KISOKOS: Az új szabálysértési törvényről

Közérthető kiadványt készítettünk a 2012. április 15-én hatályba lépett új szabálysértési törvény eljárási szabályairól.

A ’Romaprogram nem csak romáknak’ egyik célja, hogy mindazok számára, akik jogérvényesítési képessége helyzeténél fogva alacsony, közérthető nyelven megfogalmazott, egyszerű összefoglalókat tegyen elérhetővé különböző jogterületeken, ezzel is segítve jogaik érvényre juttatását. Ezért készítettük el az új szabálysértési törvény eljárási szabályairól szóló kiadványunkat, amely természetesen bárki számára hasznos lehet, aki úgy érzi, hogy alaptalanul vagy aránytalanul büntették meg szabálysértés elkövetése miatt.

Nagyításhoz klikk a képre!

Nagyításhoz klikk a képre!

A kiadványt teljes terjedelmében (pdf) innen lehet letölteni>>

A témában született blogposztunk itt olvasható>>

Mik a főbb eltérések a korábbi szabályozáshoz képest?

  • Fontos változás, hogy önkormányzati rendelet illetve kormányrendelet már nem állapíthat meg szabálysértést, vagyis csak törvény nyilváníthat valamely cselekményt szabálysértéssé. A gyakorlatban azonban ez az elvileg pozitív fejlemény nem lesz igazán érzékelhető, ugyanis a helyi önkormányzatok számára ott van az önkormányzati törvényben biztosított lehetőség, hogy kirívóan közösségellenes magatartásokat szankcionáljanak 50.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal, illetve 150.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal (és a kormány is megteheti, hogy rendeletében bizonyos magatartásokra közigazgatási bírságot helyezzen kilátásba). A gyakorlatban érdemi különbség a szabálysértés és a közigazgatási bírsággal fenyegetett magatartások között a végrehajtásukban ragadható meg: míg ugyanis a szabálysértési helyszíni- illetve pénzbírság meg nem fizetés esetén elzárásra átváltoztatható (kivéve, ha azt az eljárás alá vont közérdekű munkával megváltja, ld. később), addig a közigazgatási bírságot nem lehet elzárásra átváltoztatni, ha elmarad az önkéntes befizetés (azt csak adók módjára lehet végrehajtani, illetve kirívóan közösségellenes magatartás miatt kiszabott közigazgatási bírság esetén a hatóság elrendelheti a közérdekű munkával megváltást is).
  • A jegyző már nem járhat el szabálysértési ügyekben, helyette a megyei (+fővárosi) kormányhivatalok váltak általános szabálysértési hatósággá.
  • Helyszíni bírságot most már bármilyen szabálysértés esetén kiszabhat a rendőr, bizonyos esetekben a vámhatóság, a közterület-felügyelő, a mezőőr, a halászati őr, a természetvédelmi őr, illetve más hatóságok is. Korábban csak a jogszabályokban konkrétan meghatározott egyes szabálysértések esetén volt erre lehetőség. Jó tudni, hogy elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak rendőr szabhat ki helyszíni bírságot.
  • A régi törvényben az elkövető tettenérése feltétele volt a helyszíni bírság kiszabásának, a törvény jelenlegi szövege alapján azonban úgy tűnik, nem feltétlenül kell tetten érni a szabálysértés elkövetőjét ahhoz, hogy vele szemben helyszíni bírságot lehessen kiszabni. A jogszabály ugyanis annyit mond, hogy “Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye”. Mindenestre jellemzően akkor jön ez szóba, amikor rajtakapnak valakit a szabálysértés elkövetésén. Mindenképp feltétel ugyanakkor, hogy az illető elismerje az elkövetést. Ha nem ismerjük el, akkor nem szabhatnak ki helyszíni bírságot. Ilyenkor feljelentést tesznek ellenünk, és lefolytatják a szabálysértési eljárást (amely során bizonyítékokat sorakoztathatunk fel arra, hogy nem követtük el a szabálysértést).
  • Növekedett a helyszíni bírság minimuma 3000 Ft-ról 5000 Ft-ra, és maximuma is: 20.000 Ft-ról 50.000 Ft-ra. 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén a helyszíni bírság maximuma 70.000 Ft-ra növekszik.
  • A pénzbírság (ami nem összekeverendő a helyszíni bírsággal: pénzbírságot akkor szabhatnak ki, ha nem történik helyszíni bírságolás) mértéke is növekedett: 5000 és 150.000 (elzárással is büntethető szabálysértés esetén 300.000 Ft) közötti bírságokat lehet kiszabni.
  • Az elzárás a korábbi szabályok értelmében is maximum 60 napig tarthatott (fiatalkorú esetében legfeljebb 30 napig), ebben tehát nincs változás.
  • Ha hat hónapon belül a harmadik szabálysértést követi el valaki, vagyis visszaeső, akkor a pénzbírság felső határa és az elzárás kiszabható időtartama is megnő (a mértékek attól függnek, hogy elzárással is büntethető szabálysértésekről van-e szó).
  • Bizonyos közlekedési szabálysértések esetén a rendőrnek nincs mérlegelési joga, hogy milyen összegű bírságot szab ki, ugyanis ezek esetében mind a helyszíni bírság, mind a pénzbírság összege meghatározott mértékűvé vált. Ez egyrészt pozitív fejlemény amiatt, hogy kizárja, hogy a rendőr szubjektív alapon állapítsa meg az összeget, ugyanakkor a fix bírságok mértéke meglehetősen magas (pl. elsőbbség megadásának elmulasztása esetén a pénzbírság 30.000 Ft, 50.000 Ft-os bírság jár azért, ha a jármű műszaki érvényességi ideje több mint egy éve lejárt).
  • Ha a fix mértékű bírsággal sújtott közlekedési szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az eljárás időpontját megelőző hat hónapon belül szintén fix mértékű bírsággal sújtandó közlekedési szabálysértés miatt már helyszíni bírsággal sújtották, akkor a második szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt bírság kétszeresét kell kiszabni, a harmadik szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt bírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg a 70.000 Ft-ot.
  • Fontos változásokat vezetett be az új törvény a helyszíni bírság és a pénzbírság végrehajtása kapcsán, vagyis azokra az esetekre, amikor a megbírságolt nem fizeti be a bírságot (amire egyébként 30 napja van):

Korábban a helyszíni bírságot nem lehetett – meg nem fizetés esetén - sem közérdekű munkára, sem elzárásra átváltoztatni: az adók módjára behajtás volt az egyedüli végrehajtási lehetőség. Az új szabályok szerint a helyszíni bírság ugyanúgy hajtható végre, mint a pénzbírság.

A korábbi törvény garantálta a fokozatosságot, vagyis első körben adók módjára próbálták behajtani a pénzbírság összegét. Ha ez nem sikerült, közérdekű munkára kellett átváltoztatni (más kérdés, hogy ezt a gyakorlatban sokszor nem tették meg), és csak ha ezt az elkövető nem vállalta vagy nem végezte a munkát megfelelően, kerülhetett sor az elzárásra átváltoztatásra. Ezzel ellentétben az új szabályok értelmében, ha határidőben nem fizetjük meg a bírságot, akkor főszabály szerint egyből az elzárásra átváltoztatás következik (erről a bíróság tárgyaláson dönt).

A közérdekű munkára átváltoztatás törvényileg, automatikusan nem előzi meg az elzárásra átváltoztatást, de lehetőség van arra, hogy a fizetési határidő leteltét követő 3 munkanapon belül jelentkezzünk az állami foglalkoztatási szervnél (a volt munkaügyi központnál), és vállaljuk a közérdekű munkavégzést.

Az átváltoztatási kulcsok tekintetében javult, arányosabb lett a szabályozás: 5000 Ft bírságnak 1 napi elzárás illetve 6 óra (szintén 1 napi) közérdekű munka felel meg.

  • Pozitív fejlemény, hogy új, önálló büntetési nemként bekerült a közérdekű munka a törvénybe (mértéke: minimum 6 óra – maximum 180 óra), amit korábban csak a pénzbírság végrehajtása során, annak átváltoztatásaképpen lehetett kiszabni. Ez a büntetőjogban is létező szankciónem, ám sajnos ritkán alkalmazzák, hiszen kevés olyan munkáltató van, aki vállalja az ezzel járó költségeket és adminisztrációs terheket. Így várhatón szabálysértési ügyekben sem fogják gyakran kiszabni a közérdekű munkabüntetést.
  • A rendbírság kiszabható összege szintén jelentősen megnőtt (míg eddig a minimuma 500 Ft volt, ez most 5000 Ft. A felső határ szabálysértési hatóság előtti eljárásban 5000 Ft volt, ez 100.000 Ft-ra nőtt. A bíróság előtti eljárásban a kiszabható maximum 50.000 Ft volt, ez a hatályos szabályok alapján 150.000 Ft, ismételt esetben 200.000 Ft). A rendbírság nem büntetés, hanem az eljárás során alkalmazható kényszerintézkedés (ami nem csak az eljárás alá vonttal szemben, hanem más, az eljárásban részt vevő személyekkel - pl. tanúval szemben is – kiszabható), amit az eljárási kötelezettségek teljesítése érdekében, illetve az eljárás rendjének megzavarása miatt szabhatnak ki.
  • A ruházat, csomag, jármű átvizsgálásának, mint kényszerintézkedésnek a szabályozása felpuhult: eddig akkor volt erre a hatóságnak lehetősége, ha alaposan feltehető volt, hogy az érintett tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál, április 15. óta viszont nem kell az “alapos” gyanú, elég ha “feltehető” a tárgyi bizonyítási eszköz birtoklása. Nem magyar állampolgár eljárás alá vontakkal szemben pedig “az előre láthatólag kiszabásra kerülő” összeg fedezetére szolgáló összeg lefoglalása érdekében is helye van e kényszerintézkedés alkalmazásának.
  • Az új törvény bevezeti a helyszíni idézés fogalmát: ha valakivel szemben elzárással nem büntethető szabálysértés miatt helyszíni bírságot akarnak kiszabni, de az eljárás alá vont azt nem veszi tudomásul, akkor a hatóság tagja megteheti, hogy ott helyben 5 napon belüli időpontra a szabálysértési hatóság elé megidézi a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt. Ennek az új lehetőségnek a célja az eljárás meggyorsítása.
  • Az új törvény a jogorvoslati rendszeren is változtatott, ez az eddiginél bonyolultabbá vált. Az eljárás attól függően tartozik a szabálysértési hatóság illetőleg a bíróság hatáskörébe, hogy elzárással is büntethető szabálysértésről van szó, vagy sem – ez eddig is így volt. Ha a szabálysértési hatóság jár el I. fokon, ő maga dönti el, hogy a tényállást tisztázottnak tartja-e, és ennek megfelelően meghallgatja-e az ügyben az eljárás alá vontat, esetleg tanúkat is, vagy sem. Ha nem, akkor a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül nem kifogással élhetünk (ahogy eddig), hanem kérhetjük meghallgatás tartását. Ha tartott a hatóság meghallgatást és az alapján hozott határozatot, akkor 8 napon belül kifogást emelhetünk (kifogásnak hívják azt, amit a büntetőeljárásban fellebbezésnek), ugyanígy akkor is, ha először meghallgatás nélkül hoztak határozatot, ám kérelmünkre végül tartott a hatóság meghallgatást, és ez alapján új határozatot hozott. A kifogás alapján a hatóság maga is megváltoztathatja a határozatát, ha ezt nem teszi, a helyi bíróság fogja azt elbírálni II. fokon. A bíróság az ügyben akkor tart tárgyalást, ha ezt a kifogásban kifejezetten kérjük, vagy ha ő maga ezt szükségesnek tartja. A bíróság ügydöntő végzéssel határoz, amely a kihirdetése napján jogerős, és nincs ellene helye további jogorvoslatnak.
  • Ha elzárással is büntethető szabálysértés miatt zajlik az eljárás (ezek a következők: magánlaksértés, önkényes beköltözés, távoltartó határozat szabályainak a megszegése, rendzavarás, garázdaság, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, tiltott kéjelgés, veszélyes fenyegetés, feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében részvétel, valótlan bejelentés, járművezetés az eltiltás tartama alatt, tulajdon elleni szabálysértések, jogosulatlan vadászat), a jogorvoslati rendszer nagyon hasonló, azzal a különbséggel, hogy az eljárást eleve a helyi bíróság folytatja le, és az I. fokú határozatot is ő hozza. A bíróság ugyanúgy megteheti, mint a többi szabálysértési hatóság, hogy ha a tényállást tisztázottnak tartja, nem tart tárgyalást, vagyis az iratok alapján hoz döntést. Ilyenkor megintcsak 8 napon belül tárgyalás tartását lehet kérni (fellebbezésnek nincs helye). A tárgyalás alapján hozott határozat ellen 8 napon belül fellebbezni lehet, a fellebbezést az illetékes törvényszék bírálja el, annak határozata ellen nincs további jogorvoslati lehetőség.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Jogod van! - Mélyszegénységben élőknek készült képregényünk

Jogod van! címmel képregényt készített a TASZ annak érdekében, hogy a mélyszegénységben élő emberek is megismerhessék a jogaikat, szükség esetén megfelelő szervezethez tudjanak fordulni.

KISOKOS: Mit tegyek, ha rendőri visszaélést tapasztaltam?

A jogsegélyszolgálatunkhoz gyakran érkeznek rendőri visszaéléssel, túlkapással, bántalmazással kapcsolatos panaszok. A rendőrség az állami erőszakmonopólium egyik letéteményese, ezért különösen fontos, hogy a rendőrség nevében eljáró személyek betartsák a rájuk vonatkozó garanciális szabályokat, amelyeket mindenekelőtt a rendőrségi törvény IV. V. és VI. fejezetei tartalmaznak. Ha a rendőr megszegi ezeket a szabályokat, jellemzően alapjogsértés történik.

"Jóléti razziák" Miskolcon

Tíz hónap alatt 45 alkalommal tartott hatósági ellenőrzést a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) társhatóságokkal, közszolgáltatókkal közösen, rendőri biztosítás mellett Miskolc főként romák lakta, elgettósodott településrészeiben. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért a hatósági gyakorlat, ezért közös beadvánnyal fordultak az alapvető jogok biztosához, hogy vizsgálja ki a megfélemlítő módon végrehajtott, kifejezetten a mélyszegénységben élőket érintő ellenőrzéseket.