Mit tegyek, ha megbírságoltak?

Mit tegyek, ha megbírságoltak? 2021-08-30T15:40:17+00:00

Fontos dokumentumok

Közérdekű munka tájékoztató

Letöltés

Képregény a jogokról a szabálysértési eljárásban

Megtekintés
Letöltés

Kérelem minták

Megtekintés

Helyszíni bírság – alternatív nyomtatvány

LETÖLTÉS

SZABÁLYSÉRTÉSI VAGY KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS?

Ha megbírságolták, első lépésként azt kell megállapítani, hogy szabálysértési vagy közigazgatási eljárás indult Ön ellen.

Szabálysértés mindaz, amit a szabálysértési törvény annak nyilvánít. Szabálysértési törvénynek a 2012. évi II. törvényt nevezzük. Ha a hivatalos irat, amelyet kapott, erre a törvényre hivatkozik, akkor szabálysértésről, szabálysértési eljárásról van szó. Ha szabálysértés miatt pénzt kell befizetnie, akkor ezt pénzbírságnak hívjuk. 

Bizonyos, szabálysértéshez hasonló szabályszegéseket, például egyes közlekedési szabályszegéseket azonban nem szabálysértési, hanem közigazgatási eljárásban bírálnak el. Ilyen eljárásban a közigazgatási hatóság közigazgatási szankciót alkalmaz.

A közigazgatási szankciókat a Szankciós törvény (2017. évi CXXV. törvény) szabályozza. Ha Önnel szemben közigazgatási szankciót szabnak ki, akkor az Ön által kézhez kapott irat a Szankciós törvényre, az Általános közigazgatási rendtartásra (2016. évi CL. törvény), illetve egyéb jogszabályokra hivatkozik. Ha pénzt kell befizetne, ebben az esetben azt közigazgatási bírságnak nevezzük.

A két eljárás eltérő szabályok szerint folyik, tehát eltérnek a jogorvoslat lehetőségei is, ha nem ért egyet a döntéssel.

milyen eljárás? SZABÁLYSÉRTÉSI KÖZIGAZGATÁSI
Milyen szankciók vannak? figyelmeztetés

pénzbírság

közérdekű munka

szabálysértési elzárás

figyelmeztetés

 közigazgatási óvadék

 közigazgatási bírság

 tevékenységtől történő eltiltás

 elkobzás

bírság neve pénzbírság közigazgatási bírság
ki büntethet meg? elsősorban a rendőrség, de bizonyos esetekben előfordulhat, hogy más hatóság büntet meg például a kormányhivatal , a vámhatóság, vagy a bíróság stb. a közigazgatási hatóság

(pl: jegyző, építési hatóság stb., de közlekedési szabályszegés miatt akár a rendőr is) Megtévesztő, hogy a rendőrség kiszabhat közigazgatási bírságot és szabálysértés miatt pénzbírságot is.

mekkora lehet a bírság összege?  5000 – 500 000 Ft

 

A törvény szerint  a bírság alapesetben 300 000 Ft-ig terjedhet, csak a járványügyi rendelkezések megszegése esetén lehet ennél magasabb összegű bírságot kiszabni.

törvény alapján:

  • magánszemélyt: 1 millió Ft-ig
  • szervezetet: 10 millió Ft-ig

önkormányzati rendelet alapján:

  • magánszemélyt: 200.000 Ft-ig
  • szervezetet: 2 millió Ft-ig
mikor van helyszíni bírság? ha elismeri, hogy elkövette a jogsértést  ha elismeri, hogy elkövette a jogsértést 
helyszíni bírság összege 5000 – 50 000 Ft

 

  • a második elkövetésnél kétszeres lesz a bírság összege (de max. 70 000 Ft)
  • a harmadik elkövetésnél háromszoros lesz a bírság összege (de max. 70 000 Ft)
-maximum a kiszabható bírság legmagasabb összegének a negyede

 

-önkormányzati rendelet szabályát sértő jogsértés esetén:

  • magánszemély: 50 000 Ft-ig
  • szervezet: 500 000 Ft-ig
jogorvoslati lehetőség

(kifogás,fellebbezés, panasz)

8 napon belül 15 napon belül
méltányosság A kiszabott büntetés elengedése vagy mérséklése érdekében van lehetőség méltányossági kérelem benyújtására. Nincs lehetőség a bírság méltányossági alapon történő mérséklésére vagy elengedésére.
mi történik ha nem fizetem be a bírságot? a pénzbírság elzárásra és közérdekű munkára változtatható át nem változtatható át, adók módjára hajtható be (munkabérből vonják le, ingó/ ingatlan vagyonra hajtják végre, pl. lefoglalják, elárverezik)

SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK  / ELJÁRÁS

A szabálysértés a bűncselekménynél kisebb súlyú jogsértés. Vagyis minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely nem bűncselekmény, viszont a társadalomra veszélyes, és a szabálysértési törvény nevesíti. Léteznek olyan jogsértések, amelyeknek van büntetőjogi és szabálysértési alakzata is, például 50.000 Ft értékre elkövetett lopás még szabálysértés, annál nagyobb érték esetében már bűncselekmény.

Közlekedési szabályok megsértése, engedély nélküli vezetés, köztisztasági szabálysértés, csendháborítás, tulajdon elleni szabálysértés (pl. 50.000 Ft-nál kisebb értékre elkövetett lopás, sikkasztás, csalás, rongálás)

HELYSZÍNI BÍRSÁG

Helyszíni bírságot a rendőr­ség szabhat ki, elzárással büntethető szabálysértés esetén főszabály szerint csak a rendőrség. Elzárással nem büntethető szabálysértések esetén, bizonyos esetekben más hatóságok is kiszabhatnak helyszíni bírságot: a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, a vámhatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyintézője, a közterület-felügyelő, a közlekedési hatóság ellenőre, a mezőőr, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a   halászati őr, a természetvédelmi őr is kiszabhat helyszíni bírságot.

Helyszíni bírságot akkor lehet kiszabni, ha a hatóság helyszíni intézkedése során Ön elismeri a szabálysértés elkövetését és elfogadja a kiszabott helyszíni bírságot. Ha elismeri, hogy elkövette a szabálysér­tést és elfogadja a helyszíni bírságot, alá kell írnia a bírságot, nem elég szóban elismerni.

Ha Ön 18 év alatti, csak akkor írhatja alá, ha törvényes képviselője, tehát a szülője vagy gyámja is Önnel van és a helszíni bírság megfizetését tudja vállalni.

Ebben az eset­ben itt lezárul az eljárás, nincs lehetősége fellebbezni! Ugyanakkor törvénysértésre hivatkozva 30 napon belül kérheti a helyszíni bírság felülvizsgálatát a kiszabó szervtől. (Ez azonban a tapasztalataink szerint nem biztosít valódi, hatékony jogorvoslatot.)

A helyszíni bírság összege 5000 Ft és 50 000 Ft között lehet (De ha 6 hónapon belül ez már a második szabálysértése, úgy 70 000 Ft is lehet!)

Bizonyos közlekedési szabálysértések esetén fix mértékű helyszíni bírságot szabnak ki. Például: gyorshajtás, ittas vezetés, engedély nélküli vagy érvénytelen engedéllyel vezetés, valamint a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, például megállás a „Megállni tilos” jelzőtábla hatálya alatt

Vigyázat! Ha 6 hónapon belül ilyen szabálysértés miatt már kapott hely­színi bírságot:

­   2. elkövetésnél 2x-es lesz a bírság összege (de max. 70.000 Ft)

­   3. elkövetésnél 3x-os lesz a bírság összege (de max. 70.000 Ft)

Mielőtt aláírja, mindenképp ellenőrizze az összeget!

Ha 30 napon belül nem fizeti be a helyszíni bírságot vagy pénzbírságot, akkor a bíróság azt elzárásra változtatja át, vagyis börtönbe zárják. Erről a bíróság előzetesen értesítést küld. Kérheti a bíróságot, hogy tartson tárgyalást az átváltoztatás kapcsán.

Azért, hogy elkerülje az elzárást, az elzárása előtti utolsó pillanatban vagy akár elzárás közben is befizetheti a bírságot. Ilyenkor el kell, hogy engedjék.

Elkerülheti az elzárást úgy is, ha vállalja, hogy közérdekű munkában ledolgozza a bírságot. A bírság átvételétől számított 33 napja van a régi munkaügyi központnál (hivatalos neve: járási hivatal foglalkoztatási osztálya) jelentkezni! A 1818-as telefonszámon tudják megmondani, hogy melyik járási hivatalba kell mennie, vagy megkeresheti a jarasinfo.gov.hu weboldalon is.

5 000 Ft bírság helyébe 1 napi (6 óra) közérdekű munka lép.

Ha nem jelentkezett közérdekű munkára és nem fizette be a bírságot sem, akkor 5000 Ft bírság helyébe 1 napi elzárás lép. Tehát, ha 30 000 volt a bírság, akkor 6 napra fogják elzárni.

Ha bizonyítékai vannak arra, hogy nem követte el a szabálysértést, ne ismerje el és ne írja alá a bírságot! Ebben az esetben a hatóság feljelentést tesz, elindul az eljárás, amiben védekezhet. Ilyenkor, ha elzárással nem büntetendő szabálysértésről van szó, akkor a helyszínen a szabálysértési hatóság elé idézhetik 5 napon belüli időpontra.

Ne írja alá a bírságot és az eljárásban kérjen meghallgatást! A meghallgatáson magyarázza el, hogy miért eltúlzott a bírság összege. A szabálysértési hatóság vagy a bíróság akkor köteles figyelembe venni a személyi körülményeit (pl: rendszeres jövedelmét, azoknak a számát, akikről gondoskodnia kell), amennyiben tudomása van róla. Erre hivatkozva kérheti, hogy szabjanak ki alacsonyabb mértékű pénzbírságot, vagy csak figyelmeztetést alkalmazzanak. Mielőtt nem ismerné el a szabálysértés elkövetését, annak ellenére, hogy elkövette, mindig mérlegelje, hogy a helyszíni bírság maximális összege kisebb, mint a rendes eljárásban kiszabható pénzbírságé!

SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS

A szabálysértési eljárás feljelentés vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelés, illetve a közlekedési baleset helyszínén folytatott szemle alapján indul meg. A feljelentést szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti.

A szabálysértési eljárást a rendőrség, a kormányhivatal (ko­rábban a jegyző), a vámhatóság, vagy a bíróság folytatja le. Attól függ, hogy melyik hatóság jár el, hogy milyen szabálysértésről van szó. Például közelekedési ügyekben, koldulás, köztisztasági szabálysértés miatt a rendőrség jár el. Ha a szabálysértés miatt elzárás is kiszabható, akkor a bíróság. Ilyen szabálysértés például a tiltott prostitúció, az önkényes beköltözés, a tulajdon elleni szabálysértés (max. 50.000 értékű lopás).

Ha a rendőrség észleli a szabálysértés elkövetését, eljárást indít az elkövetővel szemben. Ez a személyazonosság megállapításával, vagyis igazoltatással kezdődik – és a rendőrség részéről egy határozattal végződik, amiben megállapítja a szabálysértési felelősséget. A rendőrség a döntést a rendelkezésére álló bizonyítékok (jelentések, felvételek, meghallgatások, stb.) alapján hozza meg.

Az igazoltatás során az eljárás alá vont személynek joga van ahhoz, hogy megtudja az igazoltatás okát és az intézkedő rendőr nevét, azonosító számát. Nincs joga ugyanakkor ahhoz, hogy megtagadja a személyazonosságának igazolását, ez is szabálysértés. Ha úgy érzi, hogy a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette (pl: jogszerűtlenül igazoltatták, vagy sérelmezi a rendőri intézkedés végrehajtásának módját – durva, megalázó jellegét), utólag tehet panaszt a Független Rendőrségi Panasztestületnél.  

Ugyan a rendőrségnek van lehetősége arra, hogy az eljárás alá vont személy külön meghallgatása nélkül határozzon, de ebben az esetben a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül lehet kérni meghallgatást. Miután erre sor került, a rendőrség új határozatot hoz. Kifogást tenni csak ilyen, meghallgatás után meghozott határozat ellen lehet. A kifogás alapján a rendőrség maga is megváltoztathatja részben vagy egészben a határozatot, de ha nem ért egyet a kifogásban foglaltakkal, bíróság elé kerül az ügy.

KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

Igen, ha olyan szabálysértést követett el, aminek van sértettje (tipikusan a tulajdon elleni szabálysértések, például lopás) és írásban megállapodnak abban, hogy jóvá teszi a dolgot. Ezt a megegyezést nevezik közvetítői eljárásnak. Az eljáráshoz való hozzájárulást az eljáró hatóság vagy bíróság felhívására 8 napon belül kell írásban megtennie! A megállapodáshoz szükséges, hogy Ön elismerje a szabálysértés elkövetését, és a sértettel megegyezzenek, hogy pontosan hogyan fogja jóvá tenni a szabálysértést.

Mert ebben az esetben nem fogják lefolytatni a szabálysértési eljárást és nem fogják megbüntetni.

JOGOK AZ ELJÁRÁSBAN

Megnézheti az ügy iratait és a bizonyítékokat, másolatot kérhet. Kérdezhet, bizonyítékait (tanú, irat, fotó, felvétel stb.) felhasználhatja, ügyvédet ve­het igénybe, vagy meghatalmazhatja bármely 18 év feletti ismerősét, hogy képviselje Önt az eljárásban. Ha Ön 18 év alatti, édesapja vagy édesanyja is eljárhat Ön helyett.

Jogában áll hallgatni. Nem kötelező elmondania, hogy elkövette a szabálysértést még akkor sem, ha tényleg Ön követte el.

A hatóság köteles elmondani, hogy szerintük mit követett el, és hogy milyen bizonyítékaik vannak. Nem Önnek kell bizonyítani az ártatlanságát. A hatóságnak kell bizonyítani, hogy Ön követte el a szabálysértést!

Az eljárás végén vagy büntetést szabnak ki, vagy megszüntetik az eljárást.

BÜNTETÉSEK

1)    pénzbírság,

2)    szabálysértési elzárás,

3)    közérdekű munka.

PÉNZBÍRSÁG

A feljelentés alapján indult eljárásokban nem helyszíni bírságot, hanem pénzbírságot szabhatnak ki. A pénzbírság összege 5 000-300 000 Ft között lehet. Bizonyos közlekedési szabálysértések esetén fix mértékű pénzbírságot szabnak ki, amely a fix mértékű helyszíni bírság duplája. A szabálysértési szankciót úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak.

A pénzbírságot 30 napon belül kell befizetni. Ez idő alatt kérheti, hogy hat hónapig ne kelljen befizetnie vagy részletekben fizethesse meg a pénzbírságot.

A bíróság a bírságot elzárásra változtatja át, kivéve, ha vállalja, hogy ledolgozza a büntetést köz­érdekű munkában és ezt a szándékát a fi­zetési határidőt követő 3 munkanapon belül személyesen jelzi az állami foglalkoztatási szervnél (volt munkaügyi központ)!

5000 Ft pénzbírságot/helyszíni bírságot 1 nap elzárásra, illetve 6 óra közérdekű mun­kára változtatnak át. Tehát, ha például 30.000 Ft-os helyszíni bírsággal sújtották, és nem tudja megfizetni, az 6 nap (6×6 óra) közérdekű munkára, illetve 6 nap elzárásra változtatható át.

Helyszíni bírság kiszabására a közigazgatási és szabálysértési törvény hatálya alatt is lehetőség van. A két helyszíni bírság ugyan nagyon hasonlít egymásra, de különbséget kell tennünk közöttük. 

Szabálysértés észlelése esetén a szabálysértési törvény széles körben megengedi helyszíni bírság alkalmazását, és ezzel az ügy helyszínen való gyors lezárását. Helyszíni bírságot a rendőrség bármely szabálysértés észlelése esetén kiszabhat. Közigazgatási hatóság helyszíni bírságot csak hatósági ellenőrzés keretében szabhat ki. Például amikor a NÉBIH ellenőrzi egy étterem konyháját.

KÖZÉRDEKŰ MUNKA

Nem. A közérdekű munka vagy büntetés, vagy a bírság kiváltását szolgálja, ezért nem jár érte fizetés. Közérdekű munkát heti legalább egyszer, pihenőnapon, vagy szabadidő­ben kell végezni. Időtartama: 6 óra – 180 óra között lehet. A meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

A közérdekű munka következő fajtái dolgozhatók le a munkaügyi szervezet közvetítésével:

­   a meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munkára,

­   a szabálysértési hatóság vagy bíróság által szabálysértési büntetésként kiszabott közérdekű munka;

­   önkormányzati rendeletben meghatározott magatartásra tekintettel kiszabott közigazgatási bírság helyébe lépő munkavégzési kötelezettség. Olyan közigazgatási bírságot, amely közérdekű munkával megváltható, kizárólag a helyi önkormányzat képviselő testülete vagy átruházott hatáskörben a jegyző szabhat ki.

Nem.

A szabálysértési hatóság vagy bíróság által büntetésként kiszabott közérdekű munka, valamint közigazgatási bírság helyébe lépő közérdekű munka esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül kötelező bejelentkeznie a régi munkaügyi központnál (hivatalos neve: járási hivatal foglalkoztatási osztálya)

A szabálysértési hatóság vagy bíróság által kiszabott meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka esetében a pénzbüntetés megfizetésére rendelkezésre álló 30 napos határidőben vagy legfeljebb az azt követő 8, tehát 38 napon belül jelentkezhet a lakóhelye, tartózkodási helye, vagy annak hiányában az elkövetés helye szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályán. A 1818-as telefonszámon meg tudják mondani, hogy melyik járási hivatalba kell mennie, vagy megkeresheti a jarasinfo.gov.hu weboldalon is.

A közérdekű munkára jelentkezéstől számított 15 munkanapon belül foglalkoztathatósági szakvéleményt kell beszereznie és bemutatnia a kirendeltségen, melynek költségét meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság, közigazgatási bírság esetén Önnek kell viselnie. A bíróság vagy szabálysértési hatóság által kiszabott közérdekű munka büntetés esetében a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzésének költségét az állam viseli.

A szakvéleményt orvos állítja ki, amelyben megállapítja, hogy milyen munkát fog tudni előreláthatóan elvégezni. Az orvosi vizsgálat 3300 Ft-ba kerül. Ha az orvos úgy dönt, hogy nem dolgozhat, akkor be kell fizetnie a bírságot.

Ezután vissza kell mennie a járási hivatalba, ahol kijelölnek az Ön számára egy foglalkoztatót. Ha nem tudnak azonnal munkát adni, akkor 30 napon belül újra be kell mennie a hivatalba.

ELZÁRÁS

Időtartama: legfeljebb 60 nap lehet (bele kell számítani a szabálysértési őrizet és a négy órát meghaladó előállítás időtartamát). Elzárást csak bíróság szabhat ki! Ha a behívó alapján nem jelenik meg a börtönnél, a rendőrség fogja bevinni, és ennek költségét Önnek kell kifizetni.

Elzárást nem lehet kiszabni azzal szemben, aki:

  • fogyatékos személy
  • kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy
  • várandósságának 12. hetét elérő nő
  • 14 éven aluli gyereket egyedül nevelő szülő, gyám
  • aki fogyatékos, vagy folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik

Ha bármelyik igaz Önre, akkor arról lehetőség szerint mutasson be papírt a hatóságnak! (például: emelt összegű családi pótlékról, ápolási díjról, terhesgondozásról igazolás.)

Kevésbé súlyos esetekben lehet, hogy büntetés helyett csak figyelmeztetést kap.

Egyes közlekedési szabálysértéseknél járművezetéstől eltiltást is kiszabhatnak.

A szabálysértésben érintett dolgot elkobozhatják.

Egyes szabálysértéseknél kitilthatják egy bizonyos helyszínről (pl. sportesemény helyszínéről).

Igen. Ha 6 hónapon belül a harmadik szabálysértést köve­ti el, súlyosabb büntetést kaphat. Ebben az eset­ben az elzárás akár 90 nap is lehet, és a pénzbírság akár 450 000 Ft.

Igen, ha elzárás is járhat a szabálysértésért (pl: magánlaksértés, garázdaság, tiltott prostitúció, tulajdon elleni szabálysértések) és tettenérik, vagy 48 órán belül elfogják. Ha őrizetbe veszik, beszállítják a rendőrségi fogdára. Ilyenkor haladéktalanul értesíteniük kell az Ön által megadott személyt, hozzátartozót. Az őrizet maximum 72 óráig tarthat, ezalatt bíróság elé kell, hogy állítsák. A bíróság ilyenkor gyorsított eljárást folytat le. Ha nincs ügyvédje, kirendelnek Önnek egyet. Ha elítélik, Önnek kell kifizetni az ügyvéd költségeit, kivéve ha személyes költségkedvezményben vagy mentességben részesült. Ha 72 óra alatt a bíróság nem folytat le gyorsított eljárást, vagy nem szab ki elzárást, nyomban szabadon kell, hogy bocsássák.

Igen, a bírósági végzés kihirdetéskor jelenthet be (vagy képviselője) fellebbezést. A szabálysértési őrizettel szemben benyújtott fellebbezést a járásbíróság a tárgyaláson bírálja el. A szabálysértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést a törvényszék az érdemi végzés ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el.

FIATALKORÚAK

Igen. Ebben az esetben csak akkor lehet pénzbírságot, helyszíni bírságot ki­szabni, ha vállalja annak megfizetését. A pénzbírság maximuma fitalkorúval szemben 50.000 Ft (elzárással is büntethető szabálysértés esetén 100.000 Ft). Helyszíni bírságot csak akkor szabhatnak ki Önnel szemben, ha a törvényes képviselője jelen van. Ennek összege max. 25.000 Ft lehet. Közérdekű munkát csak akkor szabhatnak ki Önnel szemben, ha elmúlt 16 éves és vállalja a munkavégzést. Legfeljebb 30 napra kerülhet börtönbe, illetve ha több szabálysértés miatt büntetnek meg egyszerre, legfeljebb 45 napra.

Kiszabhatnak Önnel szemben pénzbírságot, helyszíni bírságot, amit közérdekű munkával nem válthat meg. Ha nem fizeti meg a bírságot elzárásra is átváltoztathatják, azonban – tekintettel fiatal korára – az elzárás végrehajtását valószínűleg fel fogják függeszteni.

Ugyanakkor, ha nem vállalja a pénzbírság befizetését és olyan szabálysértésről van szó, ami miatt nem szabható ki elzárás (nem a bíróság jár el), akkor az egyetlen szankció a figyelmeztetés lehet.

JOGORVOSLATOK

Ha nem ért egyet a döntéssel (nem követte el a szabálysértést, vagy túlzottnak tartja a büntetést) a következőket teheti (kivéve helyszíni bírság esetén):

– Ha nem bíróság járt el:

      Ha anélkül döntött a hatóság, hogy Önt meghallgata volna, a határozat átvételétől számított 8 napon belül, írásban kérheti a meghallgatást.

      A meghallgatás alapján új határozatot fognak hozni. Ha azzal sem ért egyet, 8 napon belül kifogást tehet. A kifogást a járásbíróság fogja elbírálni, hacsak a hatóság maga nem ért egyet vele és nem változtatja meg azalapján a döntését.

A kifogásba bele kell írni annak okát. Ha szeretné, hogy legyen tárgyalás, akkor azt is bele kell írni.

      Ha a kifogás alapján a hatóság maga megváltoztatja a döntését, de ezzel sem ért egyet, 8 napon belül ismét kifogást tehet. Ez az újabb kifogás csak a megváltoztatott részre vonatkoz­hat.

– Ha a szabálysértés miatt bíróság járt el:

      Ha anélkül hozott határozattot, hogy tárgyalást tartott volna, akkor a határozat átvételétől számított 8 napon belül tárgyalás megtartását kérheti, ahol szóban elmondhatja, mi és hogy történt.

      A tárgyalás alapján hozott döntés ellen 8 napon belül fellebbezéssel élhet.

Az eljárás során tett egyéb hatósági intézkedések, illetve intézkedések elmulasztása miatt panasszal élhet. Kényszerintézkedés esetén 3 napon belül, egyébként 8 napon belül tegye meg a panaszt.

Ha úgy érzi, és valószínűsíteni is tudja, hogy alaptalanul, pusztán valamilyen tulajdonsá­ga miatt büntették meg (pl. nemzeti, etni­kai hovatartozása, vallása, vagyoni hely­zete), az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is fordulhat. Erről részletesen itt talál összefoglalót.

KÖZIGAZGATÁSI ÜGYEK /ELJÁRÁS

Közigazgatási szankciók az alábbiak:

  1. figyelmeztetés
  2.  közigazgatási óvadék
  3.  közigazgatási bírság
  4.  tevékenységtől történő eltiltás
  5. elkobzás

Ezek közül a legjellemzőbb a közigazgatási bírság. 

Közigazgatási bírság kiszabását törvény vagy önkormányzati rendelet írhatja elő.

Közigazgatási bírság a szabályszegés elkövetése után azonnal a helyszínen is kiszabható, ezt (akárcsak a szabálysértési eljárásban) helyszíni bírságnak nevezzük. Erről a “Kaphatok helyszíni bírságot” pontban olvashat részletesen.

Közigazgatási bírságot akkor kaphat, ha  valamely törvényben vagy önkormányzati rendeletben megszabott kötelezettséget megszeg.

Leggyakrabban közlekedési szabályszegésért  (pl: gyorshajtás, tilosban áthaladás) kaphatk közigazgatási bírságot, de nagyon sokféle közigazgatási szabályszegésért jár bírság. Ezeket különféle jogszabályok határozzák meg.

Közigazgatási bírság jár például bizonyos környezetvédemi, kereskedelmi, iparhatósági, versenyfelügyeleti szabályok megszegéséért.

Közigazgatási bírságot szabnak ki például a nem megengedett helyen való szemétlerakásért,  az építési engedélytől eltérő építkezés miatt, vagy például a klímaberendezés engedély nélküli homlokzatra való felszereléséért. 

Közigazgatási bírság jár a közösségi együttélés szabályainak a megszegése miatt is.

Közigazgatási szankciók magánszemélyekkel szemben, és szervezetekkel, cégekkel szemben is kiszabhatók.

A közigazgatási hatóság (közigazgatási hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező hatóság. Lehet államigazgatási szerv, helyi önkormányzati képviselő-testület, polgármester, jegyző, egyéb szervezet, köztestület,  természetes személy és jogi személy is, ha törvény vagy kormányrendelet közigazgatási hatósági jogkörrel ruházta fel) szabja ki közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések esetén. Önkormányzati rendelet alapján kiszabott közigazgatási bírságot a jegyző szab ki.

Közlekedési szabályszegés miatt lehet, hogy szabálysértési eljárás indul ellenünk, de az is előfordulhat, hogy közigazgatási bírságot szabnak ki.

A szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság és a közigazgatási bírság nem ugyanaz.

Vannak tehát olyan közlekedési szabályszegések, amelyek miatt közigazgatási bírságot kell kiszabni, ezeket a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet sorolja fel 

Ide tartozik például:

  • a gyorshajtás
  • az autópálya leállósávjának nem megengedett használata
  • a közlekedési lámpák jelzéseire vonatkozó szabályok megszegése
  • a behajtási tilalomra vonatkozó szabályok megszegése
  • a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése
  • a menet közben kézben tartott mobiltelefon használatával elkövetett jogsértések,
  • a biztonsági öv nélküli közlekedés,
  • a gyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása
  • a motorkerékpár bukósisak használatának elmulasztásával elkövetett jogsértések.

Az üzembentartó/ a tulajdonos felel azért, hogy a járművel ezek a szabályok be legyenek tartva. Így nem fordulhat elő az, hogy nem lehet behajtani a büntetést, azért, mert nem lehet megállapítani, hogy ki vezette az autót és követte el a szabályszegést. Az objektív felelősség elve alapján az üzemben tartónak kell megfizetni a bírságot függetlenül attól, hogy valójában ki vezette az autót. Ez biztosítja azt, hogy ezeket a gyakran elkövetett, kiemelt súlyú szabályszegéseket mindig szankció kövesse, és a bírság mindig behajtásra kerüljön. 

A jármű tulajdonosa csak két esetben mentesülhet a bírság megfizetése alól:

  • ha a gépjárművet ellopták és ezt a tulajdonos a szabályszegés időpontját megelőzően bejelentette,
  • vagy ha a tulajdonos a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más személy használatába adta (kölcsönadta), és erről készült írásos dokumentum, vagy ezt menetlevél, fuvarlevél igazolja.

Közigazgatási eljárás során tehát csak ebben a két esetben hivatkozhat a tulajdonos arra, hogy az autót nem ő vezette és, csak valamelyik feltétel teljesülése esetén mentesülhet a bírság megfizetése alól.

A közösségi együttélés szabályainak nincs pontos törvényi  meghatározása, ilyen szabályokat az önkormányzatok helyi rendeletben hozhatnak. Az egyes önkormányzati rendeletekben általában csupán annyi szerepel, hogy minden olyan magatartás sérti a közösségi együttélés szabályait, amely nem bűncselekmény vagy szabálysértés, és amelyet a rendelet így határoz meg. (pl: koldulás, padon fekvés, kertünk elhanyagolása stb.) Ezekről a helyi rendeletekről tájékozódhat a Nemzeti Jogszabálytárban.

A közösségi együttélés szabályainak megszegése miatt 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírság és 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. Helyszíni bírság esetében a közterület-felügyelő jár el, míg a közigazgatási eljárás általában a jegyző hatáskörébe tartozik. Arról, hogy milyen esetben szabható ki helyszíni bírság a “Kaphatok helyszíni bírságot?” kérdés alatt írunk bővebben.

Közigazgatási bírság kiszabását törvény vagy önkormányzati rendelet írhatja elő.

Ha a közigazgatási bírságot törvény írja elő, akkor magánszemélyeket maximum 1 millió forintra bírságolhatnak meg, a szervezetekkel szemben kiszabott bírság pedig maximum 10 millió forint lehet, azzal a kitétellel, hogy törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően rendelkezhet.

 

Önkormányzati rendelet alapján kiszabott bírság magánszemélyekkel szemben maximum 200 ezer, szervezetekkel szemben maximum 2 millió forint lehet.

A hatóság az eset összes körülményét mérlegelve dönt a bírság összegéről.

A bírság összegénél figyelembe veszik például;

  • hogy visszafordítható-e az okozott sérelem,
  • hány embert érintett a jogsértés,
  • mennyi ideig tartott a jogsértés,
  • ismétlődött-e a jogsértés, azt egyszer vagy többször követték el
  • együttműködik-e a jogsértő az eljárás során,
  • a jogsértés mértékét, gazdasági súlyát

Igen, a döntés közlésétől számított 15 napon belül kell a fellebbezést beadni. A fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, ez azt jelenti, hogy amíg nem bírálják el a fellebbezést, addig nem kell befizetni a bírságot.

A közigazgatási bírságot vagy más szankciót kiszabó határozat tartalmaz jogorvoslati tájékoztatót, ebben leírják, hogy melyik szerv fogja elbírálni a fellebbezést.

A fellebbezést viszont mindig oda kell címezni, ahonnan a levél érkezett, mert azt az elsőfokú hatóság küldi tovább a másodfokú hatóságnak – tehát annak, aki el fogja bírálni a fellebbezést. A levélen a feladó címe mindig megtalálható. A fellebbezést tartalmazó levelet ajánlottan és  tértivevénnyel érdemes feladni, a feladásról szóló igazolást pedig meg kell tartani. Az igazoló szelvénnyel szükség esetén később bizonyítani lehet a fellebbezés benyújtását.

A közigazgatási szankciórendszerben ma uralkodóak az objektív bírságok. Ez azt jelenti, hogy a bírság kiszabásához elegendő a jogsértés elkövetése, nem vizsgálható a szándékosság vagy a gondatlanság. A hatóság nem vizsgálja a jogsértő tudati állapotát vagy  erkölcsi hozzáállását sem.

 

Például mindegy, hogy ki vezette az autót, a közlekedési szabályok megszegéséért a közigazgatási bírságot a gépjármű üzembentartójának kell megfizetnie.

A hatóságnak nincs lehetősége figyelembe venni az elkövető szociális körülményeit sem, így a bírság méltányossági alapon történő elengedésére, csökkentésére nincs lehetőség.

Főszabály szerint a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat véglegessé válását követő 30 napon belül.  A határozat akkor végleges, ha a döntés ellen már nem lehet fellebbezni (ilyenkor a határozat a közlésével véglegessé válik) vagy ha a fellebbezési határidő lejárt és nem fellebbeztek (a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni).

Igen. Fizetési határidőn belül írásban részletfizetést, illetőleg a fizetési határidő kitolását lehet kérni. A kérelmet röviden indokolni kell. Ilyen kérelem benyújtása esetén illetéket kell fizetni (ennek össze 3000 Ft).

A közigazgatási bírságot, a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírsággal szemben, nem lehet elzárásra, azaz börtönre, vagy közérdekű munkára átváltoztatni. A közigazgatási bírságot mindenképpen behajtja az adóhatóság, az adók módjára történő végrehajtás szabályai szerint.

Ha nem fizeti be  a végleges határozattal kiszabott bírságot, akkor az adóhatóság végrehajtási eljárást folytat le és behajtja a tartozását. Ilyenkor az adók módjára történő végrehajtásnak van helye: az adóhatóság a munkabérre, fizetési számlára, ingó és ingatlan vagyonra terheli rá az összeget.

A bírság befizetésére a végrehajtás megindítását követően is van lehetőség. Ha befizeti a bírságot megszüntetik a végrehajtást.

Igen. A közigazgatási helyszíni bírság nagyon hasonlít, de nem azonos a szabálysértésért kiszabható helyszíni bírsággal.

Közigazgatási helyszíni bírság, hasonlóan a szabálysértési eljárásban kiszabható helyszíni bírsággal, akkor szabható ki, ha  teljes mértékben elismerik a jogsértést. Ha aláírja a helyszíni bírságról szóló nyomtatványt, azzal elismeri hogy elkövette a jogsértést. 

Ez viszont azt is jelenti, hogy nem lesz lehetőség jogorvoslatra,  Erről a hatóságnak tájékoztatást kell adnia. Ebben az esetben tehát már nem lehet fellebbezni, kifogást vagy panaszt emelni és be kell fizetni a kiszabott bírságot.

Különbség a szabálysértési és a közigazgatási helyszíni bírság között, hogy a szabálysértési törvény alapján kiszabott helyszíni bírság esetében a felelősség szempontjából számít az elkövető személye, míg a közigazgatási helyszíni bírság esetében az irreleváns. További jelentős különbség, hogy míg a szabálysértési törvény alapján a meg nem fizetett helyszíni bírság és pénzbírság átváltoztatható elzárásra, azaz börtönre, addig a meg nem fizetett közigazgatási bírság legfeljebb adók módjára behajtható.

A helyszíni bírság összege nem lehet magasabb, mint az adott jogsértésért  kiszabható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede.

Az önkormányzati rendelet alapján kiszabható helyszíni bírság legmagasabb összege magánszeméllyel szemben 50 ezer, szervezetekkel, cégekkel szemben 500 ezer forint lehet.

 

A kiszabott összeg nem lehet alacsonyabb, mint az adók módjára történő végrehajtás szabályai szerinti legkisebb behajtható összeg.

  1. Figyelmeztetés: ez a legenyhébb szankció, akkor alkalmazzák, amikor a jogsértés olyan csekély súlyú, hogy más szankció, különösen közigazgatási bírság kiszabása, nem lenne indokolt. A figyelmeztetéssel tulajdonképpen a hatóság a rosszallását fejezi ki a közigazgatási szabályszegés megállapítása miatt.
  2. A közigazgatási óvadék: Ilyenkor be kell fizetni egy adott összeget,  amely ha újra elköveti a szabályszegést, elvész. Ha nincs újabb szabályszegés,  egy év elteltével az óvadék összege visszajár.
  1. Tevékenység végzésétől történő eltiltás: Amikor a hatóság valamely magatartás elvégzését vagy éppen attól való tartózkodást ír elő. Ennek a szankciónak a kiszabását csak jogszabály írhatja elő. Lehet a bírság helyett és amellett is kiszabni, például ilyen a jogszerűtlenül működő üzlet bezárása vagy a jogosítvány bevonása
  2. Elkobzás: a törvény meghatározza azokat a dolgokat, amelyeket a hatóságnak el kell kobozni. Ilyen lehet:
  • amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak (pl: jogszerűtlenül működő üzlet pénztárgépe)
  • amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy veszélyezteti a közbiztonságot (pl: gázspray, elektromos sokkoló, boxer)
  • amely a jogsértés elkövetése útján jött létre
  • amelyre a jogsértést elkövették, vagy e dolog elszállítására használtak
  • amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával kapott

Az elkobzott dolog tulajdona az államra száll.