A TASZ azért indította el Romaprogramját, mert Magyarországon az egyik legsúlyosabb emberi jogi kérdés a romák diszkriminációja, valamint az ellenük irányuló rasszista erőszak. A program első három évében aktív terep- és közösségi munkát is végzett, videón is rögzítve a tevékenységeinket, eseteket. A program rendkívül magas költségei miatt azonban ilyen formában nem volt fenntartható, ezért 2013-ban átalakítottuk, de továbbra is keresünk támogatókat ahhoz, hogy folytathassuk a megkezdett terepmunkát. Célunk mindvégig a romákkal szembeni strukturális (hatósági, intézményi) diszkrimináció elleni fellépés volt, ez továbbra is a program fókusza. Ezen belül elsősorban a rendőrségi, illetve egyéb büntető jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozunk, mint például a rendőrségi etnikai profilalkotással, illetve a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán a jogalkalmazás terén megfigyelhető kettős mércével. Rendszeresen véleményezünk továbbá a mélyszegénységben élőket, így elsősorban a közöttük felülreprezentált romákat hátrányosan megkülönböztető, a komplex, támogató programok helyett rendészeti szemléletmódot előtérbe helyező jogszabályokat. Ügyeinkről, témáinkról videófilmeket is készítünk.

2012 elején más jogvédő szervezetekkel közösen megalapítottuk a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot (GYEM), hogy összefogjuk a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő magyarországi civil szervezeteket. A munkacsoport azóta aktívan részt vett a Büntető Törvénykönyv gyűlölet-bűncselekményekről szóló rendelkezéseire vonatkozó reform-javaslat kidolgozásában, több sajtóközleményben hívta fel a figyelmet a vonatkozó jogszabályokat gyakran figyelmen kívül hagyó hatósági jogalkalmazásra és a jogalkalmazást segítő segédanyagokat készített a bűnüldöző szervek és a bíróságok számára. Munkánkról itt olvashat bővebben.

 

Segítségre van szükségem!

Támogatni akarom!

Browse our movies here

2017-06-12

Míg egy-egy gyerek szüleitől való elszakítására elég pár óra és egy kétsoros hatósági döntés, addig az – akár indokolatlanul - kiemelt gyermek visszakapására hónapokat, de inkább éveket kell várni. A szülőknek be kell tartani a játékszabályokat, határidőket,  de a hatóság úgy tűnik, nem köteles ugyanerre.

Ügyfeleink negyedik gyermekét 2012. áprilisában, a kórházból emelték ki, az édesanyja alig tölthetett vele pár napot. A kiemelését a hatóságnak egy hónap múlva kellett volna felülvizsgálnia, öt hónap lett belőle. Rögtön utána nagyobb testvéreit is elvették a szülőktől, megint csak ideiglenesen nevelőszülőkhöz helyezve őket. Az egy hónapos törvényi felülvizsgálati határidő itt már kilenc hónapra bővült! Végül elvették a legkisebb lányt is a szülőktől, az ő felülvizsgálata pedig hat hónapot csúszott. Mondani sem kell, hogy a félévet csúszó felülvizsgálatokon végül mindegyik gyermek nevelésbe, azaz hosszútávra állami gondozásba került.

Felülvizsgálat: Egy gyermek elszakítása a szüleitől a lehető legdurvább beavatkozás egy család életébe. Éppen ezért ha egy gyereket elvisznek a szüleitől, és ideiglenesen elhelyezik az állami gondozásban, azt egy hónapon belül felül kell vizsgálnia a gyámhatóságnak. Ilyenkor a hatóság utánajár, megszűntek vagy legalábbis csökkentek-e annyira a kiemelésre okot adó problémák, hogy végre hazagondozható legyen a gyermek. Az állami hatóság törvényi feladata ugyanis az, hogy mielőbb gondoskodjon a család újraegyesítéséről, ehhez minden lehető lépést mielőbb meg kell tennie. Ennek tipikus formája – az ideiglenes elhelyezés - egyhónapos, majd – a nevelésbe vétel -  éves rendszeres felülvizsgálata.

Az elmúlt években rengeteg hasonló esettel találkoztunk a terepen, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a törvényes hatósági felülvizsgálatok hónapokat csúsznak, vagy akár el is maradhatnak.

Ennek pedig óriási a súlya: az állami gondozásban nevelkedő gyermekek esetleges hazaadásáról dönthet ilyenkor a hatóság. Nem véletlen, hogy rengeteg szülő visszaszámolva várja a határozatban meghatározott napot, nem sejtve, hogy ahhoz a hatóság csak a legritkább esetben tartja magát.

Azért, mert ez rendszeresen ismétlődik, eljárást kezdeményeztünk a Borsod megyei kormányhivatalnál. Jeleztük, hogy az alá tartozó gyámhivatal rendre megsérti a törvényi kötelességét, hiszen féléveket késik a kérelmek elbírálásával, a felülvizsgálatok elvégzésével. A tíz oldalon át sorolt jogszabálysértésekre a kormányhivatal fél oldalban válaszolt. Eszerint megvizsgálták a jelzett eseteket, és ezek alapján nem találták indokoltnak a fellépést. Arról nem tájékoztatott minket a hivatal, hogy miként jutottak erre a végeredményre, ugyanis a felsorolt jogszabálysértések tényét nem tagadták. Éppen ezért a kormányhivatal törvényes működését felügyelő megyei főügyészséghez fordultunk. Jeleztük, hogy hiába kezdeményeztük a felügyeleti eljárást, a megyei hatóság – ismeretlen okból – nem látta indokoltnak annak kivizsgálását. 

A főügyészség is visszadobta a kérésünket, azzal az indokkal, hogy a kormányhivatal nem kérelemre, hanem hivatalból jár el. Ergo ha nem találta indokoltnak az eljárást, az szíve joga, nem köteles tehát semmilyen intézkedést tenni. Végül írtunk a Legfőbb Ügyészségnek is. Megpróbáltuk elmagyarázni az állami hatóságok törvényes működését felügyelő legmagasabb szintű szervnek, hogy ugyan a kormányhivatal valóban nem köteles kérelemre megindítani az általunk javasolt eljárást, de a felügyeleti hatáskörének épp az a lényege, hogy amennyiben súlyos jogszabálysértésekről szerez (bárhonnan) tudomást, kutya kötelessége kivizsgálni azokat. Csak akkor nem lenne indokolt az eljárás megindítása, ha az általunk jelzett jogszabálysértések cáfolták volna. Ez viszont nem történt meg. Érveinket a Legfőbb Ügyészség sem vette figyelembe, és ők is elutasítottak bennünket.

Kimondhatjuk, hogy bár hallgatólagosan mindenkinek tudomása van a súlyos jogsértésekről, semelyik illetékes szerv nem óhajt foglalkozni ezzel az – egyébként országos - gyakorlattal.

A fenti esettel tökéletesen egybecseng a pár héttel korábban megjelent ombudsmani vizsgálat eredménye[1] is, mely egy panaszos szülő kérésére vizsgálta meg, mi tart több mint két évbe a gyámhatóságnak azon, hogy döntsön a szülők négy gyermekének sorsáról. A jelentés összefoglalja, hogy 2015. januárjában emelték ki a gyermekeket a családból, de a törvényi 30 nap helyett majd’ egy évvel később vizsgálta felül a hatóság a döntését, 2015. decemberében döntött csak a gyerekek nevelésbe vételéről. Ha lehetséges, ezen a ponton még inkább lelassult az ügyintézés, hiszen a 2016. januári fellebbezésére azóta sem kapott reakciót a szülő a gyámhatóságtól!

Az alapjogi biztos számonkérő kérdéseire a kormányhivatal is csak széttárt karral a túlterheltségére hivatkozott. Az ombudsman azonban rávilágított, hogy a gyerekek és szülők alapjogai súlyos sérelmének a túlterheltségen túl vannak további okai is. A gyámhatóság a hozzá érkező fellebbezést egy hónapig nem küldte tovább az illetékeseknek, amikor pedig nagy nehezen elküldte, akkor olyan hiányosan, amely lehetetlenné tett a szakértők vizsgálatát. A gyámhatóság határidőt sem tűzött a vizsgálatra, számon sem kérte a késedelmet.

Lehet hivatkozni tehát a – valóban fennálló - túlterheltségre, de ez kevés magyarázat arra, hogy miért ilyen hanyag módon kezelik az ügyeket.

Összességében az alapjogi biztos megállapította a szülők tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét, azáltal, hogy „nem hajlandó eljárni az állami szerv”. 

Ez a példa csak a legutóbbi hasonló eset a tucatnyiból, hiszen évek óta visszatérően[2], és országos szinten állapítja meg az ombudsman a gyermekek és szülők alapjogainak súlyos sérelmét a gyámhatóságok féléves- éves határidő-mulasztásai kapcsán.

A legfelháborítóbb talán a súlyos kettős mérce:  a szülők nem mulaszthatnak semmilyen eljárási határidőt, mert akkor elesnek a jogorvoslati lehetőségüktől, bezzeg az állami hatóságnak láthatóan nem kell betartani a rá vonatkozó törvényi határidőket. Ebben pedig családok mehetnek tönkre.

Boros Ilona

[1]  AJB-865/2017. számú ügy

[2] Ld. pl az ideiglenes hatályú elhelyezések elhúzódásra: 6579/2013. sz. jelentés, vagy a legfrissebb a gyámhatóságok ügyintézéséről: 3534/2016. sz.

https://tasz.hu/
2017-06-09

Megint romákat ítéltek el gyűlölet-bűncselekményért. Az eset újdonsága, hogy a bíróság nemcsak magyarellenes hanem gárdaellenes indítékot is megállapított, vagyis nyíltan alkalmazhatónak találta a rasszizmus ellen védő büntetőjogi szabályt a rasszisták védelmében.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/
2017-05-06

Nagy István évek óta Miskolc egyik számozott utcájában él. Otthonát fiával és sógorával építették még közösen és most 80 tenyész- és versenygalambjával osztozik rajta. Mivel 2014-ben az önkormányzat mindenféle szakmai tervezés, előkészítés és hatástanulmány nélkül nekikezdett a telep felszámolásának és az ottélők kitelepítésének, István otthona is veszélybe került.

[...] Bővebben!

https://tasz.hu/
2015-06-16

Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a gyermekvédelmi ellátások finanszírozása hogyan változott az elmúlt években, valóban elhanyagolta-e a kormány a gyermekvédelmi alapszolgáltatásokat, miközben a gyermekvédelmi szakellátást előnyben részesítette.

https://tasz.hu/
Subscribe to RSS - Roma jogvédelem