Új NAT: ha tanár vagy, így állhatsz ellen – gyakran ismételt kérdések

Aki az új NAT-nak ellenszegül, annak számolnia kell a következményekkel. De milyen eszközeik vannak a tiltakozáshoz az egyet nem értő tanároknak, és milyen kockázatai lehetnek az ellenállásnak?

A múlt héten már írtunk arról, hogy mit tehetnek azok a pedagógusok, akik nem akarnak megfelelni az új NAT előírásainak. Összességében arra jutottunk, hogy nem könnyű a dolguk, mert nincsenek kiskapuk a rendszerben. Az ellenállás sok nehéz kérdést vet fel, ezekre igyekszünk választ adni az alábbiakban.

Miért nem ignorálhatom következmény nélkül a NAT-ot?

A NAT formailag kormányrendelet, vagyis jogszabály, ami azt jelenti, hogy az előírásait elvileg be kell tartani, függetlenül attól, hogy helyesnek tartjuk-e őket. A NAT ugyanakkor szakmai és jogászi szemmel nézve is rossz jogszabály, így sokan szeretnének tiltakozni ellene és fontolgatják, hogy ne tartsák be az előírásait. A NAT be nem tartása mellett alapvetően kétféle érvcsoport szól:

  • a NAT-tal szemben emelhető szakmai kifogások (a tananyag tartalmi meghatározottsága és a módszertani problémák), illetve
  • a NAT-tal szembeni jogi kifogások, konkrétan az, hogy a NAT Alaptörvény-ellenesen korlátozza a tanulók, a szülők, valamint a tanárok jogait.

Mik az ellenállás lehetséges módjai?

A tiltakozás módjai alapvetően a következők lehetnek:

sztrájk: ennek előnye, hogy pontos szabályok vonatkoznak rá és keretei között a tiltakozás nem jogellenes, tehát nem lehet negatív jogi következménye sem, viszont egyelőre kérdéses, hogy a NAT elleni tiltakozásként választható-e a sztrájk jogszerűen;

polgári engedetlenség: a polgári engedetlenkedő elismeri a jogszabály érvényességét, de nem ért egyet vele és ezért tudatosan nem veti alá magát neki, vállalva ezzel az esetleges negatív (jog)következményeket. A polgári engedetlenség nyomásgyakorló eszköz, akkor van értelme alkalmazni, ha azzal esély mutatkozik a kívánt eredmény elérésére. Ez is azt támasztja alá, hogy az egység felmutatása mindennél fontosabb ebben az ügyben. Erről az eszközről itt és itt bővebben is írtunk.

Hogyan kell értelmezni a polgári engedetlenséget az új NAT-tal szembeni ellenállás során?

Polgári engedetlenséget követ el például az a tantestület, amelyik nem vizsgálja felül a pedagógiai programját az új NAT-nak megfelelően; vagy az az iskola, illetve tanár, amelyik nem alkalmazza az új NAT előírásait (például úgy, hogy a régi tanterv szerint tanít szeptembertől).

Mi a szankciója az új NAT be nem tartásának?

A NAT megszegésének nincs közvetlen szankciója az egyén szintjén. Nincs olyan szabály, ami meghatározza, hogy ha a tantestület vagy a tanár nem követi a NAT-ot, akkor milyen közvetlen következménnyel kell számolnia. (A KRESZ gyorshajtásra vonatkozó szabályai például nem ilyenek – ha valaki 50-es sebességkorlátozás mellett 100-zal hajt, egyértelműen le van fektetve, hogy milyen eljárásban és milyen jogkövetkezménnyel kell szembenéznie.)

Mik lehetnek akkor a közvetett szankciók?

A jogi következmények leginkább munkajogiak lehetnek. Az, hogy egy ilyen – például rendkívüli felmentésre irányuló – munkajogi döntés megszületik-e, a munkáltató döntése, vagyis a NAT be nem tartásának ez nem feltétlen következménye. Nem mondható tehát, hogy a NAT-ot be nem tartó tanárral szemben automatikusan kezdeményezik a rendkívüli felmentést, azaz nincs olyan szabály, hogy a tiltakozása miatt bárkit automatikusan ki kellene rúgni.

Ha mégis ilyen döntés születne, munkaügyi perben lehet a jogellenességét kimondatni. A közalkalmazotti törvény szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott

a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi; vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az a) pont esetében természetesen értelmezés kérdése, hogy az a tanár, aki megtartja az óráit, sőt a legjobb szakmai meggyőződése mentén teszi ezt, de nem az új NAT figyelembevételével, az „közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi”-e. Szerintünk a válasz egyértelműen nemleges, és ha valakit ilyen eljárás alá vonnának, szívesen ajánlunk a számára ingyenes jogi képviseletet.

A b) pont teljesen inkonkrét megfogalmazásnak tűnik, de a joggyakorlat mára nagyjából megtöltötte tartalommal. Itt olyasmire kell gondolni, hogy egy tanár alaptalanul szidalmazza az iskolát, amiben tanít, vagy nyilvános fórumon becsmérli a diákjait, és emiatt megrendül benne a munkáltatója bizalma. A NAT be nem tartása esetén tehát ez a rendelkezés nem igazán releváns.

Lehet, hogy ki fogják rúgni az egész munkaközösséget vagy a tanári kart?

Egyes emberekkel szemben könnyű munkajogi eszközökkel fellépni, de az együtt cselekvőkkel szemben ez már jóval bonyolultabb. Magyarán az egységesen fellépő munkaközösség, tantestület, vagy még jobb esetben az összefogó iskolák értelmetlenné teszik a munkajogi eszközök alkalmazását: a komplett tantestület kirúgásával okozott kár messze meghaladja az akár rövid távú előnyöket. Ezért is javasoljuk a közös fellépést.

Arra gondoltunk, hogy az iskolában nem írjuk át a pedagógiai programot az új NAT-nak megfelelően. Ennek mi lehet a szankciója?

Itt különbséget kell tenni az állami és nem állami fenntartású iskolák között. Az állami fenntartású intézmények esetében nincs közvetlen szankciója annak, ha nem készítik el a pedagógiai program – és ennek keretei között a helyi tanterv – módosítását. A nem állami intézményeknek akár a működési engedélyét is vissza lehet vonni a megfelelő helyi tanterv hiánya miatt.

Mindkét iskolatípusnál előfordulhat azonban, hogy hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják az intézmény jogszerű működését. Ha az iskolának nincs a NAT-tal kompatibilis pedagógiai programja, az súlyos jogszabálysértés, így akár az intézmény nyilvántartásból való törlését, vagyis bezárását is elrendelhetik.

Tanár vagyok, kutya kötelességem betartani a NAT-ot, még ha nem is értek egyet vele. Így van?

Koncepcionálisan fontos leszögezni, hogy a NAT követése és a tanári kompetenciák egymástól teljes mértékben független kérdések, magyarul nem az teszi a kompetens tanárt, hogy követi-e a NAT-ot. Ez természetesen nem jelenti azt a jelenlegi szabályozási környezetben, hogy ne lehetne felelősségre vonni a NAT-ot be nem tartó tanárt.

Nem feltétlenül egyértelmű, hogy az alaptanterv nélkülözhetetlen kelléke a közoktatásnak. Lehetséges lenne csupán a kimeneti követelmények központi meghatározása, a módszertan és a konkrét tananyag megválasztása pedig lehetne az iskolák feladata. De még ha el is fogadjuk, hogy a részletes NAT szükséges, akkor sem várható el a tanártól, hogy a mindenkori NAT-nak fenntartások nélkül alávesse magát. Vannak szakmai sztenderdek, amiknek egy tanárnak – józan ésszel is beláthatóan – alá kell vetnie magát. Ezek egy része pedagógiai-módszertani (például nem adhat körmöst a tanulóknak, nem szégyenítheti meg őket nyilvánosan), más része szakmai (a magyartanár ne tanítsa, hogy Petőfi sírja Barguzinban van, vagy hogy Kertész Imre nemzetáruló). Az új NAT azonban ezeken túlmutat és olyan előírásokat határoz meg, amik egyik említett szempont szerint sem indokolhatók, ráadásul sok ponton szembemennek a modern pedagógia elvárásaival. Vagyis teljesen indokolható, ha egy tanár ellenáll a NAT előírásainak, ha nem ért velük egyet.

A tanár elsődleges feladata a rábízott gyerekek érdekeinek a védelme. Az egész közoktatás a gyerek érdekeiről szól: minden, a közoktatásban meghatározott jog és kötelesség azt szolgálja, hogy a tanulók egészséges módon fejlődjenek. A jogszabályoknak és a tanárok tevékenységének is ezt a célt kellene szolgálnia. Ha ez az egység megbomlik, és – a legrosszabb esetben, mint most is – a tanároknak Alaptörvény-ellenes jogszabályt kell alkalmazniuk, választaniuk kell a formális szabálykövetés és az elvszerűség között.

Mindezek mellett pedig azt is számításba kell venni, hogy a szabályok változhatnak, de a tanárok értékrendjének ezt semmiképp nem kell feltétel nélkül követnie. A jó tanár szuverén, gondolkodó ember, aki a saját maga számára kimunkált elvek alapján végzi a munkáját. Ha egyik pillanatról a másikra megváltoznak a tanítással szembeni követelmények, semmi sem indokolja, hogy feladja az elveit és az új elvárások szerint folytassa a tanítást.

Egy kicsit erőltetett, de talán plasztikus példával élve: aki idegenkedik attól, hogy bizonyos esetekben embereket kell gumibottal megütnie, ne menjen rendőrnek, mert velük szemben ez bizony elvárás. De ha a rendőrnek azt mondják, hogy mostantól az a norma, hogy békés tüntetőkre éles lőszerrel kell lőni, joggal tilalkozhat az új szabályokkal szemben akár azt is hangoztatva, hogy ez ellentétes azzal, amire felesküdött.

Miért érdemes most cselekedni? Nem lenne jobb kivárni, amíg lecsendesednek az események?

A NAT ugyan már elfogadott kormányrendelet, de a visszavonásának egyelőre nincs semmilyen akadálya. Ha az iskolák elkezdik a kerettantervek alapján kidolgozni a helyi tanterveket, a visszavonás már nyilvánvalóan nem fog megtörténni, márpedig ez a folyamat hamarosan megkezdődik.

Az iskolák és tanárok összefogása, a tiltakozás, pláne egy sztrájk megszervezése nem megy egyik pillanatról a másikra. Az új NAT-ot szeptembertől már alkalmazni kellene – ez pedig közelebb van, mint elsőre gondolhatnánk. 

Igazgatóként nem az a kötelességem, hogy elfogadtassam, betartassam a jogszabályokat az iskolában?

Ennek több rétege van. Az igazgató nyilvánvalóan felel azért, hogy az iskola a jogszabályoknak megfelelően működjön, de kérdés, hogy mi a helyzet, ha az alkalmazandó jogszabályok ellentmondanak egymásnak. Az új NAT Alaptörvény-ellenes – aki betartja az új NAT-ot, megsérti az Alaptörvényt és vice versa. Ha tágabb kontextusban szemléljük, az igazgatónak (és egyébként az egyes tanároknak is) nemcsak az a felelősségük, hogy a jogszabályokat szolgaian betartsák, betartassák, hanem hogy minőségi oktatást nyújtsanak. 

Azok a tanárok, akik tudatosan szembeszegülnek az új NAT-tal, nyilvánvalóan továbbra is a szakmai sztenderdjeik, képességeik szerinti legjobb teljesítményt nyújtják majd az órákon. Tehát az nem változik, hogy az iskola magas szintű szakmai tevékenységet végez majd, így pedig az intézmény a rendeltetése szerint jár el.

Konkrétabban az igazgatónak pedig nemcsak a jogszabályok betartatása a feladata, hanem az is, hogy biztosítsa az iskola szakmai működését, színvonalának megőrzését, fejlesztését. Ha a nevelőtestület tagjai túlnyomó többségükben nem értenek egyet egy alkalmazandó szabállyal, akkor az igazgató feladata nem a szabály szigorú betartatása, hanem a nevelőtestülettel szakmai konszenzus kialakítása, aminek az is lehet az eredménye, hogy akár az egész iskola vagy annak túlnyomó többsége kifejezi az ellenvéleményét a szabályozással szemben, akár a sztrájk vagy a polgári engedetlenség eszközével is.

Mi a helyzet azokkal, akik hezitálnak, hogy csatlakozzanak-e? Van-e bármilyen védelmező ereje a közösségnek, ha egységesen állunk ki?

Mindenkinek saját magának kell döntenie arról, hogy szembeszegül-e jogszabályokkal. Mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy a tanári meggyőződésével mennyiben egyeztethető össze az új NAT követése – vagy az ellenállást választva aláveti-e magát adott esetben negatív következményeknek, azzal együtt, hogy az ellenállás sikerrel is kecsegtet, amelyben nem jelentéktelen tényező, hogy hányan vesznek részt a tiltakozásban. A résztvevők, a tiltakozók száma, az igazgató támogatása mind gyengíti a szankció alkalmazásának lehetőségét. Jogi védelmet persze ezek az eszközök nem tudnak nyújtani – ez a jogászok feladata, így a TASZ-é is.

A TASZ NAT-ról szóló jogi álláspontja, amelyben részletesen kifejtjük, hogy az új NAT mennyiben Alaptörvény-ellenes, várhatóan a február 24-i hét elejére készül el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Tiltakozás a köznevelésben

11 kérdést válaszolunk meg legújabb 1X1-ünkben, mellyel a köznevelésben tiltakozókat tájékoztatjuk jogaikról.

KISOKOS: Hit- és erkölcstan oktatás az iskolában

Mi tanítható az erkölcstan keretei között?


Az állami iskolákban erkölcstan óra helyett hit- és erkölcstan óra választható, ami a kötelező tanóra része. Az erkölcstan óra tartalmát és követelményeit a Nemzeti alaptanterv szabályozza, míg a hitoktatás tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását a törvény az adott egyház hatáskörébe utalja.

A szegregációra feljogosító rendelettervezet az állam világnézeti semlegességét is sérti

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) véleményezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) készülő rendelettervezetét, amely a szegregáció lehetőségét teremti meg. A Minisztériumnak megküldött álláspontunk szerint a világnézeti meggyőződésen alapuló szegregáció három okból is jogellenes: sérti az állam világnézeti semlegességét; alapjogok gyakorlása illetve alkotmányos értékek érvényre juttatása érdekében szükségtelen, valamint nem biztosítható az önkéntessége.