Józan drogpolitikát a drogmentesség illúziója helyett

A drogstratégia, amely 2020-ra kábítószermentes Magyarországot vizionált, kemény szankciókat hirdetett, de ezzel nyolc év alatt sem került közelebb a kitűzött céljához. A legfrissebb felmérés szerint mára majdnem minden negyedik magyar kipróbált valamilyen tiltott szert. A szigorú törvények ugyanis alkalmatlanok a droghasználat megfékezésére, viszont növelhetik a fogyasztással együtt járó problémákat.

Huszonöt éve valljuk, hogy az államnak nem a kábítószerek használóit, hanem terjesztőit kell üldöznie, miközben segítséget kell nyújtania azoknak, akik számára a droghasználat problémát okoz.

Célunk, hogy a drogmentes Magyarország káros illúzióját leválthassa egy egészségközpontú, emberi jogokat figyelembe vevő, szakemberekre támaszkodó és együttműködést elősegítő szemléletmód.

Vesd össze az elmúlt évek nemzetközi szintű változásait a hazai, szigorú drogpolitika árnyoldalaival, hogy megtudd, milyen egy "jó" drogpolitikai szabályozás. Alább pedig javaslatainkat olvashatod döntéshozók, szülők, pedagógusok és szerhasználók számára.

Mit tehet a szülő?

Szülőként a legfőbb feladatod biztonságot nyújtani a gyerekednek. Törekedned kell arra, hogy azokban a helyzetekben, amikor csak önmagára számíthat, olyan döntéseket hozzon, ami a legnagyobb biztonságot nyújtja a számára. Abban minden drogokkal foglalkozó szakember egyetért, hogy a legbiztonságosabb döntés egyáltalán nem kipróbálni a drogokat.

Mit tehetnek a döntéshozók?

Az úgynevezett „dekriminalizációban” a kábítószerek fogyasztói szabálysértést követnek el, nem bűncselekményt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tettenérés esetén nem indul ellenük rengeteg papírmunkával járó büntetőeljárás – ami a rendőröknek, az ügyészeknek és bíróknak is sok munkát ad –, hanem pénzbírság kiszabását követően szabadon távozhatnak. Az állam ugyanakkor gondoskodik és segít kezelésbe irányítani azokat, akik számára már valós problémát jelent a kábítószer-használat. Ez a rendszer számos előnnyel jár.

Mit tehetnek a pedagógusok?

Magyarországon még mindig gyakori, hogy a drogmegelőzésre irányuló beszélgetések, előadások az elrettentés eszközével igyekeznek célt érni. Ezeknek a foglalkozásoknak a célja, hogy a gyerekek mondjanak nemet a drogokra.

Mit tehetnek a szerhasználók?

Írásunkkal abban szeretnénk segíteni, hogy megismerd a csekély mennyiségű kábítószer miatt indítható eljárások menetét. Célunk az, hogy ha hasonló helyzetbe kerülsz, megfelelő döntésekkel biztosítsd az ügy számodra lehető legkedvezőbb végkimenetelét.

Drogok

Nem bünteti, „csak” anyagilag lehetetleníti el az állam azt, akit drogfogyasztáson érnek

Értelmét veszíti az elterelés, ha bűnügyi költség címén nagyobb összegeket fizettetnek ki, mint a csekély mennyiségű kábítószer tartása vagy fogyasztása miatti pénzbüntetés. Az ügyészségek mégis egyre inkább rákaptak a lehetőségre.

Nyolc év alatt az USA tizenöt állama legalizálta a kannabiszt

Az Egyesült Államok november 3-i elnökválasztásával egy időben helyi népszavazásokat is tartottak, melyeken a legális kannabisz ügye nagyobb támogatást élvezett, mint valaha. Ötből öt államban ment át a legalizáció és két újabb állam engedélyezte a kannabisz orvosi receptre történő felírását. New Jerseyben a szavazók kétharmada voksolt a legalizáció mellett, ilyen arányra korábban nem volt példa. Minek köszönhető, hogy rövid idő alatt ennyire megváltozott a lakosság véleménye a kannabiszról és mi várható a jövőben?

Kutatás igazolja a kannabisz hatékonyságát fibromialgiában

Milánói kutatók 102 fibromialgiás beteg esetében vizsgálták meg a kannabisz hatásait. Az eredményeik azt mutatják, hogy a kannabisz hatékony lehet az alvásminőség javításában, a fájdalom, a szorongás és a depresszió enyhítésében.

Gyógyászati kannabisz a gyermekneurológiában

Fejlett orvostudomány ide vagy oda, még mindig számos betegség esetén kutatjuk a hatékony gyógymódokat. A legsürgetőbb esetek közé tartoznak azok a neurológiai rendellenességek, amelyek a gyermekeket érintik. Szerencsére a kannabinoidok ebben is a segítségünkre lehetnek, amint ezt a szlovén neurológus, Dr. David Neubauer előadásából megtudhattuk.

Kirakatrazziáktól nem lesz biztonságosabb az éjszakai élet

Nagyszabású razzia zajlott június közepén a fővárosi bulinegyedben – 900 főt igazoltattak, 93 kereskedelmi egységet és 90 autót ellenőriztek a rendőrök három nap alatt. A fokozott ellenőrzés legfeljebb arra volt jó, hogy jelentős költséggel pillanatképet nyújtson az éjszakai életről, de annak befolyásolására tökéletesen alkalmatlan.