Új a gyülekezési törvény – mire figyelj feltétlenül?

Ha szervező vagy:

A gyűlés – tüntetés, demonstráció, felvonulás – legalább két személy részvételével, közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott, nyilvános összejövetel. Az egymás közti politikai viták, beszélgetések tehát akkor sem bejelentésköteles gyűlések, ha közterületen zajlanak.

A közterületre szervezett tüntetést csak bejelenteni kell a rendőrségnek, a tüntetés nem engedélyköteles. A közterületre szervezett tüntetést a szervezőnek a gyűlés meghirdetése előtt legalább 48 órával kell bejelentenie a rendőrségnek.

A szervező 5000 Ft-tól 150000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést követ el, ha

A sürgős gyűléseket a nyilvános közzétételükkel egyidejűleg kell bejelenteni a rendőrségnek. Akkor sürgős egy gyűlés, ha a tüntetésre okot adó eseményről a szervező olyan kései időpontban értesül, hogy a bejelentési határidő megtartása esetén csak az okot adó esemény után lehetne megtartani a gyűlést.

Nem kell bejelenteni a spontán tüntetést, hiszen arra a résztvevők saját elhatározásukból, külön szervezői felhívás nélkül mennek el.

A bejelentést követően a rendőrség tudomásul veszi a tüntetést. Ha a a törvényben felsorolt tiltási okok valamelyike fennáll, a rendőrség megtilthatja a tüntetést.

A rendőrség csak akkor tilthatja meg a tüntetés megtartását, ha

Tiltó határozatot 48 órán belül hozhat a rendőrség, arról haladéktalanul értesítenie kell a szervezőt, és a honlapján közzé is kell tennie. Ha ez az idő eltelik anélkül, hogy határozat születne, akkor az azt jelenti, hogy a rendőrség tudomásul vette a gyűlést.

A tiltó határozat a közléstől számított 3 napon belül bíróság előtt megtámadható. Ehhez ügyvédi képviseletre van szükség.

Ha a gyűlést a tiltó határozat ellenére tartják meg, akkor

Tüntetni mindenkinek ugyanannyi joga van, ugyanazon feltételek mellett, így akár több rendezvényt vagy ellentüntetést is lehet tartani egy időben és közel azonos helyen, lehet tüntetésre tüntetéssel reagálni. A rendőrség feladata ezekben az esetekben az, hogy a békés gyülekezés jogát mindenkinek biztosítsa. Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása valamiért nem lehetséges, az a gyűlés élvez elsőbbséget, amelyet a rendőrségnél korábban jelentettek be.

A tüntetés tényleges vezetőjének feladata, hogy biztosítsa, hogy a gyűlés békés és törvényes maradjon. Ehhez a vezetőnek megfelelő számú és megfelelően tájékoztatott rendezőről kell gondoskodnia (ha a rendező nem biztosítja a gyűlés békés jellegét, akkor haladéktalanul le kell váltania). A vezetőnek együtt kell működnie a rendőrséggel és kérheti, hogy a rendőrség a működjön közre a gyűlés rendjének biztosításában (pl. a gyűlést megzavaró személy eltávolításában). A vezetőnek a gyűlést fel kell oszlatnia, ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre.

A tüntetés szervezőjének felelőssége, hogy gondoskodjon kell a gyűlés helyszínének a gyűlést megelőző állapota helyreállításáról: a gyűlésen felállított építmények és berendezések elbontásáról, a gyűlés során elhelyezett plakátok eltávolításáról, a gyűlés során keletkező hulladék eltakarításáról és az esetleges környezeti károk helyreállításáról. Amennyiben e kötelezettségét nem teljesíti, a takarítás költségeinek megfizetésére kötelezhető, és 5000 Ft-tól 50000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtható.

Ha tüntető vagy:

Jogod van ahhoz, hogy engedély nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokon és tüntetéseken részt vegyél. A tüntetés akkor békés, ha a résztvevők betartják az alábbi szabályokat:

Milyen büntetést kaphat, aki megszegi a tüntetésekre vonatkozó szabályokat?

Mit tehet a rendőrség?

A rendőr csak a közrendet vagy a közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető esetben intézkedhet, és az intézkedés célját minden esetben előzetesen közölnie kell. A rendőri intézkedés – az igazoltatás is – egy tüntetés során is csak akkor jogszerű, ha a résztvevők magatartása a tüntetés törvényességét veszélyezteti, és e veszély elhárítása érdekében a szervező a rendőrség figyelmeztetése után sem intézkedik.

Igazoltatás esetén a személyazonosság igazolására – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány alkalmas, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat, így a jogosítvány vagy az útlevél is. Az igazoltatott személy kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. Az érintett csak akkor állítható elő, ha személyazonosságát nem sikerült megállapítani és személyazonosítás más módon nem biztosítható.

A rendőrség a védett személyek, védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében személy- és létesítménybiztosítási intézkedést rendelhet el, és ennek keretében fokozott ellenőrzést tarthat, a ruházatot és a csomagot átvizsgálhatja, vagy megakadályozhatja, hogy a lezárt területre bárki belépjen, és az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

A rendőrség akkor oszlathatja fel a gyűlést, ha

A feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt a rendezvény bármely résztvevője 15 napon belül közigazgatási pert indíthat.

Amennyiben jogsérelem ér a gyülekezési jogodnak gyakorlásával összefüggésben, hívd a TASZ forródrótját a 06 30 722 3356-os számon, hogy szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani.

Disclaimer: Mivel az új gyülekezési törvény csak 2018. október 1-én lépett hatályba, a fenti szabályok alkalmazása a konkrét tüntetések, tüntetői magatartások kapcsán számos kérdéssel járhat. Kétség esetén is hívja a TASZ forródrótját az alábbi számon: 06 30 722 3356

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pert nyertünk: jogellenesen oszlatott a rendőrség 2015-ben a TEK-területlezárás alapján

A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében jogellenesnek ítélte, hogy a rendőrség kizárólag egy területlezárást elrendelő határozat alapján oszlatott fel egy tüntetést a Kossuth téren. A három éve folyó perben a bíróság végül megállapította, hogy a rendőrség egyáltalán nem mérlegelte, a parlamentbe látogató német kancellár biztonsága valóban megkövetelte-e a tüntetés feloszlatását, hanem egyből a lehető legszigorúbb jogkorlátozás eszközéhez nyúlt.

KISOKOS: Galaxis útikalauz elégedetlenkedőknek

TÜNTETSZ? ENGEDETLENKEDSZ? ERŐSZAKOSKODNÁL?

Fejezd ki a véleményed bátran, de ne sértsd meg mások jogait!

A parlamentnél tiltakozó középiskolásokat képviselte a TASZ

Az Alaptörvény negyedik módosításának megszavazása ellen a parlamenti parkolókban tiltakozó diákok ellen indult szabálysértési eljárásokban a TASZ ügyvédje képviselte az eljárás alá vont személyeket.