Közszférában dolgozók véleménynyilvánítási szabadsága

Az egészségügyi dolgozóknak szóló összes jogi tájékoztatónkat a https://tasz.hu/jogaid-egeszsegugyi-dolgozokent oldalon találod.

Ez a cikk utoljára 2021. március 10-én frissült.

Az új munkaszerződéseiket kézhez kapó egészségügyi dolgozók döbbenten tapasztalhatták, hogy a munkáltatóik teljes egészében meg akarják tiltani, hogy bármit közöljenek a munkájukról vagy a munkahelyükről. De meg lehet-e tiltani szerződésben a munkavállaló véleménynyilvánítását? És mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló egy állami intézményben dolgozik, amelynek a működése jelentős részben közérdekű információ?

Útmutatónk nemcsak az egészségügyi intézmények dolgozóinak segít eligazodni, hanem iskolák, szociális intézmények dolgozóinak is, és mindenki másnak, akit a munkáltatója eltilt a lájkolástól, a kommenteléstől és a nyilatkozástól vagy negatív következményekkel fenyegeti, ha nyilvánosan megszólal. Arra is kitérünk, hogy az általános szabályokat hogyan kell értelmezni az új, egészségügyi szolgálati munkaviszonyban.

I. Általános szabályok

Az ökölszabály

Mivel a helyzet meglehetősen bonyolult, először is álljon itt az alapvető szabály, ami segít eldönteni, hogy miről van joga nyilatkozni, nyilvánosan véleményt formálni a munkavállalónak, utána pedig néhány példán keresztül vesszük át a szabályokat.

Alapvetően nem korlátozható a nyilatkozatadás, vagyis a munkavállaló szabadon nyilatkozhat. Ez alól csak azok a nyilatkozatok képeznek kivételt, amik

  • a munkaviszonnyal közvetlenül kapcsolatosak;

  • amik a munkáltató belső viszonyaira vonatkoznak;

  • amiket a munkavállaló a munkáltató képviseletében ad (vagy a nyilatkozat alapján ez a látszat alakul ki).

Ezeket a korlátokat törvény állapítja meg (a Munka törvénykönyve, a köztisztviselőkről vagy a közalkalmazottakról szóló törvény). Az intézmény fenntartójának vagy vezetőjének nincs joga arra, hogy a törvényinél korlátozóbb szabályt hozzon. A törvényi szabálynál szűkebb kereteket sem szabhat, még a konkrét helyzetre, intézményre szabott példák adásával sem, ezt egyedül a bíróság teheti meg.

Körlevélben, etikai kódexben, utasításban, hirdetményben, vezetői rendelkezésben, és más hasonló műfajú irományban tehát nem jogszerű a nyilatkozási, véleménynyilvánítási jog korlátozása.

Részletes példák

Nézzük a fenti szabályt kicsit részletesebben néhány konkrét kérdésre adott válasszal!

Nyilatkozhatok-e (a munkáltató külön engedélye nélkül) általános szakmai kérdésben?

Példa: Onkológus vagyok, interjút készítenének velem a rák megelőzéséről. Háziorvos vagyok, az idei influenzajárványról kérdeznének.

Igen. Ha a válasz nem érinti a munkaviszonyt, szakmai kérdésekről szabadon, akár a munkáltató tudta, beleegyezése nélkül lehet nyilatkozni. (Egyes munkáltatók azt kérik, hogy a nyilatkozásról lehetőség szerint előzetesen tájékoztassa őket a munkavállaló, de ez nem korlátozza a nyilatkozási jogot, csak az intézmény sajtómegjelenéseinek nyomon követése miatt kérik, nem kötelező, és ezért nincs is vele semmi gond.)

Nyilatkozhatok-e (a munkáltató külön engedélye nélkül) szakpolitikai kérdésben?

Példa: Meg akarják szüntetni a kötelező védőoltásokat, erről kérdezik a szakmai véleményemet. A tervben lévő budapesti szuperkórházról készítenének velem interjút.

Igen. Ha a válasz nem érinti a munkaviszonyt, szakpolitikai kérdésekről szabadon, akár a munkáltató tudta, beleegyezése nélkül lehet nyilatkozni. (Egyes munkáltatók azt kérik, hogy a nyilatkozásról lehetőség szerint előzetesen tájékoztassa őket a munkavállaló, de ez nem korlátozza a nyilatkozási jogot, csak az intézmény sajtómegjelenéseinek nyomon követése miatt kérik, nem kötelező, és ezért nincs is vele semmi gond.)

Nyilatkozhatok-e (a munkáltató külön engedélye nélkül) (szakmai) politikai kérdésben?

Példa: Az egészségügyi miniszter minapi nyilatkozatáról kérdezik a véleményemet. Azt kérdezik, mit gondolok a Kormány egészségpolitikájáról. Behívnak a tévébe vitatkozni az egészségügyi államtitkárral.

Igen. Az orvosnak (az egészségügyi dolgozónak, a tanárnak, a szociális gondozónak) a munkája gyakorlása során világnézeti semlegességet kell tanúsítania, de ez nem jelenti azt, hogy más viszonyokban ne fejezhetné ki a véleményét. Más kérdés, hogy sokan szakmai okból nem tartják a hivatásukkal összeegyeztethetőnek a(z akár szakmai) politikai véleményformálást, de ezt nem korlátozza jogszabály, és a munkáltató sem teheti.

Nyilatkozhatok-e (a munkáltató külön engedélye nélkül) a munkahelyemet érintő szakmai kérdésben?

Példa: Meghalt egy beteg a kórházban, amiben dolgozom, az eset körülményeit kérdezik tőlem. A sajtóban elterjedt, hogy az intézményben nem figyelnek kellőképp a higiéniai szabályok betartására, kérik, hogy ezt kommentáljam a sajtóban.

Alapvetően nem. A munkavállalót számos kötelezettség terheli a munkaviszonyából eredően, ilyen a titoktartási jog, a munkáltató jó hírnevének védelme, a munkáltatóval való együttműködési kötelezettség. A munkáltatónál tapasztalt hiba, hiányosság, mulasztás, jogsértés tényét először „házon belül” kell jelenteni, a munkáltató tudomására hozni, intézkedését kérni. Aki attól tart, hogy emiatt negatív következmény érhetné (nem léptetik majd elő, nem kap fizetésemelést, fegyelmit indítanak ellene, vagy akár kirúgják), névtelen közérdekű bejelentést tehet. A közérdekű bejelentésről szóló legfontosabb tudnivalókat itt gyűjtöttük össze. Ha ennek eredményeképpen sem történik semmi, akkor már jobban indokolható, hogy a munkavállaló a nyilvánossághoz forduljon.

Fontos, hogy ezekben az esetekben a legnehezebb általánosságban meghatározni, miről lehet nyilatkozni, és miről nem. Tehát ezek az esetek általában egyedileg ítélhetők meg, ezügyben a TASZ jogsegélyszolgálata szívesen ad tanácsot. Ha az érintett intézmény állami intézmény, sokkal jobban indokolható, hogy az alkalmazott a nyilvánosság elé vigye a belső problémákat, míg a magánintézmények, cégek belső viszonyait a piaci verseny miatt erősebben védelmezi a jog.

Az is fontos kiegészítés, hogy az orvosokat köti az orvosi titoktartás és a betegjogokat is tiszteletben kell tartaniuk, ami viszont egyértelmű korlát az egyedi esetekről történő nyilatkozattal szemben.

Nyilatkozhatok-e (a munkáltató külön engedélye nélkül) a munkahelyem belső viszonyairól?

Példa: A sajtóban az intézményvezetőm szakmai alkalmatlanságáról cikkeznek, a véleményemet kérdezik erről. Egy újságíró arra kíváncsi, hogy mekkora a nővérhiány az intézményben, ahol dolgozom.

Alapvetően nem. A munkavállalót számos kötelezettség terheli a munkaviszonyából eredően, ilyen a titoktartási jog, a munkáltató jó hírnevének védelme, a munkáltatóval való együttműködési kötelezettség. A munkáltatónál tapasztalt hiba, hiányosság, mulasztás, jogsértés tényét először „házon belül” kell jelenteni, a munkáltató tudomására hozni, intézkedését kérni. Aki attól tart, hogy emiatt negatív következmény érhetné (nem léptetik majd elő, nem kap fizetésemelést, fegyelmit indítanak ellene, vagy akár kirúgják), névtelen közérdekű bejelentést tehet. A közérdekű bejelentésről szóló legfontosabb tudnivalókat itt gyűjtöttük össze. Ha ennek eredményeképp sem történik semmi, akkor már jobban indokolható, hogy a munkavállaló a nyilvánossághoz forduljon.

Fontos, hogy ezekben az esetekben a legnehezebb általánosan meghatározni, miről lehet nyilatkozni, és miről nem. Tehát ezek az esetek általában egyedileg ítélhetők meg, ezügyben a TASZ jogsegélyszolgálata szívesen ad tanácsot. Ha az érintett intézmény állami intézmény, sokkal jobban indokolható, hogy az alkalmazott a nyilvánosság elé vigye a belső problémákat, míg a magánintézmények, cégek belső viszonyait a piaci verseny miatt erősebben védelmezi a jog.

Nyilatkozhatok-e bármiről (a munkáltató külön engedélye nélkül) a munkahelyem területén?

Alapvetően nem: ezt a munkáltató jogszerűen kizárhatja, korlátozhatja, vagy előzetes engedélyhez kötheti.

Nyilatkozhatok-e bármiről (a munkáltató külön engedélye nélkül) munkaidőben?

Alapvetően nem: ezt a munkáltató jogszerűen kizárhatja, korlátozhatja, vagy előzetes engedélyhez kötheti.

Mit kommentálhatok, lájkolhatok, oszthatok meg a Facebookon?

Itt alapvetően ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a nyilatkozás esetében. A Facebookos tevékenység ugyanúgy véleménynyilvánításnak minősül, mint a nyilatkozás, így a védelmére és a korlátaira is hasonló szabályok vonatkoznak. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a lájk a véleménynyilvánításnak nagyon gyenge eszköze: egyrészt nem látható közvetlenül, hogy aki lájkot nyomott, hol dolgozik, milyen minőségében tette ezt, ez még legalább egy kattintást igényel. (És az sem mindig egyértelmű a lájk esetében, hogy az pontosan mit fejez ki: ugyanúgy jelentheti a tetszést, mint a nemtetszést.) Az alapvető kérdés viszont ez esetben is az, hogy a véleménynyilvánítás mennyiben van összefüggésben a munkaviszonnyal.

Az intézmény vezetőjeként eltérő szabályok vonatkoznak-e rám?

Az intézmény vezetője egyúttal képviseli is az intézményt, ezért – az állami vezetőkhöz hasonlóan – sokkal korlátozottabb körben tud „magánemberként” nyilatkozni. Emiatt a munkáltatója elvárhatja tőle, hogy egyes kérdésekben ne nyilvánítson véleményt nyilvánosan, legyen az a szakmájától, megbízatásától független (például politikai), vagy a szakmájával összefüggő kérdés. Az intézményvezetők nyilatkozási joga tehát erősebb korlátozás alá eshet az intézmény alkalmazottainál.

Mit tehetek, ha a véleménynyilvánításhoz, a szólásszabadsághoz való jogomat megsértette a munkáltató (fegyelmi eljárást indított, kirúgott, vagy más negatív következményt alkalmazott)?

Aki úgy érzi, jogszerűtlenül vonják felelősségre azért, mert nyilatkozott, igyekezzen dokumentálni az ügyet! Vegyenek fel jegyzőkönyvet, és kérje írásba a munkáltatói figyelmeztetést, intézkedést.

Ha kirúgással fenyegetik az illetőt, semmiképp se írja alá a közös megegyezésről szóló papírt, mert így lehetetlen utólag munkaügyi pert indítani.

Ha a munkáltató ilyenfajta következményt alkalmazott, pert lehet ellene indítani. Az ügy jellege határozza meg, hogy személyiségi jogi, vagy munkaügyi perrel lehet inkább fellépni a jogsértéssel szemben. Ha ez történt Önnel, forduljon a TASZ jogsegélyszolgálatához tanácsért!

II. Egészségügyi szolgálati munkaszerződés

Az új egészségügyi szolgálati munkaszerződésekben szinte minden esetben szerepel az alábbi, vagy valamely, az alábbihoz hasonló kitétel (és bár erről nincs konkrét tudomásunk, elképzelhető, hogy az oktatásban vagy a szociális szférában dolgozókkal is aláíratnak hasonlót):

„A Munkavállaló köteles valamennyi, a munkavégzés során, illetőleg az egészségügyi szolgálati jogviszonyával kapcsolatosan tudomására jutott, vagy a munkavégzés teljesítése során létrejött adatot, tényt, valamint a Munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó valamennyi információt bizalmasan kezelni. A Munkavállaló nem közölhet ezen túl harmadik személlyel semmiféle olyan információt, amelyet a Munkáltató közvetve, vagy közvetlenül bizalmasnak minősített, vagy amelynek bizalmas voltát munkaköréből adódóan fel kellett ismernie.”

Jogszerű ez a szerződéses kitétel?

Nem. Az Eszjtv. nem szabályozza a véleménynyilvánítás (vagy általában a személyiségi jogok) kérdését, ahol pedig ez a törvény nem határoz meg külön szabályt, ott a munka törvénykönyvét (Mt.) kell alkalmazni. Az Mt. rendelkezéseitől viszont nem lehet eltérni, ha ezt az Mt. maga kifejezetten meg nem engedi – márpedig a munkavállaló véleménynyilvánításának korlátai esetében az Mt. nem enged ilyen eltérést.

Egész pontosan ezt írja:

8. § (3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.

(4) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

Az egészségügyi dolgozók szempontjából fontos, hogy – bár a véleménynyilvánításuk nem sértheti vagy veszélyeztetheti súlyosan a munkáltatójuk szervezeti érdekeit – mivel az állam alkalmazásában állnak, az esetükben a gazdasági érdek nem értelmezhető olyan tágan, mint egy piaci alapon működő magánszolgáltatónál; ráadásul az állami ellátással kapcsolatos információk szinte mindig a közérdekű adat fogalma alá esnek, amelyeknek a terjesztése alapvető jog (kivételt képeznek természetesen az orvosi titkot képező – személyes, egészségügyi  – adatok).

Az Mt. szabályai alapján megállapítható, hogy:

  • a dolgozók véleménynyilvánítását nem lehet az Mt.-ben foglaltaknál tágabb körben korlátozni;
  • a közérdekű adatok terjesztéséhez való jogot nem lehet szerződéssel felülírni;
  • a munkavállaló semelyik személyiségi jogáról nem mondhat le előre és általános jelleggel (ezt az Mt. 9. § (3) bekezdése mondja ki).

A fentieket sértő szerződési kikötés érvénytelen.

Mit lehet tenni egy érvénytelen szerződési kikötéssel szemben?

Az Mt. szabályai szerint: „A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. [...] Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.”

Ha tehát egy perben a munkáltató az érvénytelen kikötésre hivatkozna, az érvénytelenséget a bíróságnak hivatalból észlelnie kell (de ezt külön kérelemre is meg kell tennie), és az érvénytelenségre bármeddig lehet hivatkozni. A bíróság a perben ilyenkor automatikusan az Mt. szabálya alapján ítél, és nem az érvénytelen kikötést alkalmazza: a megszólalást aszerint bírálja el, hogy az érint-e közérdekű adatot, illetve a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan veszélyezteti-e.

Mi számít közérdekű adatnak, amiről beszélhetek?

A közérdekű adatok körébe tartozik a személyes adatokat (dolgozók vagy betegek beazonosítására alkalmas adatok, pl. név, életkor, egy személy konkrét betegsége, stb.) nem tartalmazó, az intézmény működésére vonatkozó minden információ, statisztika. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 3. § 5. pontja szerint ugyanis minden, az állami szervek működésével, tevékenységével kapcsolatos, személyes adatnak nem minősülő adat (függetlenül pl. ezek kezelésének, rögzítésének stb. módjától) közérdekű adat.

Az információszabadságról, a közérdekű adatok terjesztéséhez való jogról részletesen írtunk az erre vonatkozó útmutatónkban.

Mire számítsak, ha mégis nyilatkozom a kórházban lévő állapotokról?

A munkáltató szankciójára lehet számítani, de ezzel szemben peres úton fel lehet lépni. Az egyes esetek általában egyedileg ítélhetők meg, ezügyben a TASZ jogsegélyszolgálata szívesen ad tanácsot.

Több esetkört is elkülöníthetünk:

  • a nem nyilvános, pl. ismerősök felé tett véleményalkotás korlátja az orvosi titoktartás;
  • a munkáltató, az azt felügyelő szerv, vagy az ombudsman felé tett közérdekű bejelentés miatt senkit nem érhet hátrány, ebben az esetben tehát a visszásság feltárása miatt kiszabott minden szankció jogellenes;
  • a nyilvánosság előtti megszólalások esetében az útmutatónk első részében foglaltakat érdemes mérlegelni (pl.: munkahelyen, munkaidőben alapvetően nem lehet nyilatkozni), azzal, hogy hangsúlyosan kell számításba venni, hogy az állami szerv működésére vonatkozó információk közérdekű adatok.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Továbbra sem lehet a dolgozókra terhelni a munkahelyi tesztelés költségeit

A koronavírus harmadik hullámának lecsengésével az otthonról dolgozók egyre nagyobb arányban térnek vissza a munkahelyükre, ahol gyakran a védőoltás felvételét és védettségi igazolvány bemutatását várják el. Attól, aki nincs beoltva, sokszor rendszeres tesztelést várnak el, és az sem ritka, hogy a tesztelés költségét a dolgozókkal akarják megfizettetni. Ez azonban nem jogszerű! Mivel a védőoltás felvétele továbbra is önkéntes, és a biztonságos munkakörülmények megteremtése az oltatlanok esetében is a munkáltató kötelezettsége, ezért a tesztelést is neki kell fizetnie.

Tájékoztató a közmunkások jogairól, a közfoglalkoztató kötelezettségeiről

Számos megkeresést kapunk közmunkásoktól, akik úgy érzik, hogy a közfoglalkoztató nem bánik velük megfelelően. Összegyűjtöttük, hogy milyen jogok illetik meg őket, és hogyan érvényesíthetik azokat.

Így ösztönözhet jogszerűen az oltás beadására a munkáltató

A koronavírus elleni oltóanyagok megjelenése kapcsán számos munkáltatóban merülhet fel az igény arra, hogy munkavállalói beoltassák magukat. A munkáltatónak természetesen az az érdeke, hogy dolgozói a lehető legrövidebb időre essenek ki a munkából, egyes munkahelyeken, pl. egészségügyi és szociális intézményekben pedig még fontosabb a fertőzések elkerülése. Így, bár a koronavírus elleni oltás önkéntes, munkavállalóként szembesülhetünk azzal, hogy a munkáltatónk az oltás beadatására ösztönöz minket. Összeszedtük, mit tehet és mit nem tehet meg a munkáltató.