Józan drogpolitikát a drogmentesség illúziója helyett

A drogstratégia, amely 2020-ra kábítószermentes Magyarországot vizionált, kemény szankciókat hirdetett, de ezzel nyolc év alatt sem került közelebb a kitűzött céljához. A legfrissebb felmérés szerint mára majdnem minden negyedik magyar kipróbált valamilyen tiltott szert. A szigorú törvények ugyanis alkalmatlanok a droghasználat megfékezésére, viszont növelhetik a fogyasztással együtt járó problémákat.

Huszonöt éve valljuk, hogy az államnak nem a kábítószerek használóit, hanem terjesztőit kell üldöznie, miközben segítséget kell nyújtania azoknak, akik számára a droghasználat problémát okoz.

Célunk, hogy a drogmentes Magyarország káros illúzióját leválthassa egy egészségközpontú, emberi jogokat figyelembe vevő, szakemberekre támaszkodó és együttműködést elősegítő szemléletmód.

Vesd össze az elmúlt évek nemzetközi szintű változásait a hazai, szigorú drogpolitika árnyoldalaival, hogy megtudd, milyen egy "jó" drogpolitikai szabályozás. Alább pedig javaslatainkat olvashatod döntéshozók, szülők, pedagógusok és szerhasználók számára.

Mit tehet a szülő?

Szülőként a legfőbb feladatod biztonságot nyújtani a gyerekednek. Törekedned kell arra, hogy azokban a helyzetekben, amikor csak önmagára számíthat, olyan döntéseket hozzon, ami a legnagyobb biztonságot nyújtja a számára. Abban minden drogokkal foglalkozó szakember egyetért, hogy a legbiztonságosabb döntés egyáltalán nem kipróbálni a drogokat.

Mit tehetnek a döntéshozók?

Az úgynevezett „dekriminalizációban” a kábítószerek fogyasztói szabálysértést követnek el, nem bűncselekményt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tettenérés esetén nem indul ellenük rengeteg papírmunkával járó büntetőeljárás – ami a rendőröknek, az ügyészeknek és bíróknak is sok munkát ad –, hanem pénzbírság kiszabását követően szabadon távozhatnak. Az állam ugyanakkor gondoskodik és segít kezelésbe irányítani azokat, akik számára már valós problémát jelent a kábítószer-használat. Ez a rendszer számos előnnyel jár.

Mit tehetnek a pedagógusok?

Magyarországon még mindig gyakori, hogy a drogmegelőzésre irányuló beszélgetések, előadások az elrettentés eszközével igyekeznek célt érni. Ezeknek a foglalkozásoknak a célja, hogy a gyerekek mondjanak nemet a drogokra.

Mit tehetnek a szerhasználók?

Írásunkkal abban szeretnénk segíteni, hogy megismerd a csekély mennyiségű kábítószer miatt indítható eljárások menetét. Célunk az, hogy ha hasonló helyzetbe kerülsz, megfelelő döntésekkel biztosítsd az ügy számodra lehető legkedvezőbb végkimenetelét.

Drogok

A szerencsén múlik, hogy fizettetnek-e százezreket az eltereltekkel

Több százezer forint bűnügyi költséget fizettethetnek ki azokkal, akik ellen csekély mennyiségű kábítószer fogyasztása vagy tartása miatt indult eljárás, de az összeget akár el is engedhetik. Kíváncsiak voltunk, hogy az ügyészségek milyen gyakran élnek ezzel a lehetőséggel – kaotikus helyzet tárult elénk.

„A forrás megvan, csak kifizetni nem tudjuk” – beszámoló a Kábítószerügyi Tanács októberi üléséről

A kifizetési nehézségek évek óta megkeserítik a drogterületen dolgozók életét. Nem ritka, hogy a nyertes pályázatok összegét csak a projekt megvalósításának végén sikerül az államnak kifizetnie. A Kábítószerügyi Tanács október 18-i ülésén ismét hasonló problémák merültek fel. A „pénzügytechnikai problémát” az okozza, hogy idén a kábítószerügy átkerült az egészségügy alá, ezért több szerződést újra kell kötni, ami tovább tolja az eddig elmaradt fizetéseket.

Pakk a Zsebben – Mire számíts, ha megfognak kevés droggal?

Írásunkkal abban szeretnénk segíteni, hogy megismerd a csekély mennyiségű kábítószer miatt indítható eljárások menetét. Célunk az, hogy ha hasonló helyzetbe kerülsz, megfelelő döntésekkel biztosítsd az ügy számodra lehető legkedvezőbb végkimenetelét.

Magyarországnak kártérítést kell fizetnie ügyfelünknek, akit katéterezésre kényszerítettek

Fontos döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága eheti ítéletében, amikor kimondta: a kényszerkatéterezés sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét, vagyis a kínzás tilalmát. Eszerint „senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni” – márpedig a kényszerített katéterezés éppen ezt teszi.

A kannabiszhasználók eltérő egészségügyi ellátást igényelnek

Egy új vizsgálat kimutatta, hogy a kannabiszt rendszeresen használók ellátásához nagyobb mennyiségű altatóra, érzéstelenítőre és nyugtatóra van szükség. Ez újabb indokot nyújt arra, hogy az ellátottak bátran számot adhassanak az orvosnak a szerhasználatukról.