KISOKOS: Életvégi döntésekről

Agyhalál

Az agy működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése. Az agyhalál beálltával – és ennek orvosi megállapításával – az ember jogi értelemben halottnak számít.

Biológiai halál (halál)

A légzés, a keringés és az agyműködés teljes és végleges megszűnése, ami miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.

Cselekvőképesség

Az embernek az a képessége, hogy saját magának vagy másoknak jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon. A magyar jog szerint cselekvőképes az, aki nagykorú (a nagykorúságot az ember tipikusan a 18. életév betöltésével éri el, de nagykorúvá válik az is, aki 16. életévét betöltötte és házasságot kötött) és nem áll cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt. A nagykorúság ellenére sem cselekvőképes az, aki aktuális állapota miatt nincs belátási képessége birtokában.

Diazis

A vese feladatának pótlását szolgáló beavatkozás. Segítségével a vérből kiszűrik a felesleges folyadékot és a méreganyagokat. Leggyakoribb formája a hemodialízis. Ennek során a vért a beteg egyik vénáján keresztül a testből kivezetik, majd egy szűrőn eresztik át, amelyen csak a méreganyagok és a víz jutnak át, a vérsejtek – nagyobb méretük miatt – nem. Az így „átszűrt” vért szintén vénán keresztül visszavezetik a testbe. Ha a kezelésre hosszú távon van szükség, műtét során egy átkötést (fisztulát) alakítanak ki a kiválasztott véna és egy artéria közé, hogy a vér gyorsabban áramoljon.

DNR/DNAR

Do Not Rescucitate/Do Not Attempt Rescucitation – ne éleszd újra/ne próbálkozz újraélesztéssel rendelkezés. A beteg kezelésében részt vevő orvos utasítása arra vonatkozóan, hogy légzés vagy keringésleállás esetén ne végezzenek kardiopulmonális újraélesztést (CPR-t). A beteg előzetes rendelkezésében rögzítheti a DNAR-re vonatkozó kívánságát, vagyis elutasíthatja az újraélesztést.

Előrehaladott állapot

Olyan állapot, amelyben a beteg gyógyulási esélyei kétségesek. Megkísérelhető a gyógyító célú kezelés, ami részben eredményes is lehet: a betegség rosszabbodása megfordítható, vagy legalább stabilizálható a beteg állapota. Az előrehaladott állapot a betegségtől és az alkalmazott kezelésektől függően akár évekig is tarthat.

Előzetes rendelkezés (élő végrendelet)

Az előzetes rendelkezés olyan okirat, amelyet a rendelkező arra az esetre készíttet, ha cselekvőképtelenné válik. Az előzetes rendelkezés vagy népszerűbb nevén „élő végrendelet” nem a halál esetére szól, hanem arra az esetre, ha a rendelkező súlyos beteg lesz vagy balesetet szenved. Tartalma elsősorban az egészségügyi személyzetnek szól, mert benne a rendelkező azt határozza meg, hogy mely orvosi beavatkozásokat kíván igénybe venni és melyek azok, amelyeket nem szeretne. Az előzetes rendelkezésben helyettes döntéshozót is meg lehet jelölni, illetve a hozzátartozók közül ki lehet zárni bárkit a helyettes döntéshozás lehetőségéből.

Enterális táplálás

Olyan táplálásterápia, amely az emésztőrendszeren keresztül történik. Ha a beteg képes nyelni, akkor szájon keresztül juttatják be a szervezetébe a tápanyagokat (tápszert). Ha a beteg nem tud nyelni, akkor szonda segítségével történik. A szonda a szájon vagy az orron át a gyomorba vagy a vékonybélbe vezetett cső. Ha a szondatáplálás várhatóan 3-4 hétnél tovább tart, akkor sztómát alakíthatnak ki. Ehhez a hasfalon sebészeti eljárással nyílást képeznek, és a nyílásba sztómaeszközt (kis csőszerű eszközt) helyeznek be, amelyen keresztül a táplálék közvetlenül a gyomorba vagy a vékonybélbe juttatható.

Életfenntartó beavatkozás

A beteg életének mesterséges módon történő fenntartására, illetve egyes életműködéseinek pótlására irányuló egészségügyi tevékenység (pl. gépi lélegeztetés, gépi keringéstámogatás, mesterséges táplálás, dialízis).

Életmentő beavatkozás

Sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi tevékenység (pl. intubáció, gégemetszés, defibrilláció, erős vérzés megállítása).

Életminőség

Az egyén észlelése saját jóllétéről (jól-létéről). Az, hogy élete minőségét ki milyennek ítéli, nagyon szubjektív és több tényezőtől függ: egyrészt az őt körülvevő kultúrától és értékrendszertől, másrészt a saját céljaitól, elvárásaitól, mintáitól és kapcsolataitól. Az életminőség magában foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét és a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát.

Helyettes döntéshozó

Az a cselekvőképes személy, aki más helyett gyakorolja az orvosi beavatkozásba való beleegyezés vagy a beavatkozás visszautasításának jogát. A cselekvőképes személy kijelölheti, ki legyen a helyettes döntéshozója. Ha nincs ilyen kijelölés, akkor az egészségügyről szóló törvény előírása alapján a hozzátartozók valamelyike lesz a helyettes döntéshozó, ha a beteg az állapota miatt nem képes saját orvosi kezeléséről dönteni.

Intubáció/intubálás

Szó szerint „becsövezés”; műanyag cső bevezetése a légcsőbe annak érdekében, hogy a légutakat szabadon tartsák. A csövön keresztül lehetséges a gépi lélegeztetés vagy a légutak leszívása.

Invazív beavatkozás

Minden olyan orvosi beavatkozás, amelynek során a beteg testébe fizikailag behatolnak. A behatolás történhet bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül. Nem tekintik invazív beavatkozásnak az olyan fizikai behatolást, ami a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelent (pl. vérvétel, hüvelyen keresztül végzett tapintásos nőgyógyászati vizsgálat).

Kardiopulmonális újraélesztés (CPR)

Életmentő beavatkozás, amelynek során a szívre és a tüdőre gyakorolt hatással igyekeznek visszaállítani a keringést és a légzést. Mellkasra gyakorolt nyomással (mellkaskompresszió) és szájba történő levegőbefúvással végzik.

Kardiocerebrális újraélesztés (CCR)

Életmentő beavatkozás, amelynek során kizárólag a mellkasra gyakorolt nyomással (mellkaskompresszió) igyekeznek visszaállítani a szív és az agy keringését.

Klinikai halál

Az életjelenségek (légzés, keringés, agyműködés) átmeneti – és visszafordítható(!) – szünetelése.

Közokirat

Olyan okirat, amely teljesen és hitelesen bizonyítja a benne foglaltakat (intézkedést, határozatot, adatok és tények valóságát, nyilatkozat megtételét és annak idejét és módját). Az előzetes rendelkezést tartalmazó közokiratot közjegyző készíti.

Mesterséges táplálás (vagy újabban: táplálásterápia)

Tápanyaghoz juttatás orvosi eszközökkel. Akkor történik, ha a beteg nem képes megfelelő mennyiségű vagy minőségű táplálékot megenni. Célja az alultápláltság megelőzése vagy csökkentése. Két alaptípusa az enterális és a parenterális táplálás.

Palliatív ellátás

A beteg teljes körű ellátása olyan esetben, amikor a betegsége már nem reagál a gyógyító beavatkozásokra. A palliatív ellátás célja nem a gyógyítás, hanem a lehető legmagasabb életminőség biztosítása a beteg számára: a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése, a testi és a lelki gondozás, támogatás. A palliatív ellátás segíti a beteget, hogy halála pillanatáig aktívan élhessen, és segíti a hozzátartozókat, hogy megbirkózzanak a betegséggel és gyásszal.

Parenterális táplálás

Olyan táplálásterápia, amely az emésztőrendszer kihagyásával történik. A tápanyagot intravénásan (infúzióban) adják a beteg számára. Ha hosszabb ideig szükséges parenterális táplálás, akkor egy nagy vénában katétert alakítanak ki (vékony műanyag csövet vezetnek az érbe, leggyakrabban a kulcscsont alatti vénába).

Passzív eutanázia

A halálhoz vezető betegség természetes lefolyásának lehetővé tétele a beteg beleegyezésével vagy a beteg kifejezett kérésére. Passzív eutanázia esetén az életet meghosszabbító beavatkozást nem tesznek, a már megkezdett beavatkozást abbahagyják vagy csökkentik. Az esetleges további kezelés célja kizárólag a beteg életminőségének javítása (pl. fájdalomcsillapítás).

Perzisztens vegetatív állapot

A legalább 4 hétig fennálló vegetatív állapotot (ld. vegetatív állapot) perzisztensnek, folyamatosan fennállónak nevezzük.

Sürgős szükség

Az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

Tájékozott beleegyezés

Önkéntes, szabad, felelős és ismereteken alapuló hozzájárulás az egészségügyi beavatkozáshoz. Egyik feltétele, hogy a beteg a számára érthető módon minden információt megkapjon a beavatkozás jellegéről, elvégzésének és elmaradásának előnyeiről és kockázatairól. A másik feltétele az, hogy a beteg a beleegyezés megtételére képes legyen, továbbá ne álljon kényszer vagy fenyegetés alatt.

Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

  • a kiállító sajátkezűleg írta és aláírta,
  • két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el (fontos hogy ilyenkor az okiraton a tanúk lakóhelyét – címét – is fel kell tüntetni),
  • a kiállító aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíróság vagy közjegyző hitelesítette,
  • ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;

Ha az okirat kiállítója nem tud olvasni, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.

Terminális állapot

A betegségnek az az időszaka, amikor gyógyító kezelés már nem lehetséges, a gyógyító kezelés ellenére a beteg állapota hanyatlik. A betegség folyamatosan előrehalad, és rövid időn belül – ezt általában fél évben határozzák meg – a beteg halálához vezet. A beteg kezelése ilyenkor már nem gyógyító jellegű, hanem életminőségét kívánja javítani.

netek enyhítését célzó kezelés

Olyan orvosi beavatkozás, amelynek a célja nem a beteg meggyógyítása, illetve életének meghosszabbítása, hanem a gyógyíthatatlan beteg életminőségének a javítása. (vö. palliatív ellátás) A kezelés során kizárólag a beteg kellemetlen érzeteit, felmerülő panaszait – pl. fájdalom, éhség- vagy szomjúságérzet, hosszú fekvés miatti tünetek – igyekeznek megszüntetni. Ha a beteg csak a tünetek enyhítését célzó kezelést kap, betegsége természetes módon zajlik le, az orvosi beavatkozás nem teszi sem hosszabbá, sem rövidebbé az életét.

rvényes képviselő

Olyan személy, aki a törvény erejénél fogva jogosult valakinek az ügyeiben eljárni. Ez gyermekek esetében a szülő vagy a gyám. Nagykorú személynek abban az esetben van törvényes képviselője, ha gondnokság alatt áll. A törvényes képviselő ilyen esetben a gondnok.

Vegetatív állapot

Olyan állapot, amelyben a vegetatív funkciók (belső szervek), továbbá egyes ősi reflexek működése és az alvás-ébrenlét váltakozása megmarad, de a beteg nem mutat semmiféle tudatosságot. A vegetatív állapotban lévő személyek a környezeti ingerekre nem adnak választ. A beteg szeme gyakran nyitva van, és a szem reflexesen, magától követhet tárgyakat, ezért az állapotot gyakran nevezik vigil, éber kómának.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hogyan juss ki a zárt osztályról?

“2002-ben egy nyílt pszichiátriai osztályon voltam. Éjszaka zaklatottnak éreztem magam, és nem tudtam aludni. Nem akartam felébreszteni a szobatársaimat, így fel-alá mászkáltam a folyosón. A nővér rám szólt, hogy ha nem megyek vissza a szobába, akkor a figyelőbe küld. Nem tudtam, hogy a figyelő ugyanaz, mint a zárt osztály.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában a felnőtt lakosság mintegy 27%-a küzdött valamilyen mentális nehézséggel csak az elmúlt évben. Az elérhető legfrissebb adatok szerint Magyarországon is több mint fél millió ember kap évente pszichiátriai/pszichológiai kezelést valamilyen egészségügyi intézményben. Még ennél is nagyobb azoknak a száma, akik problémáikkal magánúton, vagy egyáltalán nem fordulnak szakemberhez.


Végre! Most megmutatjuk, milyen jogi eszközökkel tudsz fellépni a kórházi fertőzésekkel szemben

 

A héten induló kampányunkban arra biztatunk mindenkit, hogy küldje el saját, kórházi fertőzésekről szóló történetét, hogy ezek alapján szólíthassuk fel az ÁNTSZ-t ellenőrzések lefolytatására. De miért nem nyújtunk be panaszt, perelünk, jelentünk fel? Elmagyarázzuk.

Az egészségügyisek segélykiáltása a betegek jogaiért is szól

Karácsony előtt 64, majd januárban már 781 orvos küldött kemény kérdéseket az egészségügyi kormányzatnak. A tavalyi év egyik legmeghatározóbb aktivistája volt Sándor Mária, aki az ápolók béremeléséért, munkájuk megbecsüléséért küzd. Kiemelt érdeklődésünk nem véletlen a témában: a TASZ alapítása óta foglalkozik az emberi jogok érvényesülésével az egészségügyben és évek óta hangoztatjuk, hogy az egészségügyben dolgozók nagy részének kiszolgáltatottsága súlyosan sérti a betegek jogait is.