, ebben az esetben az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e a népszavazást.

Az állampolgárok teljeskörű tájékoztatása érdekében a benyújtott, népszavazásra javasolt kérdések a NVI által a valasztas.hu oldalon közzétételre kerülnek. Fontos különbség a választópolgári kezdeményezés és a kormány illetve köztársasági elnök által kezdeményezett népszavazás között, hogy az előbbi az aláírások számától függően kötelező és fakultatív is lehet, az utóbbi viszont mindig a fakultatív, azaz az Országgyűlés dönt elrendeléséről. A 2022. április 3-án tartandó népszavazást a Kormány kezdeményezte. Arról, hogy az utóbbi időben a hatalom hogyan sajátítja ki a népszavazás intézményét és üresíti ki a népképviselet közvetlen formáját, itt írtunk bővebben.

Miről lehet népszavazást tartani?

Népszavazást az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet tartani, vagyis csak olyan kérdés dönthető el a választópolgárok által népszavazás keretében, amelyről egyébként az Parlament dönthetne. Ez az alkotmányos követelmény azt hivatott biztosítani, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a választópolgárok döntése érvényre juthasson. Mivel az érvényes és eredményes országos népszavazás eredménye az Országgyűlést kötelezi valamilyen közjogi aktusra, a nép akarata csak akkor nyerhet érvényt, ha olyan kérdésben nyilvánul meg, amelyben a népszavazás által kötelezett Országgyűlésnek van felhatalmazása döntést hozni.

Az Alaptörvény a 8. cikk (3) bekezdésben sorolja fel a népszavazásból kizárt tárgyköröket. Nem lehet például népszavazást kezdeményezni az Alaptörvény módosításáról, központi költségvetésről, nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről vagy katonai műveletekről. Népszavazás tárgya lehet tehát ezen tilalom alá nem eső bármely ügy, amiről az Országgyűlés törvényt alkothatna.

Mikor érvényes és eredményes a népszavazás?

Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Nagyon egyszerű és gyakorlati példával szemléltetve, 100 fő választópolgár esetén érvényes a népszavazás, ha 51 ember érvényesen szavaz és eredményes, ha ebből az 51 emberből 26 ugyanazt a választ adja a feltett kérdésre.

Mi az érvényes és mi az érvénytelen szavazat?

Érvényesen szavazni az adott válasz melletti körbe tollal írt, két, egymást metsző vonallal lehet. Ebből kiindulva érvénytelen tehát minden ettől eltérő szavazat, azaz a nem egymást metsző vonalakkal, ceruzával történő szavazás, illetve az is, ha mindkét választ beikszeljük a szavazólapon.

Az üres szavazólap szintén érvénytelen, de hátránya, hogy az egyik körbe tett X-szel még érvényesíthető azután is, hogy bedobtad a szavazólapot az urnába. A különféle ironikus szimbólumok elhelyezése az egyik vagy másik válaszhoz tartozó körbe vitára adhat okot a szavazat érvényességét illetően. A szavazatszámláló bizottságok bizonyos esetekben érvényesnek tekinthetik ezeket a szavazólapokat (ha a szimbólum tartalmaz tollal írt, két egymást metsző vonalat), ebben az esetben nem csak egy adott válaszhoz, hanem a népszavazás érvényességéhez is hozzájárulsz. Amennyiben érvénytelenül szeretnél szavazni, ezt legegyértelműbben a mindkét válaszhoz tartozó körbe tollal húzott X-ekkel tudod megtenni, ami vitán felül és megváltoztathatatlanul érvényteleníti a szavazólapot.

Fontos, hogy az érvénytelen szavazatok nem járulnak hozzá a népszavazás érvényességéhez, hiszen azt kizárólag az érvényes szavazatok száma határozza meg. Érvénytelen szavazással kifejezheted, hogy a kérdésfeltevéssel sem értesz egyet,  rendeltetésellenesnek tartod a népszavazást. Ez is egyfajta véleménynyilvánítás, amelyben aktív állampolgárként részt veszel ugyan a szavazásban, de nem járulsz hozzá annak érvényességéhez, így egyértelmű üzenetet küldesz.

Milyen hatása, következménye lehet egy népszavazásnak?

Az érvényes és eredményes népszavazás – azaz ha a bizonyos válaszok kerülnek többségbe a megfelelő érvényes szavazatszám mellett – törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet az Országgyűlés számára. Amennyiben ez így történik, a Parlament köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni.   A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező.

Ki szavazhat?

Országos népszavazáson főszabály szerint minden nagykorú (18 év feletti) magyar állampolgár részt vehet. Nem szavazhatnak azonban azok, akiknek bíróság korlátozta a választójogát gondnoksági eljárásban, valamint azok, akiket a közügyektől eltiltottak.

Ha rendelkezel magyarországi lakcímmel, de külföldön szeretnél részt venni a népszavazáson, itt találsz tájékoztatást.

Ha nem rendelkezel magyarországi lakcímmel, és levélben szavazás útján szeretnél részt venni a népszavazáson, itt találsz tájékoztatást.

Hol és mikor szavazhatok?

A 2022-es népszavazást az országgyűlési választásokkal egy napon, 2022. április 3-án tartják. Amennyiben rendelkezel magyarországi lakcímmel, a lakóhelyed szerinti szavazóhelyiségben vagy külképviseleten tudod leadni szavazatod. Amennyiben nem vagy biztos abban, hogy melyik szavazókörbe tartozol, a valasztas.hu honlapon található Szavazóhelyiség-kereső segítségével megbizonyosodhatsz róla. Az átjelentkezés, külképviseleten történő szavazás, illetve mozgóurna-igénylés szabályairől az országgyűlési választásokról szóló tájékoztatóinkból tudhatsz meg többet.