Új a gyülekezési törvény – mire figyelj feltétlenül?

Ha szervező vagy:

A gyűlés – tüntetés, demonstráció, felvonulás – legalább két személy részvételével, közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott, nyilvános összejövetel. Az egymás közti politikai viták, beszélgetések tehát akkor sem bejelentésköteles gyűlések, ha közterületen zajlanak.

A közterületre szervezett tüntetést csak bejelenteni kell a rendőrségnek, a tüntetés nem engedélyköteles. A közterületre szervezett tüntetést a szervezőnek a gyűlés meghirdetése előtt legalább 48 órával kell bejelentenie a rendőrségnek.

A szervező 5000 Ft-tól 150000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést követ el, ha

  • a bejelentési kötelezettség elmulasztásával szervez gyűlést, vagy
  • bejelentési kötelezettségét a gyűlésre való nyilvános felhívás közzétételét megelőző 48. óránál később teljesíti en teljesíti, vagy
  • a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy
  • vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel (kivéve, ha az útvonaltól, helyszíntől vagy időponttól való eltérésre a rendezvény megtartásától független, külső ok - pl. természeti csapás, baleset, csőtörés stb. - miatt kerül sor).

A sürgős gyűléseket a nyilvános közzétételükkel egyidejűleg kell bejelenteni a rendőrségnek. Akkor sürgős egy gyűlés, ha a tüntetésre okot adó eseményről a szervező olyan kései időpontban értesül, hogy a bejelentési határidő megtartása esetén csak az okot adó esemény után lehetne megtartani a gyűlést.

Nem kell bejelenteni a spontán tüntetést, hiszen arra a résztvevők saját elhatározásukból, külön szervezői felhívás nélkül mennek el.

A bejelentést követően a rendőrség tudomásul veszi a tüntetést. Ha a a törvényben felsorolt tiltási okok valamelyike fennáll, a rendőrség megtilthatja a tüntetést.

A rendőrség csak akkor tilthatja meg a tüntetés megtartását, ha

  • megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyeztetné, vagy
  • ha az mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével járna,
  • és ha a közbiztonság, a közrend, illetve mások jogai és szabadsága a tiltásnál enyhébb korlátozással nem biztosítható.

Tiltó határozatot 48 órán belül hozhat a rendőrség, arról haladéktalanul értesítenie kell a szervezőt, és a honlapján közzé is kell tennie. Ha ez az idő eltelik anélkül, hogy határozat születne, akkor az azt jelenti, hogy a rendőrség tudomásul vette a gyűlést.

A tiltó határozat a közléstől számított 3 napon belül bíróság előtt megtámadható. Ehhez ügyvédi képviseletre van szükség.

Ha a gyűlést a tiltó határozat ellenére tartják meg, akkor

  • a rendőrség azt feloszlatja,
  • a szervező egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt,
  • a résztvevő pedig 5000 Ft-tól 150000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható szabálysértést követ el.

Tüntetni mindenkinek ugyanannyi joga van, ugyanazon feltételek mellett, így akár több rendezvényt vagy ellentüntetést is lehet tartani egy időben és közel azonos helyen, lehet tüntetésre tüntetéssel reagálni. A rendőrség feladata ezekben az esetekben az, hogy a békés gyülekezés jogát mindenkinek biztosítsa. Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása valamiért nem lehetséges, az a gyűlés élvez elsőbbséget, amelyet a rendőrségnél korábban jelentettek be.

A tüntetés tényleges vezetőjének feladata, hogy biztosítsa, hogy a gyűlés békés és törvényes maradjon. Ehhez a vezetőnek megfelelő számú és megfelelően tájékoztatott rendezőről kell gondoskodnia (ha a rendező nem biztosítja a gyűlés békés jellegét, akkor haladéktalanul le kell váltania). A vezetőnek együtt kell működnie a rendőrséggel és kérheti, hogy a rendőrség a működjön közre a gyűlés rendjének biztosításában (pl. a gyűlést megzavaró személy eltávolításában). A vezetőnek a gyűlést fel kell oszlatnia, ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre.

A tüntetés szervezőjének felelőssége, hogy gondoskodjon kell a gyűlés helyszínének a gyűlést megelőző állapota helyreállításáról: a gyűlésen felállított építmények és berendezések elbontásáról, a gyűlés során elhelyezett plakátok eltávolításáról, a gyűlés során keletkező hulladék eltakarításáról és az esetleges környezeti károk helyreállításáról. Amennyiben e kötelezettségét nem teljesíti, a takarítás költségeinek megfizetésére kötelezhető, és 5000 Ft-tól 50000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtható.

Ha tüntető vagy:

Jogod van ahhoz, hogy engedély nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokon és tüntetéseken részt vegyél. A tüntetés akkor békés, ha a résztvevők betartják az alábbi szabályokat:

  • Tilos a gyűlésen – ideértve az oda eljutást, illetve az onnan távozást is – lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert vagy -készüléket, veszélyes anyagot vagy ezek utánzatát tartani.
  • Tilos az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal, vagy erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni (zászlórúdat, fáklyát, egyéb eszközt tehát csak akkor lehet tüntetésre vinni, ha az nem erőszak vagy fenyegetés alkalmazását célozza - a résztvevő meg tudja nevezni az ettől eltérő célt -, és az adott eszközre vonatkozó biztonsági előírásokat be kell tartani).
  • Ha a tudomásul vett bejelentés ezt nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot, és az arcukat sem takarhatják el.
  • A résztvevő kötelesek a gyűlés vezetőjének és a rendezőknek az utasításait követni. Azt a résztvevőt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja, a gyűlés vezetője kizárhatja, eltávolíttatja és ehhez a rendőrség közreműködését is kérheti. A gyűlés befejezését követően a résztvevő köteles annak helyszínét elhagyni.

Milyen büntetést kaphat, aki megszegi a tüntetésekre vonatkozó szabályokat?

  • 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz. (Az erőszakot és a fenyegetést nélkülöző jogtalan akadályozás szabálysértésnek minősül.)
  • 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a gyűlésen a gyűlés szervezőjének, vezetőjének vagy a rendezőknek rendezői feladataik jogszerű teljesítése során erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenszegül, vagy őket rendezői feladataik ellátása alatt bántalmazza.
  • 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki a gyűlést akadályozza, ellehetetleníti, meghiúsítja, illetve a gyűlést súlyosan megzavarja, aki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásait megsérti, valamint a vezető, aki nem intézkedik haladéktalanul annak a rendezőnek a leváltásáról, aki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti. (A békés jelleget biztosító korlátozások a fegyverviselés, a veszélyes anyagok bevitelének, a megfélemlítő öltözékben, egyenruhában, maszkban való megjelenés tilalma.)
  • Szabálysértést követ el, és 5 000 Ft-tól 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény feloszlatását követően a helyszínt nem hagyja el.

Mit tehet a rendőrség?

A rendőr csak a közrendet vagy a közbiztonságot sértő vagy veszélyeztető esetben intézkedhet, és az intézkedés célját minden esetben előzetesen közölnie kell. A rendőri intézkedés – az igazoltatás is – egy tüntetés során is csak akkor jogszerű, ha a résztvevők magatartása a tüntetés törvényességét veszélyezteti, és e veszély elhárítása érdekében a szervező a rendőrség figyelmeztetése után sem intézkedik.

Igazoltatás esetén a személyazonosság igazolására – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány alkalmas, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat, így a jogosítvány vagy az útlevél is. Az igazoltatott személy kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. Az érintett csak akkor állítható elő, ha személyazonosságát nem sikerült megállapítani és személyazonosítás más módon nem biztosítható.

A rendőrség a védett személyek, védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében személy- és létesítménybiztosítási intézkedést rendelhet el, és ennek keretében fokozott ellenőrzést tarthat, a ruházatot és a csomagot átvizsgálhatja, vagy megakadályozhatja, hogy a lezárt területre bárki belépjen, és az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

A rendőrség akkor oszlathatja fel a gyűlést, ha

  • azt a tiltó határozat ellenére tartják meg; vagy
  • a vezetőt a rendőrség felszólította arra, hogy oszlassa fel a gyűlést, de ő ennek nem tett eleget, vagy a felszólítást nem tudták közölni a vezetővel; vagy
  • a gyűlést a tudomásul vett bejelentésben lévő helyszíntől, útvonaltól, időponttól, vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlést meg kellett volna tiltani; vagy
  • a gyűlést meg kellett volna tiltani, de azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltották meg.

A feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt a rendezvény bármely résztvevője 15 napon belül közigazgatási pert indíthat.

Amennyiben jogsérelem ér a gyülekezési jogodnak gyakorlásával összefüggésben, hívd a TASZ forródrótját a 06 30 722 3356-os számon, hogy szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani.

Disclaimer: Mivel az új gyülekezési törvény csak 2018. október 1-én lépett hatályba, a fenti szabályok alkalmazása a konkrét tüntetések, tüntetői magatartások kapcsán számos kérdéssel járhat. Kétség esetén is hívja a TASZ forródrótját az alábbi számon: 06 30 722 3356

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Egyetértett velünk a Kúria is: sértette a gyülekezési szabadságot a gödöllői rendelet

Még a nyáron számoltunk be arról, hogy ellentétes a gyülekezési szabadsággal az a gödöllői helyi rendelet, amelynek értelmében közterület-használati engedélyt kellett kérni a politikai rendezvények megtartásához. Október 31-én a Kúria végül megsemmisítette a jogellenes rendelkezést.

A bíróság és a sajtó: hogyan lesz egy hírből annak ellentéte?

A TASZ elnökének írása a keddi ítéletekről és azok sajtóban való megjelenítéséről.