TASZ kontra Heves Megyei Rendőr-főkapitányság: per a gyöngyöspatai romák diszkriminációja miatt

2013. június 13-án az Egri Törvényszéken kezdődik a tárgyalása annak a közérdekű pernek, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért saját nevében indított a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen. A TASZ szerint a rendőrség etnikai hovatartozás illetve bőrszín alapján diszkriminálta a gyöngyöspatai romákat a 2011. évi szélsőséges „járőrözések” idején és az azt követő hónapokban. A per tétje: a bíróság megállapítja-e az állam felelősségét a romák hátrányos megkülönböztetésében.

Mint az közismert, 2011. tavaszán szélsőséges, cigányellenes, paramilitáris szervezetek (Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, Véderő, Betyársereg) szállták meg a Heves megyei Gyöngyöspata cigánysorát, az állam pedig heteken keresztül tétlenül szemlélte az eseményeket, saját erőszakmonopóliumának bitorlását. A TASZ az események kezdetétől fogva egészen a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésének megszületéséig aktív terepmunkájának tapasztalatai alapján folyamatosan és keményen kritizálta a kormány, a belügyi vezetés és a rendőrség mulasztásait.

Az akkor még külön hivatalt képviselő nemzeti és etnikai kisebbségi jogi ombudsman 2011. áprilisi jelentésében szintén azt állapította meg, hogy a rendőrség elmulasztott jogszabályokat alkalmazni a szélsőségesekkel szemben.

Mindeközben a rendőrség, fokozva a romákkal szemben kialakult ellenséges, megfélemlítő és megszégyenítő légkört, elkezdte a helyi romákat bagatell (jellemzően közlekedési) szabálysértésekért keményen bírságolni, míg a szélsőségeseket még ugyanilyen szabálysértésekért sem vonták felelősségre.

A 2011. április 26-i tömegverekedést követően a szélsőséges csoportok távoztak a cigánysorról, ám a helyi romák nemigen nyugodhattak meg. Miközben a település jobbikos polgármestert választott, a rendőrség egészen az év végéig folytatta a járőrözések idején megkezdett, etnikailag aránytalan szabálysértési bírságolási gyakorlatát. Ezt a gyakorlatot Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a 2011. decemberi gyöngyöspatai utóvizsgálati jelentésében részletesen elemezte és valószínűstette az egyenlő bánásmód sérelmét.

A TASZ a kisebbségi ombudsmani jelentések megállapításaira és saját tereptapasztalataira alapozva perelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot (mivel a Gyöngyösi Rendőrkapitányság nem jogi személy, csak a felettes szerv volt perbe vonható). Az egyenlő bánásmódról szóló törvény ugyanis – többek között - civil szervezetek számára lehetővé teszi, hogy amennyiben a hátrányos megkülönböztetés személyek nagyobb, pontosan meg nem határozható körét érinti, úgy a saját nevükben indítsanak pert a közérdekű igény érvényesítése céljából.

Keresetünkben egyrészt azt állítjuk, hogy a rendőrség a szélsőségesek járőrözésének időszakában a cigányokat zaklató paramilitárisokkal szemben elmulasztott intézkedésekkel az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatásban részesítette a gyöngyöspatai romákat. A rendőrség ugyanis ahelyett, hogy megfelelő bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti tevékenységgel a közbiztonságot, közrendet és köznyugalmat biztosította volna, a szélsőségesekkel való „empatizálással” tökéletesen aláásta a cigányság biztonságérzetét és a rendőrségbe vetett bizalmát. Ezzel az emberi méltóságot sértő magatartásával fokozta a szélsőségesek által kialakított megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő légkört, amely a cigány származású emberek bűnözőként történő megbélyegzésén alapult.


Ebktv. 10. § (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.


A rendőrség mulasztásait a TASZ 2011. májusi jogi állásfoglalásában részletesen elemezte.

A romákkal szemben kialakult megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő légkörről a 2011. márciusában készült videónk tanúskodik:

A TASZ keresetében másrészt azt állítja, hogy a rendőrség 2011. március 1. és 2011. december 31. napja között Gyöngyöspatán folytatott szabálysértési feljelentési és helyszíni bírságolási gyakorlatával szintén megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Az etnikailag aránytalan szabálysértési bírságolási gyakorlat, amit a szakirodalom etnikai profilalkotásnak hív, egyfelől az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést, másfelől zaklatást valósított meg.

A zaklató hatású bírságolási gyakorlatról még 2011-ben készült videónkat ezennel hozzuk nyilvánosságra:

A TASZ keresetlevelét teljes terjedelmében itt olvashatja.

A per első tárgyalása június 13-án 13:00-kor lesz az Egri Törvényszék (Eger, Barkóczy u. 1.) I. em. 58-as tárgyalójában.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Anyák napján - távol a gyerekedtől

Május első vasárnapján az anyákat ünnepeljük – de mit ünnepelhetnek ilyenkor azok a szülők, akiktől a szegénység miatt szakították el a gyerekeiket? A Város Mindenkié (AVM), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Utcajogász Egyesület kisfilmje három olyan édesanyát mutat be, akik évek óta keményen küzdenek, hogy visszaszerezzék gyermekeiket.

Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig II.

Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasoníltása. Az előző részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott.  A mostani részből kiderül, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a debreceni bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről.

Csuklyában, viperákkal

Tavaly nyár vége felé a Heves megyei Balaton község külterületén, az erdőben dolgozó négy cigány közmunkásra rátámadt nyolc-kilenc nagydarab, kigyúrt férfi csuklyában, baseball ütőkkel, viperákkal, pajszerekkel és könnygáz sprayvel felfegyverkezve. A támadók egységes, terepszínű öltözetet viseltek, pólójukon kör alakú logót láttak a sértettek. A támadásban az egyik elkövető felszólítására és utasítása alapján vettek részt a többiek, akik „Megdöglötök büdös cigányok!” felkiáltások közepette durván bántalmazták a sértetteket. Volt, akire gázriasztó pisztollyal közvetlen közelről rálőttek, majd baseball ütővel ütlegelték. Volt, akinek a hátára térdeltek és úgy ütötték ököllel és baseball ütővel a fejét, volt akinek a földön rugdosás és ütlegelés közepetette le akarták vágni a fülét, és volt, akit a gázspray-vel lefújás után pajszerrel ütlegeltek. A sértettek közül ketten végtagtörést is szenvedtek. A fizikai sérülések mellett az áldozatok súlyos lelki traumát éltek át.