Telefonos tanácsadás a Civiltörvényről

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság közös levélben érdeklődik a külügyi tárcánál: vajon mikor engedélyezik az ENSZ-nek, hogy hazánk emberi jogi helyzetünket feltárja? Magyarország több ENSZ különmegbízott figyelmét is felkeltette, akik már kérték Magyarország kormányától a közeljövőben tervezett országlátogatásuk jóváhagyását, eddig azonban nem kaptak választ. A válasz elhúzódása rossz fényt vet hazánkra, a látogatások halasztása pedig hátráltathatja az emberi jogok érvényesülését.

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán egyelőre nem léphet hatályba a nemzetbiztonsági törvény módosításának egy része. A parlament által elfogadott módosítás, mely a közalkalmazottak és közvetlen környezetük folyamatos ellenőrzésére ad felhatalmazást, a TASZ álláspontja szerint súlyosan alapjogsértő.